Médiapiac
Egyre kevesebbet kapcsoljuk be a tévét
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk több mint ötödét sorozatokra, 15 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és naponta átlagosan félórányi reklámot tekintettünk meg.
2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenést elsősorban az okozta, hogy a 4-17 éves gyerekek tavalyhoz képest 12 perccel kevesebbet, 2 óra 38 percet tévéztek, és az 50 felettiek esetében is 7 perccel mérséklődött a tévénézési idő, bár még így is több mint 6 órát töltöttek tévézéssel egy átlagos napon. Ezzel szemben a 18-49 évesek esetében 3 óra 20 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 2 perccel több, mintegy évvel korábban – olvasható a lapunknak küldött közleményben.
A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében.
 |
| Egy napos átlagos tévénézési idő – Nielsen |
A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 31 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, amely 5 perccel több, mint tavaly, és az átlag életkoruk ezúttal is nekik volt a legalacsonyabb: 43 év.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre szélesebb elterjedése ellenére is jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. Az erre irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3 százalékát, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 második negyedévében.
 |
| Egy napos átlagos tévénézési idő – Nielsen |
A napi átlagos tévénézési idő felét – 48,9 százalékát – fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26darab) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára, amely 2,6 százalékpontos csökkenést jelent 2017 második negyedéhez képest. Ezzel szemben – bár a Labdarúgó VB csak a második negyedév utolsó két hetét érintette – a sportcsatornák részesedése 6,1 százalék volt, amely 1,7 százalékponttal magasabb, mint tavaly.
A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,2 százalékát mondhatták magukénak: közel 1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest.
Az április elején végbement választások már nem voltak hatással a hírcsatornák részesedésére, közönségarányuk hasonlóan alakult a tavaly mért értékhez képest: 8,5 százalékkal a harmadik helyre kerültek az általános trendeknek megfelelően.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,1 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségéről árulkodik az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,8 százalékot képviselt, melynek kétharmada akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó harmadon osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” 2 kategóriájába sorolt műsorok 29,6 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Bár a 27,4 százalékos fogyasztási aránya kissé elmarad a kínálattól, a képernyők előtt történő kikapcsolódás még mindig ezek a műsorok a legnépszerűbbek.
 |
| Csatornatípusok közönségaránya – Nielsen |
A kereskedelmi reklámok 13,7 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és lényegében ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is, ami alig marad el a mozifilmek fogyasztási arányától.
A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 3 és fél órát töltöttek a képernyők előtt, ami 49 perccel kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal, a sportműsorokra pedig 2,2 százalékponttal többet szántak, míg a tévében sugárzott hírműsorokra 3,3 százalékponttal kevesebb idő jutott a teljes lakossághoz képest.
 |
| Reklámok nézettsége – Nielsen |
A reklámfilmek naponta átlagosan 43 ezerrel több nézőt értek el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,11 millió főt értek el legalább egyszer, az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő pedig 29-ről 30 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 112 reklámfilmet tekintett meg: nyolccal többet, mint egy évvel korábban.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora a nyár hangulatát idézi: az első helyre a „sör” került, második a „szénsavas üdítő”, a harmadik helyen pedig a „puding/tejalapú desszert” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.3 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás