Kövess minket!

Médiapiac

Egy új trójai szedi mobiltelefonos áldozatait

Az Androidokat támadó új vírus megszámlálhatatlan műveletet tud végrehajtani.

A Kaspersky Lab kutatói nemrég azonosítottak egy új, igazán érdekes malware-t, amely több modullal is rendelkezik és ez lehetővé teszi a szinte végtelen számú pusztító funkciót – a kriptovaluta bányászatától kezdve a DDoS támadásokig. Moduláris felépítésének köszönhetően további funkciókat is lehet hozzáadni. Ennek a szokatlan és erőteljes malware-nek a neve Loapi.

A Loapi kitűnik az Android típusú malware-k közül a modularitása miatt, hiszen szinte korlátlan számú műveletet képes végrehajtani egy meghekkelt készüléken, például pénzügyi visszaéléseket, kriptovaluta bányászatot stb.

A Loapi trójai hirdetési kampányokon keresztül terjed, mintha antivirus megoldás lenne felnőttek számára. Telepítés után admin jogokat kér a készülékhez, majd észrevétlen kommunikálni kezd a C&C szerverekkel azért, hogy további modulokat installáljon az adott készülékre. A következő modulokat tartalmazza:

Hirdetés modul: agresszív reklám-megjelenítések a felhasználó készülékén

SMS-modul: a malware által használt funkció, amelynek segítségével különböző műveleteket hajt végre a szöveges üzenetekkel

Web modul: a felhasználó tudta nélkül feliratkozik díjköteles szolgáltatásokra. Az SMS-modul elrejti az üzeneteket a felhasználó elől, válaszol, ha kell, és törli a nyomokat, ha kell.

Proxy modul: lehetővé teszi a támadók számára, hogy végrehajtsanak http-kéréseket az eszköz nevében. Ezek a műveletek DDoS támadásokra is használhatóak.

Monero bányász modul: a Monero kriptovaluta bányászatára használható

Sőt, ha egyszer telepítette magát a program, nem könnyű törölni sem – a Loapi képes megvédeni magát. Például, ha a felhasználó szeretné visszanyerni az admin jogokat készülékén, akkor a kártevő blokkolja a készülék képernyőjét. Továbbá a Loapi megkapja azoknak az alkalmazásoknak a listáját, amelyek veszélyesek lehetnek tevékenységére – ezek gyakran olyan programok, amelyek biztonsági megoldások és a rosszindulatú programok eltávolítását tervezik. Ha egy telepített alkalmazás szerepel a listán, akkor a trójai egy hamis üzenetet jelenít meg, miszerint egy rosszindulatú szoftvert talált és felajánlja annak eltávolítását. Az üzenet loopként jelenik meg, és mindaddig felugrik, míg le nem töröljük a kívánt alkalmazást.

A Loapi önvédelmi megoldásain túl, a Kaspersky Lab egy másik érdekességet is észlelt: egy véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonon vizsgálva a trójai működését kiderült, hogy egy súlyos munkaterhelés során felmelegíti és deformálhatja az adott készülék akkumulátorát. A malware fejlesztői bizonyára ezt nem szándékosan érték el, hiszen így kevesebb haszonnal jár destruktív tevékenységük, de a figyelmetlenségük a program optimalizálása során váratlan fizikai eredménnyel jár.

Deformált készülék

„A Loapi érdekes képviselője az Android alapú malware-k világának, hiszen a készítői minden lehetséges funkciót beletuszkoltak. Ennek oka nagyon egyszerű – sokkal könnyebb egy programmal egyszer megfertőzni egy készüléket, majd azt különböző kártékony tevékenységre használni, amelyek illegális pénzkereseti források. A váratlan kockázata ennek a programnak, hogy ugyan nem okozhat nagy pénzügyi veszteséget a felhasználónak a hitelkártya adatok ellopásával, de tönkre teheti a készüléket. Ez nem egy olyan következmény, amit egy trójaitól várunk, mégha kifinomult is.” – jegyezte meg Nikita Buchka, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.

Mindezt figyelembe véve egyértelmű, milyen nagymértékű károkat tud okozni egy szimpla letöltés. Mégis miként lehetünk biztonságban, ha folyamatosan olyan hirdetések bombáznak minket, amelyek állítják, hogy használatukkal könnyebbé válik az életünk? Hogyan lehet elkerülni, hogy letöltsünk egy hasznos alkalmazásnak álcázott mobil trójait? A Kaspersky Lab az alábbiakat javasolja:

Ne töltsön le nem hivatalos áruházból alkalmazásokat

Legyen naprakész operációs rendszere

Telepítsen megbízható biztonsági megoldást

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom