2010. szeptember 25.

Egyetek a stúdióban!

Étteremmé alakítják a holland rádió- és televízió-történelem egyik legendás építményét – de előtte kiemelik a tenger közepéről.

Étteremmé alakítják a holland rádió- és televízió-történelem egyik legendás építményét – de előtte kiemelik a tenger közepéről. Hollandiában máig nagy az egykor törvényen kívül indult adók népszerűsége. ennek jele, hogy akad közöttük, amelyik a hallgatottsági mezőny élbolyában üget.

Az Északi-tengeren álló építmény ugyanis egy mesterséges sziget, amelyről a hatvanas években kezdett műsort sugározni a nem túl sok fantáziával Nordzee névre keresztelt tévé és rádió. Mégpedig holland licenc nélkül – azaz kalózadóként. Ezért is választották meg úgy az építés helyét, hogy az még kívül essen a királyság parti vizein. Olyannyira távolságtartóak voltak, hogy a monstrumot Írországban építtették, s darabokban szállították Corkból a betonalapzatra épített tartószerkezetre.

A projektet a REM nevű társaság irányított, amelynek tagjai a mai visszaemlékezések szerint sem az akkori holland televíziós kínálattal nem voltak elégedettek, sem azzal, hogy nekik egy morzsa sem jut a reklámtortából. Ezért sem lehet véletlen, hogy cégüket a Hirdetést Kiaknázó Társaság (Reclame Exploitatie Maatschappij) névre keresztelték.

Az 1964. augusztus közepi start után pár hónappal azonban katonák szállták meg a szigetet, leállították az adást. Egy év múlva indulhatott újra az adótorony, immár legálisan, a TROS névre keresztelt rádióval. Társbérlője is akadt a platformnak: egy kormányzati szervezet helyezte el itt berendezéseit, amelyekkel a tenger hőmérsékletét és sótartalmát mérték. A rádióadó azonban idővel elköltözött, a parttól tíz kilométerre fekvő mesterséges sziget pedig funkcióját kereste. Most Amszterdamban lesz belőle vendéglő – egy folyón.

Hollandiában egyébként máig nagy az egykor törvényen kívül indult adók népszerűsége. Ennek jele, hogy akad közöttük, amelyik a hallgatottsági mezőny élbolyában üget. A Radio Veronica 1960. május 15-én indult – kalózadóként, nevének megfelelően egy kiöregedett bárkáról, Hollandia partjai elől. A Nagy-Britanniából importált módszer itt viharos gyorsasággal aratott tetszést, a tizen- és huszonéveseket tánczenével megnyerő adót pedig Állam bácsi vette a szárnyai alá. Lett belőle így közszolgálati, majd kereskedelmi adó. A fél évszázados fennállás olyannyira meghatotta a holland királyi levéltárat, hogy külön online dossziét nyitott honlapján a rádiónak. Helyi ügyről lévén szó – hollandul.