Kövess minket!

Médiapiac

Etikus-e arról írni, ″mit lop a magyar″?

Bár a 2010-es médiatörvényt rengeteg kritika érte külföldön és idehaza egyaránt, van egy olyan eleme, amelyet a médiapiac szereplői és a szakma egyaránt elfogadott: a társszabályozás. Az állampolgároknak joguk van a Médiatanácshoz vagy a szakmai szervezetekhez fordulni, ha úgy érzik, hogy valamelyik médium törvénysértően járt el, megsértett bizonyos állampolgári vagy közösségi jogokat, amelyeket a felek által elfogadott magatartási kódex oltalmaz. Megnéztük, milyen eljárások indultak eddig a lapkiadókkal kapcsolatban.

A hatóság az ügyek elbírálásának egy részét – ahol a kiadók erről nyilatkoztak – átengedi azon civil és érdekvédelmi szervezeteknek, amelyeket a piaci szereplők hoztak létre. A társzabályozás ezekben az esetben egyenlő tehát az önszabályozással.

A káros tartalom elleni védelem


A szabályozás lényege, hogy megjelenik a közérdek védelmének fogalma, ami azt jelenti, hogy a törvény a médiatartalom közönségét kívánja általában megvédeni a káros tartalomtól, nem az egyén sérelmére fókuszál. A felhatalmazás egyes, a médiaalkotmányban és a médiatörvényben, valamint a kódexben részletezett ügytípusokra vonatkozik.

“Ilyenek az emberi méltóság, az emberi jogok, az alkotmányos rend, a kiskorúak, a magánélet védelmével, a közlésbe történt beleegyezéssel való visszaéléssel, a gyűlöletkeltéssel és a kirekesztéssel, a burkolt, nem felismerhető reklámokkal kapcsolatos ügyek a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetén”.

 

Az utóbbi években ezek a szervezetek több tucat ügyben hoztak első és másodfokon döntést, s mivel a Médiapiac mindig is kiemelten foglalkozott a print szektor helyzetével – lapunk ifjúkori neve Lapkiadás volt –, először a Magyar Lapkiadók Egyesületénél (MLE) a közelmúltban elbírált ügyeket vizsgáltuk meg. Az MLE – mint a Médiatanács társszabályozási partnere – vállalta, hogy a kiadók esetében évrényt szerez a Magatartási Kódexnek, amit a médiahatóság és a médiavállalatok közösen dolgoztak ki.

Lovas, a „feljelentő”

Az MLE illetékes, első és másodfokú bizottságai számtalan panaszt bíráltak el az utóbbi időszakban. Az egyesület testületei idén elé két olyan ügy került, amelyet a nemrég elhunyt – magát radikális jobboldalinak valló – publicista, Lovas István terjesztett a Médiatanács elé, majd az a törvényes eljárásrendnek megfelelően továbbította a társszabályozási partnerének. Bár az MLE bizottságai anonim módon kezelik az ügyeket, Lovas soha nem csinált titkot abból, hogy ő „nyomta fel” a hatóságnál előbb a HVG-t, majd a Népszavát: ezekről maga számolt be a blogján, illetve mindkét ügyről beszámolt a magát kormánypártinak nevező Magyar Idők. Sőt, az utóbbi egyenesen „feljelentésnek” nevezte Lovas beadványait.

A publicista idén először a HVG Konrád György íróval készült interjúját kifogásolta. Konrád a januárban megjelent interjúban azt állította, hogy Orbán Viktor idővel a román diktátor, Nicolae Ceausescu sorsára juthat, ha nem távozik majd önként a hatalomból. Lovas ezt a megjegyzést „gyűlöletkeltőnek” találta. Az MLE eljáró bizottsága – amelyben két főszerkesztő és egy jogász foglal helyet – rögtön az elején arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos törvények és az alkotmány, azaz az Alaptörvény szerint gyűlöletkeltés individuum ellen nem, csakis közösség ellen irányulhat. Ennek ellenére kiterjesztette a vizsgálatot, és megnézte, hogy a magyar Alkotmánybíróság korábbi döntései szerint mennyivel többet kell elviselnie egy közszereplőnek – jelen esetben a miniszterelnöknek –, mint egy magánembernek.

Ezt Lovas nem fogadta el, mivel úgy érezte, hogy a Médiatanács (amely kizárólag a Fidesz jelölte tagokból áll – a szerk.), illetve a társzabályozási partnere kettős mércét alkalmaz, hiszen a Magyar Hírlapot Bayer Zsolt publicisztikája miatt 2016-ban, az Echo Tv-t pedig Földi László biztonságpolitikai szakértőt nyilatkozata miatt 2018-ban pénzbírsággal büntette. Mint emlékezetes Bayer az iszlám követőt és a 14 évesnél idősebb migránsokat „potenciális gyilkosoknak” nevezte, Földi pedig arról értekezett, hogy a bevándorlóknak segítő civil szervezetek tagjait „likvidálni kell”. Mindkettőjüket közösségek elleni gyűlöletkeltés miatt meszelték el.

Bár Lovas a fellebbezésében nem hozott fel újabb jogi érveket – ez minden fellebbezés alapfeltétele –, az MLE másodfokú bizottsága újra megvizsgálta a problémakört azt elemezve, hogy a HVG esetében fennállhat-e az alkotmányos rend megsértésére irányuló buzdítás. Ám a testület úgy vélte, Konrád egy fiktív lehetőséget vázolt fel, amikor Magyarország már nem alkotmányos demokrácia és annak vezetőjét már nem lehet jogszerűen – pl. választásokkal – eltávolítani a hatalomból. Ehhez pedig meg kéne változnia az alkotmányos berendezkedésnek, amit csakis a hatalomban lévők – parlamenti többséggel rendelkezők – követhetnek el, nem pedig a HVG vagy a lap interjúalanya.

Az MLE bizottságai mindkét alkalommal hangsúlyozták: ugyan médiajogilag szerintük nem lehet a Konrád-interjúba belekötni, ha a nevezett személy – jelen esetben Orbán Viktor, és nem Lovas – úgy érzi, megsértették az emberi méltóságát, a Polgári törvénykönyv előírásai szerint jogában áll bírósághoz fordulni, érvényt szerezni az igazának. Ugyanis a bizottságnak nincs joga ilyen formában eljárni, erre polgári peres úton kerülhet sor Magyarországon.

Génkutatók

Lovas István később úgy ítélte meg, hogy a baloldali Népszava is törvényt sértett, amikor leközölt egy olyan olvasói levelet a választások után, amelyben a szerző a magyar népet – az eredmény tükrében – „ostobának”, „gyávának” titulálta. Illetve idézte Kertész Ákos író 2011-es cikkét, amiben „genetikusan alávalónak” nevezte a magyarokat, a kertészi mondat legproblémásabb szava a genetikusan. Mint emlékezetes, ez a kijelentés óriási botrány váltott ki, a nem kormánypárti véleményformálók el is határolódtak az írótól. A szerző egyébként ezután egy helyreigazításban ezt a mondatot megsemmisítette, nem létezőnek nyilvánította.

Az MLE bizottsága úgy közelítette meg az ügyet, hogy megvizsgálta, a közlés tény-e vagy vélemény. Az utóbbit ugyanis – még ha esetenként sértő is – védi az alkotmány. Azt már az elején leszögezték, hogy az újságok soha nem védekezhetnek azzal, hogy „ez csak olvasói levél”, hiszen a szerkesztők döntik el, hogy közlik-e vagy elutasítják, tehát a lap tartozik felelőséggel a hasábjain megjelent írásokért.

Az MLE szakemberei úgy ítélték meg, a „genetikusan alávaló” lehet akár tény is, de csak akkor, ha egy olyan lapban – például orvosi magazinban – jelenik meg, ahol ez egy tudományos levezetés eredménye. A Népszava közéleti napilapként viszont nem ilyen – érvelt a bizottság. A bizottság leszögezte, hogy a Médiatartalom a magyar népre nézve kétségkívül sértő, lealacsonyító kifejezéseket használ, „genetikusan alattvaló” kitétel alkalmazásával a konkrét esetben egy magyar személy által, magyar közegben és ehhez a közeghez címzetten előadott, általánosító becsmérlő tényállításról van szó.

Kissé sikamlós terepre érkezett az MLE testülete, amikor azt kellett megvizsgálni, hogy gyűlöletkeltő-e a kijelentés, hiszen a törvények nemcsak a kisebbségi közösségek, de a többség, azaz a magyarság jogait is védi. A bizottság viszont egy 2013-as médiatanácsi végzés vett elő, ami leszögezte, onnantól kezdve gyűlöletkeltő egy kijelentés, ha „az erőszak érzelmi előkészítését szolgálja”, azaz tettlegességre buzdít. A testület úgy ítélte meg, hogy a Népszava nem tett ilyet, inkább csak gúnyos volt az olvasó levél.

Ugyanakkor a HVG és a Népszava esetében is leszögezték: mi lenne, ha a vélemények véleményekkel ütköznének – mint egy normális demokráciában. Lovas István ugyanis hiába kereste meg az érintett tartalomszolgáltatókat, azok érdemi megkeresésére nem reagáltak, ezért is fordult a társszabályozás intézményéhez.

