Médiapiac
Erősödő közszolgálat, gyengülő kereskedelmi tévék
Egyre többet tévézünk, és egyre inkább digitális platformokon. Az átlagos néző naponta 86 reklámot látott tavaly.
2014-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 49 percet töltött a tévékészülékek előtt, három perccel többet, mint az előző évben. A 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje 3 óra 22 percről 4 percet csökkenve 3 óra 18 perc lett, a 18-49 éves korcsoporté változatlan maradt: 4 óra 1 perc. Az 50 év felettiek átlagosan 6 óra 16 percet töltöttek a televízió előtt, 6 perccel többet, mint egy évvel korábban – írja a Nielsen Közönségmérés 2014. évet összefoglaló tanulmánya.
2014-ben az országos lefedettségű kereskedelmi csatornák együttes közönségaránya a teljes népesség körében 27,9% volt, 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az általános szórakoztató csatornák részesedése 18,2%, a közszolgálati csatornáké pedig 16,3% volt. Ez előbbinél 1,1 százalékpontos, utóbbinál 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. A filmcsatornák részesedése a nézett időből 0,2 százalékponttal növekedett, így 9,1% lett, míg a gyerekcsatornák 0,4 százalékponttal 4,8%-ra csökkentek, a hírcsatornáké 4,0%, az ismeretterjesztő csatornáké 4,9%, a sportcsatornáké 2,4%, a zenecsatornáké 2,6%, az életmódcsatornáké pedig 2,1% volt az év során.
A vételi platform szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy a nézési időn belül még mindig domináns az analóg kábeltelevízióra előfizetők köre (31,2%), bár arányuk 2013-hoz képest 3,1 százalékponttal csökkent. A digitális műholdas előfizetéssel rendelkezők részesedése a közönségen belül 26,1%-ra csökkent, a digitális kábel / IPTV előfizetőké 6,2 százalékpontot emelkedett (29,8%), míg a csak földi vétellel rendelkezők részesedése 2,2 százalékponttal csökkent 12,9%-ra.
Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 7,1 millió ember kapcsolta be legalább egy percre a televízióját, és közülük 6,5 millió látott legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 26 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 9%-a. Egy néző naponta átlagosan 86 darab reklámot látott.
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma, 2014-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon újra rekord mennyiségű, összesen 5 358 215 darab hirdetés került képernyőre. Az egy napra jutó átlagos megjelenésszám 14 680 darab volt, összesített hosszát tekintve pedig a tévéreklámok 32 238 órát, 4,25 évet tettek ki a vizsgált csatornákon.
A hirdetések túlnyomó része 30 másodperces volt, ezt követik a 20 majd a 15 másodpercesek. Bár a 25 másodperces filmek gyakoriság alapján a negyedik helyre szorultak, egy reklámfilm átlagos hossza mégis pontosan ennyi, 25 másodperc volt. A reklámblokkok 6%-a mindössze egyetlen szpotot tartalmazott, 30% 2-5 darabot, 49% 6-10 darabot, míg 15% ennél is többet.
Az elmúlt esztendőben 612 hirdető 1 087 márkát hirdetett 7 360 féle különböző reklámban, amelyek közül 5 978 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2014-ben került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 728-szer került adásba.
A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (1 199 506 db), ezt követte az „Kereskedelem” (890 863 db) és az „Élelmiszer” (727 620 db). Ez a három szektor adta ki a megjelenések 53%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Egyéb (jellemzően internetes) kereskedelem” (317 819 db) volt, ezt követte a „Megfázás, influenza elleni termékek” (306 220 darab) és az „Élelmiszerkereskedelem” (276 129 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 37%-át tette ki.
A részletes adatokat a mellékelt dokumentum tartalmazza.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás