Kövess minket!

Médiapiac

„Egyáltalán nem kizárt, hogy újabb csatornákat indítunk”

Lapunk megjelenésekor lesz fél éve, hogy gyökeresen átszervezte értékesítési és ügyfélkapcsolati rendszerét a TV2-csoport. Ennyi idő után érdemes volt leülni Zájer Attila ügyfélkapcsolati igazgatóval egy kávéra, közben pedig arról kérdezgetni, hová jutottak, merre tekintenek.

Elődöd viszonylag rendszeresen nyilatkozott, te visszafogottabb vagy e téren, vagy kivárod az eredményeket, és csak utána állsz a sajtó elé?

Egyelőre minden energiánkat leköti a portfólióépítés, eközben pedig egy teljesen új struktúrában kell ellátni a feladatainkat, elérnünk a céljainkat. Az elsődleges feladat értelemszerűen az volt, hogy stabil és fix, a nem mindennapi növekedést kezelni képes szervezeti struktúrát alakítsunk ki. Szakmai rendezvényeken mindig jelen vagyunk, tervezzük, hogy megjelenünk ebben a témában a sajtóban is, de a fontossági sorrendet betartjuk.

Épül-e még az új rendszer, vagy most már az aprómunka és a finomhangolás korát élitek?

Azt már régen megtanultam, hogy sohasem szabad leállni a fejlődéssel, az új lehetőségek keresésével, hiszen sosem teljes a rendszer, mindig van tennivaló. Most azonban

már látjuk, hogyan működünk ezzel a méretes csatornaportfólióval, vannak még ugyanakkor nyitott pozícióink, ezekre keressük is a munkatársakat.

Létszámban mekkora volt a változás?

Körülbelül negyvenfős volt a korábbi értékesítési csapat. Azáltal, hogy a tevékenységek egy részét az Atmedia és az IKO Sales House látja el, megváltoztak a házon belül tartott feladatok, a csapat átalakult, de ma már ismét harminc feletti a létszám. Ennek az az oka, hogy időközben több olyan új feladatkör is létrejött, amelynek a lehető legmagasabb szintű betöltése érdekében további szakemberek csatlakoztak a csapathoz.

Hogy mindenki számára egyértelmű legyen: hogyan is fest az április közepén bevezetett új struktúra?

Az Atmedia végzi a hagyományos ratingalapú értékesítést a TV2-csoport számára, míg az IKO-nak a kvízműsorok és a nyereményjátékok területén van szerepe, valamint egyes szponzorfelületeknél. Minden más felülettel a TV2-csoport ügyfélkapcsolati igazgatósága dolgozik, azaz nálunk van minden egyéb szponzorfelület vagy az eventműsorokhoz kapcsolódó játékok értékesítése. A mi feladatunk továbbá a speciális szpotmegoldások gondozása, amelyek beletartoznak ugyan az óránként 12 perces kvótába, de mégis olyan programming- és ügyfélkezelési odafigyelést igényelnek, ami nálunk adott, legyen szó akár az osztott képernyős megjelenésekről, a single spotokról vagy a sting néven megismert pillanatreklámokról. Ehhez még jön természetesen az Atmediával és az IKO-val való kapcsolattartás, valamint a hagyományos direkt ügyfélkapcsolat a partnereinkkel.

Mennyi időtök volt felkészülni a csatornaoffenzívára?

A tulajdonosváltást követően született meg a döntés a kábelportfólió bővítéséről, ez végigfutott a rendszeren, majd májusban hoztuk nyilvánosságra terveinket. Kezdettől fogva részesei voltunk a tervezésnek, hiszen kereskedelmi portfóliót építünk, célunk, hogy a piaci szereplők igényeit éppúgy kielégítsük, mint a nézőkét. Míg a programmingcsapatok intézték a tartalombeszerzést, a gridek felállítását, addig mi üzleti, kutatási oldalról vizsgáltuk a fejlesztést, hiszen az igazgatósághoz tartoznak a B2B- és a programkutatási területek is. Dirk Gerkens vezérigazgatóval pedig már a nulladik ponttól egyeztettük, hogy milyen üzleti lépések mentén haladjunk.

Ilyen helyzetekben elő szoktak fordulni komolyabb véleményütközések.

 

Nálunk nagyon jó az összhang a menedzsmentben, mindenki látja, hogy mit miért csinálunk, mik a célok. Mindenki értette, hogy egy kisebb kábelportfólióval nem tudunk kellően érvényesülni a piacon, az új csatornáinkkal viszont komoly versenyhelyzet áll elő.

Kereskedelmi szempontból milyen kihívásokat, milyen lehetőségeket rejt a portfóliófejlesztés?

Az új csatornáinkkal minden szegmenst megszólítunk. Kereskedelmi szempontból azok az adók a legeladhatóbbak, ahol a legtöbb saját gyártás tud megvalósulni, itt ugyanis a partnerek is jobban kapcsolódhatnak. Ezért is fontos, hogy minden csatornánkon jelentkezünk saját készítésű produkcióval.

Mekkora a saját gyártás aránya az egyes csatornák esetében?

Igyekszünk minden csatornára legalább egy meghatározó saját gyártású műsort készíteni. Bár nem főprofilunk a rajz- és bábfilmek előállítása, a nemrég elindult Kiwi TV-n sem csak vásárolt tartalmak várják a nézőt, elkészítettük ugyanis a Zűrgombócok című zenés gyermekműsort. A Chili TV pedig már kapásból két saját tartalommal indult, közismert séfek közreműködésével. Kiemelkedik a tematikus adók közül jól bevált brandünk, a FEM3 is, amely élő kétórás magazinműsorral jelentkezik nap mint nap.