Viccnek is rossz

Tavaly szintén két ügy került az MLE elé. Ebből leinkább a Veszprémi Naplónál történt eset volt olyan, aminek megítélésére a társzabályozási eljárás megszületett. A megyei lap tavaly januárban ugyanis leközölt egy nyíltan antiszemita viccet. Ám mire az anonim panasz eljutott az MLE-hez, a Napló lefolytatta a maga belső vizsgálatát, a vicc közléséért felelős munkatársát pedig elbocsátotta és az olvasóktól elnézést kért. A Népszavát 2017-ben is „felnyomták” a médiahatóságnál, amiért a lap Facebook-oldalán az egyik kommentelő folyamatosan sértegette a többieket. Végül ez az ügy is gyorsan és megnyugtatóan rendeződött, ugyanis a lap figyelmzetette a kommentelőjét, továbbá az MLE szakmai tapasztalatát hívta segítségül a kommentelés és moderálás szabályainak átfogó módosításához.

Úgy fest, hogy a Népszabadság bezárása után egyedül talpon maradt baloldali napilap többeknek szúrja a szemét, ugyanis 2016-ban kétszer is az MLE illetékes bizottság elé vitték a Népszavával kapcsolatos ügyeket. Az egyik panaszos kifogásolta, hogy a lap online felületére kirakott egy cikket „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar” címmel. A panaszos szerint a lap ezzel a magyarok ellen keltett gyűlöletet.

Csakhogy ez a cikk egy bűnelkövetési statisztikát dolgozott fel: a szállásadók körében készült felmérést a szálláshelyeken történt lopásokról. Az MLE bizottsága megállapította, hogy a „magyar” nem a többségi társadalomra, nem etnikumra vagy kisebbségre utalt, hanem a magyarországi nyaralókra és weekendezőkre, akik hajlamosak távozáskor becsomagolni ezt-azt a szállodák készletéből. A panaszos ezt nem fogadta el, és fellebbezett arra hivatkozva, hogy a Népszava szándékosan általánosít, bűnözőként mutatja be a magyarokat, de másodfokon sem adtak neki igazat.

Tavalyelőtt a HVG-t azért citálták a társszabályozási bizottság elé, mert cikket közölt az azóta Magyarországról kiszorított alternatív taxis társaság, az Uberről. A panaszos úgy érezte, hogy ez bújtatott reklám volt, mert a hetilap nem hangsúlyozta elégé, hogy az Uber jogellenesen végzi a személyszállítást. Csakhogy a panaszos nem fizette be az eljárási díjat, ráadásul a hiánypótlást kértek tőle, de nem jelzett vissza időben – magyarán az eljárás a panaszt tevő hibájából elhalt.

A társszabályozás keretében foglalkozott az MLE olyan üggyel is, ahol a panaszos fél megkésve nyújtotta be kérelmét, így az Mttv. szerinti eljárásra nem volt módja az egyesületnek, azonban az ügy természetére való tekintettel a társszabályozási eljárásrenden kívüli, mediációs tevékenységet ajánlott fel az egyesület az érintett felek számára. Az ügyben súlyos szakmai hibát követett el a cikk írója, és egy családi vita keretében valótlan állítások jelentek meg panaszosról. Az eljárás keretében a felek erkölcsi és szakmai tévedést korrigáló megállapodást kötöttek egyezség keretében.

Az önszabályozással az az elsődleges cél, hogy ki lehessen szűrni az etikátlan és rossz gyakorlatokat, amelyek az egész szakmának ártanak.

A soron következő időszakban ezzel kapcsolatban fontosnak tartja a kiadói közösség azt is, hogy értékelje az eddigi munkát, annak érdekében, hogy az etikai szempontok, a helyes és helytelen módszerek, a sajtóval kapcsolatos szakmai viták mindennapjainak részévé váljanak és erősíthessék a sajtó szabadságát, felelős magatartását és a szakmai munka minőségét emeljék. Ezáltal tovább nőhet a társadalom bizalma a felelős írott sajtó iránt

– nyilatkozta lapunknak Kovács Tibor az MLE elnöke, aki úgy gondolja, érdemes újragondolni a társzabályozás rendszerét, és végig kell gondolni annak lehetősségét, hogy mind a média, mind a közönség nagyobb szerepet kapjon az ügyek megítélésekor. Szintén a tárgykört érintő probléma az álhírek elleni küzdelem, hiszen a dezinformálás, a félrevezetés, a hamis hírek terjesztése szintén nagy veszélyt jelent a minőségi újságírásra nézve.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom