Médiapiac
″Első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak″
A tavalyi év vége felé szinte egymást érték az Atmediáról szóló hírek: a sales house új szakembert igazolt, és portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6 és a National Geographic reklámidő-értékesítése is. A hirtelen növekedés következményeiről és a további tervekről kérdeztük Lukács Csabát, az Atmedia ügyvezető igazgatóját.
A Lukács Csabával készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.
Lukács Csaba |
Hogyan látod a 2012-es évet?
Összességében a tavalyi év többé-kevésbé a várakozásoknak megfelelően alakult. Az országos kereskedelmi csatornák elég jelentős csökkenést szenvedtek el, míg a kábelpiac a mi becslésünk szerint növelni tudta a hirdetési bevételeit. Ezzel arányban mi is kifejezetten jó évet zártunk tavaly. Minden csatornánk elégedett lehetett az általunk elért reklámbevételekkel.
Noha nincsenek még végleges adatok, lehet-e valami közelebbit tudni, milyen mértékű volt a bevételnövekedés 2011-hez képest?
Két számjegyű növekedést értünk el a teljes portfólióra vetítve. Ennek motorja a nézettségnövekedés volt, több csatornánk is nagyon szépen teljesített, ami aztán a reklámbevételekben is megmutatkozott.
2012 végével az Atmedia portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6, illetve a National Geographic reklámidő-értékesítése. Mi volt ennek a bővülésnek a háttere?
Az Atmediának missziója a folyamatos növekedés, ennek érdekében pedig a piac mind nagyobb szeletének a konszolidálása. A National Geographickal az anyagcégünk már közel egy évtizede együttműködik, ebben az esetben tehát mély alapokra épül a partnerség, amely a magyar előtt már a cseh és a lengyel piacon is megvalósult.
A Viasattal helyi szintű megállapodást kötöttünk, miután viszonylag régóta kerülgettük egymást. Tavaly érett meg a helyzet arra, hogy ezt a közeledést megállapodás formájába öntsük.
Ez az Atmedia számára elviekben jelentős bővülést jelent. Mennyiben alakította át a cég működését a hirtelen növekedés?
Egyik oldalról valóban hatással van a cég működésére, más oldalról viszont nem feltétlenül. Nem példa nélküli ugyanis az ilyen bővülés az életünkben. Volt már olyan év, amikor mind a közönségarányunkat, mind a bevételeinket majdnem megdupláztuk. 2010-ben 7,3 százalékos közönségaránnyal indultunk, ez 2011-re több mint 11 százalékra nőtt. Az is nagy ugrás volt, de mivel a növekedés nem olyan nagy csatornákból jött össze, mint a Viasat3 vagy a National Geographic, a piac figyelmét kevésbé ragadta meg.
A mi modellünk minden szempontból a méretgazdaságosságra épül. A portfólió és a közönségarány jelentős növekedése nem feltétlenül jelenti az értékesítő csapat létszámának a duplázódását. De természetesen kibővítettük a csapatot, ma már közel negyven kolléga dolgozik az Atmediánál. Ha figyelembe vesszük, hogy a lengyel Atmedia, amely tavaly közel 60 csatornával 14 százalékot meghaladó közönségarányt ért el, 110 munkatársat foglalkoztat, van még hová nőnünk. Több területen fejlesztettünk: az értékesítés, a traffic, a booking és a csatornák kiszolgálása terén egyaránt történt előrelépés.
A piacon lévő másik két nagy sales house egy-egy országos kereskedelmi televízióhoz, az RTL Klubhoz, illetve a TV2-höz kötődik. Ennek a modellnek megvan a maga előnye a nagy márkaértékű zászlóshajók révén, amit részben az a vélekedés is tükröz, hogy nem ugyanaz 1 GRP például a piacvezető kereskedelmi tévénél vagy egy kisebb versenyzőnél. Miért hisz az Atmedia a maga független sales house modelljében, amely gyakran egymással konkuráló csatornák értékesítésére épít?
Bár a GRP az GRP, de szerintem is igaz, hogy az értékük között lehetnek eltérések, csak éppen fordított értelemben, mint ahogyan a nagy kereskedelmi televíziók kommunikálják. Néhány éve készítettünk egy kutatást a GfK Hungáriával közösen, és abból az derült ki, hogy éppen a tematikus csatornák esetében magasabb ez az érték, a kábellefedettségből, az iskolázottabb és magasabb vásárlóerejű közönségből adódóan.
Ami miatt pedig hiszünk a modellünkben: teljesen transzparens módon működünk, ezt kínáljuk a partner televízióink számára. Független kereskedőházként kizárólag a jutalékból élünk, ami miatt a csatornaportfólión belül nincsenek preferenciáink. Az értékesítési modellünk lényege, hogy a hirdető, a piac választ, és mi tulajdonképpen ezeket a választásokat kezeljük le.
Vannak a portfólión belül konkuráló termékek, de erre is van megoldás. Vegyünk egy példát, a gyerekcsomagot: a hirdető eldöntheti, hogy egyes tévéadók kiválasztásával valósítja-e meg a kommunikációs céljait, vagy megveszi a csomagot, amelyben mind a négy, portfóliónkban lévő gyerekcsatorna megtalálható. A piacnak van tehát választási lehetősége, és e választások alapján árazzuk be a termékeinket.
A piac választásáról jut eszünkbe: hogyan fogadták az ügynökségek és az ügyfelek az Atmedia nagy bővülését? Mi látszik az első visszajelzésekből és foglalásokból?
Ezzel a bővüléssel első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak. Több partnerünktől érkezett a múltban olyan visszajelzés, hogy nagyon jó az Atmedia portfóliója, de kellene bele egy nagyobb nézettségű csatorna is, hogy érdemlegesen versenyezni tudjunk az országos kereskedelmi adókkal. Ez megtörtént. Ma már az egyesített közönségarányunk nagyobb, mint a TV2-csoporté. A reachépítési, GRP-szállítási képességünk bizonyos esetekben már meghaladja a TV2-csoportét. A piaci elvárásokra választ adtunk, ami bizakodóvá tesz minket ebben az évben.
Milyen tervekkel vág neki az Atmedia az idei évnek? Továbbra sem könnyű a piaci helyzet.
Meglehetősen ambiciózus tervekkel léptünk a piacra, ez így történt az elmúlt években is. A piac valóban nem könnyű, a hirdetők sokkal óvatosabban terveznek, kötelezik el magukat, mint korábban.
A jelenlegi gazdasági helyzet meglehetősen kiszámíthatatlan. Ez azonban azt is jelentheti, hogy akár jelentősen jobb is lehet az év második felében. A mozgó áras rendszerek hordoznak magukban bizonyos fokú kiszámíthatatlanságot. Ez az elmúlt évek trendje alapján árcsökkentést jelentett, így korábban ugyanakkora büdzséből több ratinget tudtak a hirdetők vásárolni az ezeket alkalmazó csatornákon. A mozgó ár ugyanakkor jelenthet árnövekedést is: amennyiben a hirdető kismértékben csökkenti a költségvetését, úgy áremelkedéskor a kevesebb pénzért a büdzsévágás arányánál nagyobb mértékű ratingcsökkenés jut neki, miközben a hatékony kommunikációhoz a tervezett ratingekre szüksége van. Ha megindul a fogyasztás az év második felében, és pozitív irányba mozdul el a piac, akkor akár jelentős pluszpénzek is megjelenhetnek. Ezek a pluszpénzek a mozgó árakat emelik majd, ez pedig a mi fix áras rendszerünknek kedvez.
Vannak-e még megszerezhető csatornák a piacon? Melyek lehetnek a bővülés forrásai? A Viasat “elkelt”, a TV2-csoport csak a saját adóit értékesíti.
Mindig van olyan szereplő, amely célpontot kínálhat, lásd például a legutóbbi piaci történést, miszerint az IKO három csatornáját önállóan fogja értékesíteni. Nem könnyű manapság kis- vagy közepes méretű tévéadókat önállóan értékesíteni, amikor a piacon hatalmas tömbök vannak, mind az eladói, mind a vásárlói oldalon. A bővülés második forrását a piacra belépő új csatornák jelenthetik. Tárgyalunk olyan szereplőkkel, amelyek eddig nem voltak jelen a magyar piacon, vagy mostanra értek el olyan szintet, amely kereskedelmileg értelmezhető. Emellett a már a portfóliónkba tartozó adók tulajdonosai is indítanak új tévéket, vagy nyithatják meg rajtuk a reklámértékesítést, ahogyan azt tavaly novemberben a Viacom is tette a Nickelodeonnal.
Médiapiac
Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről
A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:
„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”
Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– összegzett Juhász Imre.
A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2
A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.
– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.
Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:
– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.
Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:
– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.
De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja
– mondta a hírigazgató.
Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.
Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is
– hangsúlyozta.
A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.
Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással
– árulta el.
A teljes interjú ITT olvasható.
Médiapiac
Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia
Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.
A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.
Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.
Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.
A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”
– jelentette ki.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.
„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:
a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.
Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.
Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.
„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”
– hangsúlyozta.
A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.
Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.
A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.
Az Év Operatőre Nagy András lett.
Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.
Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.
Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.
Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.
Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.
Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.
Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.