A nagy népszerűségnek örvendő közösségi médium hazánkban is olyan gyorsan lett népszerű, akár a futótűz. Nem csak a fiatalok, de több magyar márka is birtokba vette már a csatornát, az ügynökségek pedig szintén nem győzik hangsúlyozni az előnyeit. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ez az első kínai tulajdonú közösségi médium, mely egyre több kétséget vet fel világszerte.

A médiában sokkal nagyobb visszhangot kapott a Huawei-jel szembeni amerikai ellenállás, mint a TikTok tiltólistára kerülése. A technológiai „hidegháború” azonban továbbra is folytatódik a világ két nagyhatalma között: mi, európaiak pedig eddig nem az amerikai irányt követtük. De nézzük, mi is verte ki a biztosítékot a TikTokkal kapcsolatban és mire is irányul a tiltás?

Honnan jött a TikTok?

Egy gumimaci állt egyedül a gyengén megvilágított színpadon. Adele összetéveszthetetlen hangja megszólalt a háttérben, majd további hangok láthatatlan tömege csatlakozott a magányos mackóhoz. A látkép kinyílik, a kamera pedig további többszáz gumimacit fed fel, akik együtt „éneklik” a Someone Like You-t.

Bár butaság, aranyos és mindenki imádta: a videó többet tett a TikTok hírnevéért a maga 15 másodpercével, mint a milliós marketingköltségvetés a BBC összefoglalója alapján.

A 2018 decemberében közzétett tartalom, hamar többmillió megtekintést gyűjtött össze az, és – ami talán még ennél is fontosabb – több ezernek másolták le egyéb közösségi oldalakon.

A TikTok titka a zene használatában és egy rendkívül hatékony algoritmusban rejlik, amely sokkal gyorsabban megtanulja, hogy a felhasználók milyen tartalmat szeretnének látni, mint sok más alkalmazás. A felhasználók a dalok, filterek és filmklipek hatalmas adatbázisából válogathatnak, amit a videóikhoz tudnak szinkronizálni. Sok ember tölti az ideje nagy részét a „Neked ajánlott” oldalon. Itt az algoritmus a felhasználók elé tárja a tartalmat, és előre látja, mit fognak élvezni a már elkötelezett tartalom alapján. A TikTok itt jeleníti meg azokat a tartalmakat is, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján nagy népszerűségre tehetnek szert. Az ötlet az, hogy ha a tartalom jó, akkor sokan nézik majd meg, függetlenül attól, hogy az alkotónak hány követője van.

Számos TikTok közösség alakult ki, amelyeket az általuk élvezett tartalomtípusok vagy identitástudatuk hozott össze. Az olyan közösségekben, mint az „Alt” vagy a „Deep”, gyakran szerepelnek alkotók, akik nem feltétlenül kívánják feltölteni a pénztárcájukat szeretnék megtölteni, hanem egyszerűen azért állnak a reflektorfénybe, hogy vicces vagy informatív tartalmat hozzanak létre. Számukra nem a nagy márkák figyelmének elnyerése a lényeg, hanem a hasonló gondolkodású emberek megtalálása.

A TikTok és testvére, a Douyin alkalmazás növekedése hamar felgyorsult.Tavaly júliusban az alkalmazásokat már egymilliárdan töltötték le világszerte, ebből 500 millió aktív felhasználó volt. Egy évvel később ez kétmilliárd letöltésre és mintegy 800 millió aktív felhasználóra változott.

A TikTok ismertté válása - főleg az Egyesült Államokban - fokozott ellenőrzéshez vezetett. A TikTok a hatalmas kínai technológiai vállalat, a ByteDance tulajdonában van, ez a kapcsolat aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormány mekkora hozzáféréssel és befolyással rendelkezik a felhasználói adatokhoz és a tartalom moderálásához. Az aggodalmak csillapítására a ByteDance nemrég kinevezte a TikTok új vezérigazgatóját, Kevin Mayert, az amerikai ex-Disney streaming ügyvezető igazgatót, aki azonban kevesebb mint 100 nap után lemondott pozíciójáról.

A lemondás okáról megoszlanak a vélemények. Az egyik verzió szerint Mayer egyszerűen a politikai nyomás miatt mondott le, míg mások szerint (ami szintén kapcsolatban áll a nyomással) azért, mert nem tudott beilleszkedni a kínai üzleti kultúrába, aminek szerves részét képezi a mély (akár családok közötti) személyes kapcsolatok kiépítése, mielőtt az üzleti döntések szóba kerülnének.

Az Európai Unió egyelőre nem mutatja jelét annak, hogy tiltólistára helyezni a TikTok-ot. Ez részben azért lehet, mert itt sokkal kevésbé vált népszerűvé az alkalmazás. Az Európai Adatvédelmi Testület (több más szervezet mellett) vizsgálatokat folytatott a TikTok adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban.

Miért lényeges a kockázat?

Ahogyan a Facebook, az Instagram vagy a Snapchat, a TikTok is gyűjt adatokat a felhasználóiról és engedélyezi a hirdetéseket is. Mi tehát a különbség?

Az amerikai média leggyakrabban arra hivatkozik, hogy a TikTok egy autoriter állam eszköze, ami utat törve magának a versenyszférában, szenzitív adatokat továbbít a kínai kormány számára, mellyel szoros kapcsolatot ápol. Ez elsőre talán furcsának vagy éppen jelentéktelennek tűnik az egyszerű felhasználók számára, de a kockázat ettől még valós – maximum nem abban az értelemben, amire elsőre gondolnánk.

A TikTok rajongóinak gondolata a veszélyek hallatán általában az, hogy „kit érdekel, ha a kínai állam figyeli, milyen videót osztok meg a macskámról?” vagy egyszerűen csak „semmi olyat nem teszek ki, ami egy politikai hatalmat érdekelhetne”. Ez a hozzállás jogos lehet az egyének szintjén, a veszély azonban általában nem is ilyen közvetlenül a felhasználóra leselkedik, hanem az üzleti és az állami szinten jelenik meg. Hogy ezt jobban megértsük, érdemes a Facebook példáját alapul venni. A Facebook története ismert, a 2004-es alapítású közösségi médium egy egyetemi projektből nőtte ki magát majd hirtelen népszerűségre szert téve a világ minden táján letarolta a bukdácsoló hasonmásait, melyek közül egyébként több is sokkal hosszabb múltra tekintett vissza.

A Facebook manapság nem csak egy egyszerű közösségi médium, hanem a legtöbb vásárló korú, aktív, keresettel rendelkező fogyasztó fő kommunikációs csatornája. A hirdetők számára ez pozitív olyan szempontból, hogy a platform összegyűjti a számukra fontos embereket, így olcsón és könnyen hirdethetnek nekik. Másrészt viszont köztudott tény, hogy a Facebook egyre bonyolultabbá váló kreditrendszerének és szigorodó szabályozásainak köszönhetően gyakran járnak pórul még akár egészen jelentős vállalatok is. A közösségi médium nem köteles felszólítani a felhasználókat a törlésről vagy tiltásról, felvenni velük a kapcsolatot ezügyben pedig híresen nehéz, főként a kis- és középvállalkozók vagy az egyszerű fogyasztók számára. De nem csak az üzleti szféra küzd a kommunikációval: állami szinten is megjelennek az ellentétek, hiszen a Facebook könnyedé képes kibújni a különböző korlátozások vagy adókötelezettségek alól.

Ha mindezt a jövőképet a TikTok-ra is kivetítjük, joggal merülhet fel, hogy a helyzet még a Facebook eseténél is komplikáltabb lesz. Tekintve, hogy a kínai nagyvállalatok viselkedése más, mint a nyugatiaké, sokkal jobban függ a kormány akaratától, így a Facebookkal kapcsolatban felvetődő vádak, miszerint túl messzire megy a politikai vélemények cenzúrájával vagy éppen az üzleti célú profilok ellenőrzésével, még fokozattabban jelenhetnek meg a TikTok esetében. Ilyen értelmben pedig jogos lehet az a félelem, hogy valójában az új közösségi platform egy trójai faló, ami egyre beljebb ássa magát a média és marketing világában.

Amennyiben a TikTok tényleg hasonló utat jár be mint a Facebook, illetve a Kínával kapcsolatos fenntartások is beigazolódnak, akkor mindazokra a hirdetőkre is igen veszélyes lehet, akik már beépítették marketingstratégiájukba az oldalon való megjelenéseket.

A TikTok-ot egyébként a két ország közötti politikai konfliktus miatt India több más kínai applikációval együtt kitiltotta a területéről. Az Amerikai Egyesült Államok pedig arra próbálja rákényszeríteni a tulajdonosokat, hogy adják el a vállalatot amerikai cégeknek, különben ott is tiltólistára kerül.