Az Internet Hungary konferencia nyitónapján sajátos élményben lehetett része azoknak, akik meghallgatták a népszerű amerikai szerző, Alan Wolk előadását a tengerentúli kábelpiac kihívásairól, majd beültek a hazai szakemberek online televíziós kerekasztalára.

Az amerikai kábeltévés csomagok gyakran 800-nál is több csatornát kínálnak, 100 dollár körüli havidíjért. Ennek oka, hogy a tartalomtulajdonosok csak csomagban szerződnek a kábeltársaságokkal, és a csomagokba szinte minden esetben belekerülnek a magas díjú csatornák, pl. a sportadók is. Ugyanakkor a nézők nem igényelnek ilyen mértékű, áttekinthetetlen kínálatot, miközben terjed körükben az időeltolásos tévézés és az előfizetéses SVOD szolgáltatások használata. Miközben az ESPN egy negyedév alatt 3 millió előfizetőt veszített, a Netflix 60 millió ügyfelével ma már több embert ér el, mint bármely kábelhálózat.

A „tévéújság nélküli” tartalmakat kínáló szolgáltatások élete sem egyszerű: egyrészt rengeteg applikáció küzd a nézők figyelméért, másrészt a külön-külön érkező számlák okozta bonyodalmak (és az egyszerű előfizetési folyamat) miatt hatalmas lemorzsolódással kell számolniuk.

Az amerikai kábeltársaságok válasza a kialakult helyzetre a vMVPD-k (Virtual Multichannel Video Program Distributor), vagy „skinny bundle”-ök (lefogyasztott csomagok) kialakítása. Ezek a csak digitális alapon, minden eszközön elérhető megoldások 35-60 dollár közötti havidíjért a fontosabb 50-150 csatornát tartalmazzák, és hozzájuk lehet csomagolni tetszőleges SVOD szolgáltatásokat is, legyen az HBO, Hulu vagy Netflix, sőt, egyéb mobilappokat is, mint pl. a Spotify. Így minden hozzáférhető, amire a néző vágyik, beleértve az SVOD appokról jellemzően hiányzó élő hír- és sportműsorokat is.

A kábelesek nagy előnye a versenyben – a náluk rendelkezésre álló adatok széles körén túl -, hogy helyi monopóliumuk (vagy oligopóliumuk) van egy adott területen, így akár a szélessávú előfizetések árával is játszhatnak a csomagok kialakításakor és népszerűsítésekor.
Ráadásul ha egy háztartásnak fizikai kapcsolata is van a szolgáltatóval, sokkal nehezebben mondja le az előfizetését is. A vMVPD-k kialakítása a kis helyi kábelcégeknek is előnyös, ugyanis ha leszerződnek a YouTube-bal vagy a Huluval, az javítja a televíziótársaságokkal szembeni tárgyalási pozíciójukat is. A szabályozási változások eredményeként pedig már diszkriminációmentesen kell sávszélességet biztosítani számukra is, így technikai oldalról sem akadályozhatóak.

Alan Wolk értékelése szerint a választék bővülésével, a hibrid rendszerek kialakulásával elsősorban a néző fog nyerni, miközben a mérési és egyéb problémákat az iparágnak kezelnie kell majd.

Az amerikai opcióbőséget követően a nap végén Baló György vezetésével Bíró Pál (Google), Enyedi András (IKO Digital), Iski István (Invitel), Rajki Annamária (Magyar Telekom), Kozma Zsolt (UPC), Schneider Henrik (Antenna Hungária), Tarr János (Tarr Kft.) és Horváth Norbert (Telenor) beszélgettek az online televíziózásban rejlő kihívásokról és üzleti lehetőségekről.

Miközben nálunk a kábeltévé-előfizetések ára sokkal alacsonyabb, mint a tengerentúlon, hatalmas kérdés, hogy rávehetőek-e a fogyasztók arra, hogy a minőségi tartalomért többet fizessenek. Míg a lemorzsolódástól vagy a lineáris televíziózás mennyiségének csökkenésétől nem tartottak a beszélgetők („a magyar fogyasztó nem koncertre és bulira költ, hanem televízióra”), abban nagyjából egyetértés bontakozott ki, hogy

a mai csomagok ára nem emelhető, és a beszállítók sem kérhetnek több pénzt a terjesztőktől a tartalmaikért.
Ezzel szemben áll a magyar piac kis mérete és a magas fajlagos költségek, vagyis ahhoz, hogy minőségi tartalmakat tudjanak szolgáltatni, alternatív bevételi forrásokat kell találni. Mindezt olyan környezetben, amikor a nagy online versenytársak keresztfinanszírozni tudják a piacaikat, a tartalomgyártók pedig hajlamosak szinte mindent ingyen megosztani online, hogy népszerűsítsék magukat. A tévék pedig a terjesztési díjak piacának felforgatásában sem érdekeltek, hiszen a döntés/performancia-alapú pénzosztással járó kockázatot és felfordulást senki sem meri vállalni. (Ahol már kipróbálták, „volt sírás-rívás”, másodperceken folytatott vita…)

A megoldás megtalálásához egyrészt reklámoldalról szükség lesz a konvergens mérés megteremtésére, másrészt kísérletezni kell, pl. a televíziós tartalomhoz kötődő extra online szolgáltatásokkal, vásárlási lehetőséggel, adatbázisok értékesítésével, a párhuzamos eszközhasználat monetizálásával. Javaslatként felmerült az is, hogy a telco-cégek mintájára, amelyek eleinte tiltani próbálták az alternatív kommunikációs megoldásokat, ennek kudarca után viszont inkább kooperálni kezdtek velük, a tévéknek is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy küzdelem helyett inkább a keblükre öleljék a nem-hagyományos tartalomfogyasztási szolgáltatásokat. Az valószínűnek látszik, hogy az árbevételek alakulását mutató görbében tapasztalható lesz egy átmeneti visszaesés, a visszarendeződés során az emelkedés egy része pedig már új játékosoknál fog lecsapódni.

Még nem tudni, hogy ki és mikor fogja szállítani a működő megoldás(oka)t, de arra nem szabad edukálni az embereket, hogy minden ingyen van.

Rajki Annamária nem volt ilyen optimista: szerinte nem csupán a piac, de a nézők beállítottsága is távol áll Amerikától. Példaként hozta fel, hogy még a saját csatornasorrendet is csupán 20 százalékuk állítja be a készülékén. Ha nem készítjük fel őket arra, hogy képesek legyenek választani egy hibrid rendszer lehetőségei közül – önállóan vagy tartalmi ajánlók segítségével -, akkor ki fognak esni a rendszerből, nem alakul ki a kritikus tömeg, a kisszámú érdeklődő pedig átnyergel az amerikai szolgáltatókhoz. Kérdés, hogy az edukáció feladatát ki vállalja magára, bár alternatívaként felmerült a mostaniaknál sokkal intuitívabb kezelőfelületek kialakítása és az intelligens, automatikus tartalomfelkínálás lehetősége is.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Leporolják a véreshurka reklámot?

2 napja

A Médiaunió 2018-as országos társadalmi célú kampánytémája az „Az vagy, amit megeszel!″ – Rajtad is múlik! Válassz minőségi magyar terméket!