2015. október 09.

Erősödött a közszolgálati televízió

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2015 harmadik negyedévében a tévézők nagyobb arányban választották az általános szórakoztató és közszolgálati csatornákat, mint az előző év azonos időszakában, miközben az országos kereskedelmi csatornák részesedése kis mértékben csökkent.

2015 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, pontosan ugyanannyit, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 16 volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 31 perc, az 50+ éveseké pedig 5 óra 54 perc volt, ami a gyerekek esetében 4 perces, az 50 felettieknél pedig 9 perces növekedést jelentett tavalyhoz képest, míg a 18-49 évesek 9 perccel kevesebb időt töltöttek a televízió előtt, mint egy évvel korábban.

2015 harmadik negyedévében az általános szórakoztató csatornák részesedése 17,8%-ról 19,7%-ra nőtt, de hasonló a helyzet az életmód és ismeretterjesztő csatornák esetében is, melyek közönségaránya egyaránt 0,4 százalékponttal emelkedett tavalyhoz képest. A zenecsatornák 2,8%-os részesdésükkel 0,3 százalékpontos növekményt könyvelhettek el, míg a filmcsatornák 9,5%-os illetve a hírcsatornák 3,6%-os részesedése egyaránt 0,2 százalékpontos növekedést jelentett, ugyanakkor a gyerekcsatornák 5,4%-a pontosan megegyezett a 2014-es arányukkal.

Az időszak „nyertesei” leginkább a két országos kereskedelmi csatornától vontak el nézőket, melyek együttes részesedése 28%-ról 24,2%-ra csökkent. A közszolgálati csatornák együttes közönségaránya 16,5%-ról 18%-ra nőtt.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,1%-át, átlagosan 2,8 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2015 harmadik negyedévében.

A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének egyaránt 1,3 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg továbbra is az 50 év felettieknél a legalacsonyabb ez az arány, mindössze 0,8%.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,6%-os volt, míg a műsorfogyasztás 16,0%-át tette ki. A sugárzáshoz képest több mint háromszoros arányban fogyasztották a nézők a „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorokat, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az „információs” műsortípusok esetében is. A sugárzáshoz képest harmad akkora arányban tekintették meg a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorokat, de hasonló a helyzet a „sport”, a „zene”, valamint az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) műsortípus esetében is.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában nem történt változás az előző negyedévhez képest: az első helyre ismét a sör került, második a puding, tejalapú desszert, a harmadik helyen pedig a szénsavas üdítő termékosztályának televíziós hirdetései állnak a harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. A top 20 hirdetőcsoport reklámjai összesen 31 százalékkal magasabb GRP-t értek el, mint az előző év azonos időszakában. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

(A részletes adatokat és grafikonokat a mellékelt dokumentum tartalmazza.)