Médiapiac
″Ez a piac száz rádiót bír el″
Az eszkimó épp elég, a fóka lehetne több – összegezhető a hazai piac kisebb szereplőinek helyzete az alapján, amiről Radetzky András, a fennállásának huszadik évfordulóját az év végén ünneplő Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke beszélt lapunknak.
– Ha az árbevételt nézzük, mekkora a piacról beszélünk?
– Valamivel nagyobb, mint évi kétmilliárd forintos. Ez jócskán elmarad ugyan a válság előtti utolsó békeév 2,8 milliárdjától, de sokkal szebb szám a 2011-12-es 1,6-1,7 milliárdnál. Minden azt mutatja, hogy mostanra a helyükre kerültek a dolgok.
– Ezen ráadásul jóval kevesebben osztoznak, mint 2008-ban.
– Igen,
Ennyi szereplőnél már a tartalomminőség rovására megy a verseny. Az persze egy médiapolitikai dilemma, hogy virágozzon minden virág, vagy kevesebb, de életképes szereplő működjön. Az igazság itt is valahol középen van.
– Rosszul emlékszem, hogy ’95 végén alakult a HEROE?
– Nem, de a ’96-os volt az első év, amikor nyomot hagytunk a médiavilágon, ezért ezt tekintjük kiindulópontnak. Ráadásul ez az esztendő volt az, amelyben hatályba lépett a médiatörvény. Sok vihart hozott ez a két évtized, de az elmúlt három-négy évben sikerült stabilizálniuk helyzetüket a helyi rádióknak. Előtte viszont egyszerre kellett megküzdenünk a válsággal, a kormányváltás hozta új médiakörnyezettel, tagjaink egyharmadának pedig ebben az időszakban járt le a frekvenciajogosultsága.
– Hogyan vették ezt az utóbbi kanyart?
– A zömük szerencsére túlélte az újabb pályázatot. A HEROE tagjai között többségben vannak azok, akik 20-22 éve kezdték a rádiózást – a mai világban ezek már matuzsálemnek mondhatóak.
– Van erre titkos recept?
– Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy
Úgyhogy szó sincs arról, hogy a helyi rádiót temetni kellene. Ezt a hirdetők is felismerik lassan, és erre mi is rásegítünk, akár a személyes kapcsolatok, akár a szakmai, érdek-képviseleti munkánk során.
– Erre az idén a médiahatóság előtt is szükségük lesz: újabb tucatnyi tagjuk szerződése jár le, újítaniuk kell.
– Dolgozunk is rajta, hogy a tagrádióink számára egy biztos pályázati környezet alakuljon ki. Fel akarjuk hívni a médiatanács figyelmét arra, hogy mennyire fontos a helyi rádiós piac stabilitása, állandósága. Így az is, hogy
Ez nemcsak a több millió hallgató érdeke, de azé a több ezer családé, is, akik ebből élnek, hazai mikro- és kisvállalkozásokon keresztül. Ez is lehet egy formája a magyar vállalkozók segítésének.
– Ha most belépne az ajtón Dollárpapa, kezében vaskos csekkfüzettel, mivel érvelne, hogy helyi rádióban hirdessen?
– A legfontosabb érvünk, hogy a helyi rádiók erősek: az Inspira piackutató cég két hete nyilvánosságra hozott, nagy mintás, naplós panelvizsgálata szerint Magyarországon a 18-59 éves megyeszékhelyi lakosok 38,5 százaléka hallgat naponta helyi rádiót, míg az országos kereskedelmi adót 29 százalékuk. Ráadásul azt a helyi értéket is hozzáadják, amit egy országos rádió nem tud szolgáltatni – és nem is akar. Van egy egészséges, versengő piacunk, pár kivétellel minden nagyobb városban több rádió működik, és a helyiekkel sokkal célzottabban érhet célba; jelentősen csökkenthető a meddőszórás. Ugyanakkor ma már vannak olyan ügynökségek, amelyek 10-20 helyi adó bevonásával képesek levezényelni egy hatékony országos kampányt. A célzást pedig tovább segíti az új rádiós mérés, amitől sokkal mélyebb adatokat várunk.
– Hova tovább?
– A kisebb adók célja az, bármennyibe kerüljön is ez, hogy kövessék a technológiai fejlődést, és készen álljanak például arra, hogy újabb platformon is megjelenjenek. Tíz év még biztosan benne van az analóg sugárzásban – esetleg több is. Úgyhogy ma is érdemes analóg földi frekvenciára pályázni – mi pedig optimistán nézünk a következő húsz év elé.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás