Médiapiac
Egy kattintás nem elég
Körülményes honlapnavigáció, döcögős tranzakciók, láthatatlan webes csapdák és szakemberhiány – ezek a legjellemzőbb akadályok az online és mobil fogyasztói kapcsolatok építésének útjában.
2012-ben az online vásárlások világszerte ezermilliárd dolláros csúcsot döntöttek, és volumenük továbbra is gyorsabban növekszik, mint a bolti eladásoké. A webáruházak tulajdonosai hosszútávon a csatornák bővülésére és a forgalom további növekedésére számítanak, de tudják ők is: üzletük csak akkor fog prosperálni, ha digitális platformjaikat a fogyasztói elvárásoknak megfelelően optimalizálják. Az IBM Tealeaf és az Econsultancy 2013-as globális felmérésben több mint ötszáz e-kereskedelemben dolgozó szakembert kérdeztek cégük internetes üzleti gyakorlatáról. A felmérésből kiderül az is, melyek a vásárlásban leggyakrabban zavart okozó problémák.
A kutatás egyértelműen a mobil eszközök dominanciáját mutatja: a megkérdezettek csaknem 42 százaléka úgy véli, üzleti céljaik eléréséhez nélkülözhetetlen a mobil, 32 százalék szerint pedig kifejezetten fontos technológiáról van szó. Ezzel összhangban csaknem háromnegyedük tervezi, hogy a következő évben a korábbinál több pénzt fektet mobil fejlesztésekbe. Az ilyen fejlesztések persze feltételezik a vásárlói atittűd ismeretét és az online fogyasztási szokások változásainak követését. A megkérdezett szakértők 60 százaléka szerint a vásárlók többsége mobil eszközét inkább csak tájékozódásra használja, a vásárlást később az interneten bonyolítja. 44 százalékuk szerint a vevők a mobilos böngészést követően gyakran offline, tehát az üzletben veszik meg a kiszemelt terméket, 17 százalékuk szerint sok vásárló a boltban is használja okostelefonját vagy tabletjét, amikor az áruk között válogat.
A cégek többsége tisztában van vele, mely területeken kellene a legtöbbet fejlődnie. Az első helyen a navigáció tökéletesítése áll: a válaszadók csaknem fele szerint weboldalukon kifejezetten nehéz a tájékozódás, bíztató viszont, hogy a tavalyihoz képest ez a szám 16 százalékkal csökkent. A második legtöbbször említett probléma az információhiány, amit az űrlapkitöltéssel, regisztrációval és az online fizetéssel kapcsolatos gondok követnek. Érdekes, hogy az IT biztonság kérdései a lista végén szerepelnek, úgy tűnik ez ügyben jól felkészültnek értékelik magukat a vállalatok.
„A felmérést végző IBM Tealeaf szakemberek szerint nem kérdés, hogy az ilyen problémák hosszútávon az ügyfelek lemorzsolódásához vezetnek, a legtöbb kárt mégis azok okozzák, melyekről a webáruház vagy a céges oldal tulajdonosai nem is tudnak.” – mondja Rehus Péter, az IBM Magyarország regionális vezetője, a Tealeaf webes megoldások specialistája. „Egy webes könyvkereskedelemmel foglalkozó cég termékmenedzsere például egyszer arra lett figyelmes, hogy a vevők az online kosár összeállítása közben hirtelen félbeszakítják a tranzakciót és otthagyják az oldalt. A vásárlási folyamatot elemző program segítségével visszajátszva az ügyfél műveleteit fény derült a bakira: ha a vásárló a „szállítási cím egyezik a számlázási címmel” lehetőséget választotta és ugyanakkor a „szállítási cím” részt is kitöltötte, a rendszer megduplázta a megrendelt termékek sürgősségi kiszállítási költségét. Mindezt csak a vevők látták, a cég csak a weboldal szoftveres átfésülésével tudta feltárni a pontos okot.”
Az IBM Tealef kutatása szerint az online ügyekhez a vállalaton belül jellemzően „mindenki ért”: az online csapat mellett leginkább a marketing, a webfejlesztők, az IT és az ügyfélszolgálat felel a fogyasztó megszólításáért, de van ahol a sales csapatot is bevonják a munkába. Más kérdés, hogy mennyire mély és átfogó ez a közös kompetencia. A válaszadók csaknem fele szerint ha a fogyasztói élmény nem teljes, annak oka az elemzésben jártas szakemberek hiánya – miközben 39 százalékban a pénzügyi okokat, 38 százalékban a megfelelő technológia hiányát emelik ki.
Pedig a cégek a legváltozatosabb eszközökkel próbálnak visszajelzést szerezni a vevőktől, hogy a weboldalon történő interakciók mögé lássanak. Digitális analitikát a megkérdezettek háromnegyede, online felméréseket a kétharmada használ, az online űrlapokat 53, a közösségi médiás analitikát 49 százalékuk említette. A listán szerepel még az online hőtérkép (amely az oldal egyes részeinek használati gyakoriságát mutatja), az A/B, illetve többváltozatos tesztelés módszere, valamint az online és offline fókuszcsoportos megkérdezés.
A válaszadók közel száz százaléka gondolja, hogy a fogyasztói élményt romboló problémák kiszűrésére a vásárlási folyamatok visszajátszására is alkalmas digitális eszközök jelentik a megoldást. A webes kereskedelemben és az aktív online jelenlétben érdekelt cégek láthatóan tisztában vannak vele, hogy a konverziós arány és a tranzakció értékének növeléséhez le kell bontani a zavartalan kommunikáció útjában álló akadályokat, és ehhez érdemes a legkorszerűbb technológiát igénybe venni.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás