Az eszkimó épp elég, a fóka lehetne több – összegezhető a hazai piac kisebb szereplőinek helyzete az alapján, amiről Radetzky András, a fennállásának huszadik évfordulóját az év végén ünneplő Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke beszélt lapunknak.

- Ha az árbevételt nézzük, mekkora a piacról beszélünk?

- Valamivel nagyobb, mint évi kétmilliárd forintos. Ez jócskán elmarad ugyan a válság előtti utolsó békeév 2,8 milliárdjától, de sokkal szebb szám a 2011-12-es 1,6-1,7 milliárdnál. Minden azt mutatja, hogy mostanra a helyükre kerültek a dolgok.

- Ezen ráadásul jóval kevesebben osztoznak, mint 2008-ban.

- Igen,

a szabályozás és a pályáztatások révén a médiapolitika is hozzájárult ahhoz, hogy optimális legyen a szereplők száma. 2010 előtt 150-nél több helyi rádió működött Magyarországon – ez egy embertelenül nagy szám.

Ennyi szereplőnél már a tartalomminőség rovására megy a verseny. Az persze egy médiapolitikai dilemma, hogy virágozzon minden virág, vagy kevesebb, de életképes szereplő működjön. Az igazság itt is valahol középen van.

- Rosszul emlékszem, hogy '95 végén alakult a HEROE?

- Nem, de a '96-os volt az első év, amikor nyomot hagytunk a médiavilágon, ezért ezt tekintjük kiindulópontnak. Ráadásul ez az esztendő volt az, amelyben hatályba lépett a médiatörvény. Sok vihart hozott ez a két évtized, de az elmúlt három-négy évben sikerült stabilizálniuk helyzetüket a helyi rádióknak. Előtte viszont egyszerre kellett megküzdenünk a válsággal, a kormányváltás hozta új médiakörnyezettel, tagjaink egyharmadának pedig ebben az időszakban járt le a frekvenciajogosultsága.

- Hogyan vették ezt az utóbbi kanyart?

- A zömük szerencsére túlélte az újabb pályázatot. A HEROE tagjai között többségben vannak azok, akik 20-22 éve kezdték a rádiózást – a mai világban ezek már matuzsálemnek mondhatóak.

- Van erre titkos recept?

- Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy

ebben a pici, de erős szegmensben azok maradhatnak talpon, akik erősen beágyazták magukat a helyi közösségbe. De aki húsz év alatt kapott hideget, meleget, átélt jót és rosszat, az szerzett annyi tapasztalatot, hogy jó eséllyel talpon marad.

Úgyhogy szó sincs arról, hogy a helyi rádiót temetni kellene. Ezt a hirdetők is felismerik lassan, és erre mi is rásegítünk, akár a személyes kapcsolatok, akár a szakmai, érdek-képviseleti munkánk során.

- Erre az idén a médiahatóság előtt is szükségük lesz: újabb tucatnyi tagjuk szerződése jár le, újítaniuk kell.

- Dolgozunk is rajta, hogy a tagrádióink számára egy biztos pályázati környezet alakuljon ki. Fel akarjuk hívni a médiatanács figyelmét arra, hogy mennyire fontos a helyi rádiós piac stabilitása, állandósága. Így az is, hogy

akik törvényesen működtek, nem követtek el rendszeres és visszatérő jogsértést, azok folytathassák a működésüket.

Ez nemcsak a több millió hallgató érdeke, de azé a több ezer családé, is, akik ebből élnek, hazai mikro- és kisvállalkozásokon keresztül. Ez is lehet egy formája a magyar vállalkozók segítésének.

- Ha most belépne az ajtón Dollárpapa, kezében vaskos csekkfüzettel, mivel érvelne, hogy helyi rádióban hirdessen?

- A legfontosabb érvünk, hogy a helyi rádiók erősek: az Inspira piackutató cég két hete nyilvánosságra hozott, nagy mintás, naplós panelvizsgálata szerint Magyarországon a 18-59 éves megyeszékhelyi lakosok 38,5 százaléka hallgat naponta helyi rádiót, míg az országos kereskedelmi adót 29 százalékuk. Ráadásul azt a helyi értéket is hozzáadják, amit egy országos rádió nem tud szolgáltatni - és nem is akar. Van egy egészséges, versengő piacunk, pár kivétellel minden nagyobb városban több rádió működik, és a helyiekkel sokkal célzottabban érhet célba; jelentősen csökkenthető a meddőszórás. Ugyanakkor ma már vannak olyan ügynökségek, amelyek 10-20 helyi adó bevonásával képesek levezényelni egy hatékony országos kampányt. A célzást pedig tovább segíti az új rádiós mérés, amitől sokkal mélyebb adatokat várunk.

- Hova tovább?

- A kisebb adók célja az, bármennyibe kerüljön is ez, hogy kövessék a technológiai fejlődést, és készen álljanak például arra, hogy újabb platformon is megjelenjenek. Tíz év még biztosan benne van az analóg sugárzásban – esetleg több is. Úgyhogy ma is érdemes analóg földi frekvenciára pályázni – mi pedig optimistán nézünk a következő húsz év elé.

Stanley Kupa a Spíler TV-n

11 órája

A Spíler TV egyik legfontosabb időszakához érkezik, az NHL-döntőjének kizárólagos magyarországi jogtulajdonosaként.

Gyerekeknek gyűjt a Fókusz Plusz

13 órája

Gyereknapi különkiadással jelentkezik szombat este 18.55-től a Fókusz Plusz: bemutatják a Bátor Tábort, amelynek egész héten adományokat gyűjtenek.