A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan műsor lesz?

Legutóbb az RTL és a TV2 között zajló A Fal vs. A Piramis vita mutatta meg, hogy a szerzői jog nemcsak néhány egyetemi oktatót, jogászt foglalkoztató unalmas tudomány, hanem a milliárdokat termelő médiavállalkozások alfája és ómegája.

A szerzői jogot egyébként egyre szélesebb körben hívják segítségül a piaci szereplők. A rádiós és televíziós műsorformátumok jogvédelme is beszédtéma, mióta a médiaalapú szórakoztatás sorozatjelleget öltött. Így nem csupán egyedi hangfelvételek és hírek hallhatók a rádióban, és a televíziós műsorfolyamban sem csak filmek, hírek, élő közvetítések érhetők el, hanem jól beazonosítható, brandjelleget tükröző műsorszámok is. Például a reality show-k, a vetélkedők, a tehetségkutatók esetén a legapróbb részletekre is figyelő formátumok, szinopszisok és forgatókönyvek készülnek. Ezeknek a célja elsődlegesen a műsor felismerhetőségének a biztosítása, az állandóság megteremtése, ami védjegyszerű kivitelezéssel is párosul.

A műsorformátumok gazdasági jelentősége vitathatatlan. Ez azonban nem jelent automatikus szerzői jogi védelmet. A központi kérdés ugyanis az, hogy a televíziós (és kisebb részben a rádiós) műsorformátumok átlépik-e a jogvédelem vízválasztóját: megmaradnak-e ötlet szintjén a koncepciózus elemek, vagy egyéni, eredeti alkotássá válnak? A leírt anyag (script) részesül-e védelemben, vagy csak az annak alapján megvalósított konkrét műsor (a képi/hangi világ)? A szerzőijog-védelem jelentősége pedig óriási, hiszen a szerző halálától számított hetvenéves védelmi idő – ha nem is a teljes időtartamra, de akár évtizedekre – jelentős bevételi forrást biztosíthat  az alkotóknak a különböző engedélyek révén.

A műsorformátumok jogvédelmével kapcsolatos elemzés kiindulópontja a műsorszám fogalma. A hatályos médiatörvény szerint a műsorszám a „hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható”. Ennek a jogforrási helye is mutatja, hogy a műsorszám nem szerzői jogi fogalom. A definíció része a részelemek szerkesztettsége, ami a szerzői jogban mind az egyéni, eredeti jelleget megalapozó kreatív mozgástérrel, mind a gyűjteményes művekkel kapcsolatba hozható.

A jogvédelem fennállása (vagy épp hiánya) sosem automatikus, mindig eseti jelleggel vizsgálandó kérdés. Ennek megértésében segíthetnek a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) jól dokumentált és nyilvánosan is hozzáférhető szakvéleményei, melyekből ezen a területen mindeddig hat született: öt televíziós és egy pedig rádiós területen.

Egy konkrét műsorszám szerkesztettsége több részelem fennállását feltételezi, és ezek szerzői jogi védelme külön-külön és együttesen is elképzelhető. Így a műsorformátum, a (jellegzetes) cím, a (jellegzetes) karakterek, a mindezek alapján összeálló szinopszis, forgatókönyv mind olyan elemek, amelyek létezésükkel járulnak hozzá a műsor sikeréhez. Hogy a jogvédelem fennállásának választóvonalát hol húzzuk meg, eseti vizsgálatot igényel. Általánosan elfogadott tény, hogy minden alkotómunka feltételez egy bizonyos fokú alkotói mozgásteret. Ha a választási lehetőségek köre szűk, akkor a kreatív döntések lehetősége is csökken. Más szóval minél funkcionálisabb egy alkotás, annál kevésbé valószínű, hogy a szerzői jogi védelem tárgya lehet. Ez a műsorformátumok esetén jól igazolható. Ahogy arra egy 2008-as szakvélemény is utalt: egy gépjárművek tesztelésével kapcsolatos televízió-műsornak vannak kötelező elemei/feladatai (a motor, az erőátviteli berendezések, a csomagtér, az ülések, a kényelmi berendezések, a kormányozhatóság stb. bemutatása), ám sajátos arculati, grafikai, vizuális elemek révén ki lehet törni a funkcionalitás köréből. Összességében irányadó a szakvélemény azon álláspontja, miszerint „a szerzői jogi védelem határait elmosná, ha kizárólagos jog védhetné egy tematikus műsor felépítését, sémáját, elvét, részletes elgondolását”.

Ha a műsorformátum önmagában nem is részesülhet jogvédelemben, számos olyan eleme lehet, amely átlépi a jogvédelem minimumküszöbét. Ilyen lehet egy jellegzetes cím, jellegzetes karakterek választása, a kidolgozott szinopszis és a megvalósított audiovizuális tartalom.

A címvédelmet illetően a vonatkozó joggyakorlat egységes: azt megszorítóan kell értelmezni, és csak a jellegzetes, nyelvi leleményeket tartalmazó címek részesülhetnek védelemben. Az SZJSZT szerint a magyar nyelv sajátosságait frappánsan kihasználta az Álomépítők televíziós sorozat címe, mivel „sanyarú sorsú családok »álmának építésére« éppúgy utal, mint arra, hogy álomszerűek az építők, akik megjelennek és megvalósítják a család álmait”. Ezzel ellentétben az a2 AUTO2 nem tekinthető jellegzetes címnek. Az Álompár sem egyszerű fordítása a testület szakvéleménye szerint a Love Letters és a Traumhochzeit címeknek, az utóbbiak nem testesítenek meg jellegzetes címet.

A szinopszis annyiban több az előzőeknél, hogy mint leírt, rögzített tartalom elvileg írói műként állhat védelem alatt. Ez azonban továbbra is attól függ, hogy a szinopszis készítője megfelelő mozgástér mellett kellően kreatív tartalmat alkotott-e. Sok éve a szakértők úgy találták, hogy a Heti Hetes és a Péntek Esti Vigadó műsorleírásai megmaradtak az ötlet szintjén, és az Álompár című műsor technikai jellegű utasításokat tartalmazó vázlata sem érte el a jogvédelem minimumát.

Az SZJSZT szerint a Péntek Esti Vigadó „szappanopera” részében szereplők leírása „nem elég részletes és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának”. Sok függ attól tehát, hogy milyen nagy mértékben szerkesztett az adott műsor, és mennyire részletes a leírása, bemutatása. Az SZJSZT pár éve helyesen utalt arra, hogy a szinopszison felül a műsorterv alapján készült konkrét műsor alkotói szerzői és/vagy kapcsolódó jogi oltalomra is számot tarthatnak. Ezért helyesnek tűnik az SZJSZT-28/2000/1-2-es számú szakvéleményhez csatolt különvélemény, miszerint az eredeti holland és német televíziós műsorok lényeges elemeit a magyar Álompár jogsértést eredményező mértékben vette át. Egy másik, szintén 2000-ben született szakvélemény szerint ugyanakkor a Heti Hetes négy részének leírása között nem volt olyan szerves kapcsolat, ami kiemelte volna a műsort a „kabaréprogramok szokásos variációi” közül. Végül az SZJSZT 24/08-as számú szakvéleménye szerint „az erős arculati elemek, a műsorvezető sajátos stílusa, az ismétlődő rovatok, a témák feldolgozási módja, az ismeretterjesztő és reklám jellegű sajátos vetélkedő önmagában nem minősíti az egész műsorszámot gyűjteményes művé”.

A cikk szerzője Mezei Péter

Nézze meg Mezei Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Új rekord a Sport TV-n

5 órája

November 17-én és 18-án összesen 8 magyar érdekeltségű kézilabda Bajnokok Ligája- és EHF-kupa mérkőzést közvetít a csatorna.

Visszatér Kálmán Olga

6 órája

Új közéleti műsor indul az N1TV-n Saller néven, amelynek első adásban Kálmán Olga, Havas Henrik, Bencsik Gábor, Para-Kovács Imre, Gulyás Balázs és Balogh Gábor szerepel majd.