És mi a helyzet a jó rajtot vett Mozi+-szal?

Saját játékfilmeket nem készítünk, ahogy Izaura TV ide vagy oda, dél-amerikai teleregényt sem forgatunk, filmtámogatásban, -szponzorációban ugyanakkor jól állunk. És korábban is jellemző volt, hogy általunk támogatott művek nagyon hamar képernyőre kerülnek nálunk.

Új csatornáknál mindig is kulcskérdés, hogy hány háztartásba jut el a műsor.

Igen, és számok vagy tervek sorolása nélkül azt mondhatom: folyamatosan dolgozunk azon, hogy olyan arányokat érjünk el, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezőek. A százszázalékos lefedettség volna az ideális persze, de a reálisan kitűzhető érték csatornánként eltérő.

A nagy terjesztők mellett tehát a sok kicsit is megcélozzátok.

Természetesen, hiszen kiemelt fontosságú számunkra, hogy új csatornáink minél több nézőhöz jussanak el. Egyértelmű, hogy a kisebb terjesztési partnerekkel is tárgyalunk, ahogy a szponzoráció területén is nagy lehetőségeket látunk a hazai kkv-k bevonására.

Ezen a területen milyenek az arányok?

A 80-20-as szabály érvényesül; igyekeznünk kell a nagyobb, látható büdzsékből felépíteni a bevételi alapokat, nagyon fontos ugyanakkor, hogy a kis- és középvállalkozások – ma még részben kiaknázatlan – szponzorlehetőségeire is rástartoljunk. Ennek a része, hogy ahol lehet, próbáljuk megmutatni a kkv-k képviselőinek: ma már elérhető és megfizethető platform számukra a tévé, a SuperTV2-n futó Édes Életben például tág teret engedhetünk a termékmegjelenítésnek.

Gondolom, a rovarirtó és a láncfűrész keményebb dió, mint bármelyik FMCG-termék.

Remek az alkotói csapat, elképesztő kreativitással képesek beleszőni a történetbe egy-egy terméket, így a rovarirtó éppúgy szóba jöhet, mint egy láncfűrész. Úgy gondolom azonban, hogy a hazai szállodák lehetnek például az egyik olyan célközönség, amelynél nagyobb szerepet kaphat ez a fajta megjelenési lehetőség – például a helyszíni forgatás, így a hotel bemutatása révén.

Mennyire hajlanak a hirdetők a formabontó megoldásokra? Vagy illedelmesen előreengedik a riválist, bukjon bele esetleg ő?

Ha kiéleződik a verseny, akkor egymást túllicitálva akarják a legújabb és legjobb lehetőségeket megkaparintani a riválisok, hogy elsőként élhessenek velük. Sok esettanulmányunk születik, így később más ügyfeleknek is megmutathatjuk megoldásainkat. Szerencsére mindig találni olyan innovatív ügyfelet, aki hajlandó a GRP-k mögé nézni, és kész kicsit brandközelibb megoldást kínálni a fogyasztóinak – ehhez pedig nálunk minden segítséget megkap. Ennek is köszönhető, hogy a hazai tévés nonszpotpiacon ötven százalékhoz közelít a TV2-csoport részaránya.

Lehet minden évben nagyot dobni a kínálatban?

Azon vagyunk, hogy folyamatosan új, innovatív megoldásokat vezessünk be, de azért nem kell minden évben feltalálni a spanyolviaszt. Sokszor várnak az ügyfelek valami gyökeresen újat, holott nem feltétlenül a felület újdonsága a döntő, hanem a kreatív csomagolás, a sokoldalú megközelítés. Egy tökéletesen kivitelezett szponzorszpottal is el lehet érni olyan eredményeket, amelyekről nem is álmodott a partner.

Végül a kínálatnál maradva: az eddig bejelentettek mellett számíthatunk-e a közeljövőben újabb TV2-kábelcsatornákra? Az indításba ugyanis a jelek szerint úgy belejöttetek, mint úri gyerek a pofozkodásba.

Tervek mindig vannak, az utóbbi hónapokban elég sok tapasztalatot szereztünk arról, mennyi időbe és energiába kerül egy ilyen start, legyen szó akár új csatornáról, akár újrapozicionálásról. Ha jön olyan lehetőség, és üzleti érdek is fűződik hozzá, egyáltalán nem kizárt, hogy újabb adókat indítunk.

És nem hivatalosan?

Magánemberként vagy szakemberként azt mondhatom, hogy polcon tartott tartalmak helyett jó lenne mindent adásba helyezni vagy elérhetővé tenni online felületeken.

 

 

CV

Zájer Attila vezeti a TV2-csoport kereskedelmi bevételeiért felelős ügyfélkapcsolati igazgatóságot 2016 áprilisától. A szakember közgazdasági tanulmányai befejezése után lépett a média világába 2006-ban, az akkori Mediaedge:cia, ma MEC csapatába. Két év után igazolt a TV2-höz, ahol értékesítési menedzserként, majd 2011-től csoportvezetőként bizonyított. 2014-ben a TV2-csoport értékesítési vezetője lett, a szpot- és nonszpot- megoldások mellett a royalty-vállalkozás üzletágért felelt.

 

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom