Médiapiac
Erre figyeljenek a marketingesek: prediktív személyre szabás, konvergencia, big data
Az ICEEfest szervezőivel beszélgettünk – nem kizárólag a konferenciáról. Régiós viszonyok és trendek, amelyekre figyelnünk kell. Kérdéseinkre Dragos Stanca, a Thinkdigital Romania ügyvezető igazgatója, a konferencia alapítója és Nectari Charitakis, a Thinkdigital Group operatív igazgatója válaszolt.
 |
| Dragos Stanca |
[A Médiapiac az ICEEfest magyarországi médiapartnere.]
A Thinkdigital 2008 óta rendezi meg az ICEEFestet, illetve elődjét a RoNewMediát. Miért olyan fontos projekt ez az Önök számára? Miért vágtak bele a konferenciába, s miért éppen Romániában?
Dragos Stanca: Ez a konferencia nemcsak a cégünk, hanem a piac és a régió egésze számára fontos, még akkor is, ha ez a mi üzletünk. A fő cél ugyanis az, hogy európai szintű nemzetközi konferenciát építsünk fel itt, Kelet-Közép-Európában, és hogy a know-how biztosítása által gyorsabb fejlődéshez segítsük a piacot, a helyi szakembereket. Minek Londonba vagy Párizsba utazni, ha harmadáron meghallgathatjuk itt ugyanazokat az előadókat?
A rendezvény korábbi neve, a RoNewMedia jobban aláhúzta, hogy ez egy romániai esemény. Miért nyitották ki a fókuszt a teljes régióra? Nem túl rizikós ez, mikor egy sor piac recesszióval küzd a régióban?
Nectari Charitakis: Kelet-Közép-Európa nagyon izgalmas régió, amely aktív részese a digitális gazdaság növekedésének, ezért fontosnak éreztük, hogy idehozzuk az iparág fontos szakembereit azért, hogy insightokkal lássák el a régió üzletembereit. Önnek igaza van, Kelet-Közép-Európa recesszióban van, de éppen ezért: mikor máskor lenne alkalmasabb új tudást, lehetőségeket, insightokat hoznai az üzleti vezetők számára?
Ami pedig az esemény régiós jellegét illeti: sokkal gazdaságosabb Romániába utazni és ott konferenciázni, mint Nyugat-Európában. Másfelől a digitális robbanás növekedési lehetőségeket és új munkahelyeket jelent a régió egésze számára. Ez tehát már rég nem a Thinkdigital piaci pozíciójáról szól, hanem arról, hogy a régió megmutassa, magát.
 |
| Nectari Charitakis |
Kicsit több mint 600 km van Budapest és Bukarest között. Azért ez nem kevés, még ha költséghatékonyabb is, mint Európa túlfelére menni. Miért kellene a magyar szakembereknek kilátogatniuk a konferenciára?
DS: Én nem 600 km-t látok, hanem azt, hogy mindössze 60 másodperc jegyet foglalni és 60 perc iderepülni. A digitális korban 600 km mindössze annyi, mint átszaladni a sarokra.
Míg a régió továbbra is recesszióban van, a digitális piac nő és fejlődik minden országban. Melyek ennek a fő mozgatórugói?
DS: A sikerhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő irányba induljunk, ennek megfelelően fektessünk be időt, pénzt, energiát. És ehhez elengedhetetlen az is, hogy ne feledkezzünk meg a globális játékosokról. A régió piacainak szinergiákat kell találniuk, amelyek az egyes helyi piacok mellett a régió egészének a fejlődését is segítik. Az ICEEfesttel éppen az a célunk, hogy olyan megoldásokat mutassunk, amelyek elősegítik a régió digitális iparágának egészséges fejlődését. Tényleg nem elég, ha csak keményen dolgozunk, nagyon nem mindegy, hogy jó irányba indulunk-e el, hogy elég nyitottak vagyunk-e, hogy pontosan ráérzünk-e, mi a jövő és mi nem az.
Nyilván minden régiós piac különbözik a maga módján, mégis, vannak-e olyan hasonlóságok, sajátosságok, amelyek döntően meghatározzák Kelet-Közép-Európa digitális jövőjét, kihívásait és lehetőségeit rövid illetve közép távon?
DS: Egy sor dolog közös a régióban, ilyen a globális szereplők nyomása, a televíziós piac óriási mérete, a helyi tehetségek elvándorlása más piacokra, stb. Szerintem közép távon az a kihívás számunkra, hogy tudjuk-e a helyzetünket az előnyünkre fordítani és agresszívebben tudunk-e fellépni ahelyett, hogy csak sodortatnánk magunkat az árral.
Egy sor nagy cégtől lesznek előadók a konferencián. Önök mire a legkíváncsiabbak?
NC: Nehéz kérdés, mivel minden előadó nagy tapasztalatot és izgalmas témákat hoz. Ha mégis választanom kell valamit, akkor az a performance marketing és az a kérdés, hogy a technológia hogyan vezethet értékes vásárlói élményekhez. Épp emiatt lesz érdekes Serhad Bolukcu előadása, aki a performance marketing facebookos használatáról fog beszélni, illetve Kieran Flanagan, a Hubspot szakemberének prezentációja is, amely az inbound marketinggel foglalkozik. Technológiai oldalról Tej Rekhi, a MediaMind ügyvezető igazgatója a konvergenciáról beszél és arról, hogyan mosódnak el a határok a különböző touchpointok között, és emiatt hogyan kell a márkatulajdonosoknak megváltoztatniuk a gondolkodásukat, hogy képesek legyenek egységes fogyasztói élményt teremteni. És még sorolhatnám: Chris Clarke (Lbi), Adrian Botan (McCann), Martin Talks (Draft fcb) és Tom Eslinger (Saatchi & Saatchi) szintén ott lesznek.
Melyek azok a fő trendek, digitális kihívások 2013-14-ben, amelyeket egyetlen marketingvezető sem hagyhat figyelmen kívül?
NC: Nyilvánvalóan sok ilyen van, de három olyan trendet szeretnék kiemelni, amelyek elérni látszanak a piaci érettséget: a prediktív személyre szabás, a konvergencia és a big data. Véleményem szerint e három azért nagyon fontos, mert a legnagyobb digitális kihívást sikerül általuk legyőzni, mégpedig a hatalmas, hasztalan zajt, amely a kommunikációs közegben keletkezett.
Az egyik első dolog, amelyet a marketingesek megtanulnak, az hogy “szegmentálni, szegmentálni, szegmentálni”. Ez egész egyszerűen arról szól, hogy ismerjük az ügyfeleinket és megértjük a vásárlási szokásiakat. Hogyan lehet ezt megtenni? Úgy, hogy kihasználva a technológiában rejlő lehetőségeket jelentéssel bíró, a fogyasztót bevonni képes üzeneteket hozunk létre és szolgálunk ki a megfelelő személynek a megfelelő időben. Elemző eszközök révén a big datából insightokat vonunk ki, hogy meg tudjuk állapítani, mi a márkánk egyes fogyasztóinak értéke. A közönségkutatásokból pedig megérthetjük a fogyasztók viselkedését a digitális térben.
Meg kell értenünk, hogy a fogyasztók relevanciát akarnak, ehhez viszont integrált kommunikációs tervben kell gondolkodnunk, megfelelő célzási módokat kell találnunk, és olyan üzenetet kell létrehoznunk, amely minden platformon konzisztens, legyen szó tévéről vagy online médiáról. Különben is, a tévé is csak egy újabb touchpointtá válik a konvergáló digitális világban.
Egyetlen mondatban összefoglalva: a marketingigazgatóknak “tudósokká” kell válniuk, akiknek ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, hogy valódi “fogyasztó specialistákká” válhassanak.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció