Médiapiac
Ezek a lapkiadás globális trendjei
Több éves érési folyamat után most elérkezett az alapvető változások ideje a napilapok üzleti modelljeiben, állítja a szervezet jelentése. Most először haladták meg a globális terjesztési bevételek a hirdetésből származó pénzek nagyságát.
A hirdetők helyett a fogyasztók lettek a fő ügyfelek
A hírmédiumokat tömörítő WAN-IFRA kutatása szerint ebben az évszázadban először a világszerte terjesztett napilap példányokból származó bevételek nagyobbak, mint a hirdetési bevételek.
– mondta Larry Kilman, a WAN-IFRA főtitkára a 67. World Newspaper kongresszus illetve, a 22. World Editors Forum és a 25. World Advertising Forum keretében.
2014-ben a napilapok 179 milliárd dollárra becsült forgalmat generáltak a terjesztési és hirdetési árbevételből – magasabbat, mint a könyvkiadók, a zene vagy film iparágak. Kilencvenkét milliárd dollár származott a print és digitális formában terjesztett példányokból és 87 milliárd a hirdetésekből a felmérés szerint.
– tette hozzá Larry Kilman.
A 20. század során a hirdetési bevételek néhány piacon a bevételek 80 százalékát is elérték. Az arány piacról-piacra változó: néhány európai és ázsiai piacon, a hirdetési pénzek a bevételek 40 százalékát tehetik ki. A felmérés azonban megmutatta, hogy a napilapok hirdetési bevételei szinte mindenhol csökkennek, miközben a terjesztett példányszámokból származó bevételek viszonylag stabilak.
Bár a napilapokat most is széles körben olvassák minden médiaplatformon, elérésük és hatásuk mérése továbbra is megragadt a 20. században. A mérések eredménye nagyban függ a terjesztett print példányszám adatoktól és számos, különálló, nem-sztenderdizált digitalis elérés számítási módszertől. Az a kihívás jelenleg az iparág számára az, hogy meg tudja mérni a napilap tartalmak eléréseit az összes platformon, új mérési módszerrel, áll a kutatásban.
Alább a főbb megállapítások olvashatóak az idei éves jelentésből.
A mobil a jövő
- 10 okostelefon-felhasználó közül 8 ébredés után, 15 percen belül megnézi telefonját. Harc folyik az olvasóközönség figyelméért és a mobil ennek a harcnak komoly részese.
- Nemzetközi szinten, a fogyasztók átlagosan közel 2,2 órát töltenek mobilmédiával, mobilozással naponta (97 percet) és táblagépezéssel (37 percet), melyek összesen 37 százalékát teszik ki a a teljes médiára szánt idejüknek, megelőzve a televíziót (81 perc) az asztali számítógépet (70 perc) és a rádiót (44 perc), illetve a printet (33 perc), derül ki az InMobi mobil média fogyasztási tanulmányából.
- Az applikációk használata közel a felét teszi ki a mobilokkal töltött időnek, a vezető médiacégek azzal szembesülnek, hogy havi olvasóközönségük 30 százaléka kizárólagosan a mobilplatformokról érkezik.
- Most először az asztali számítógépek közönségének száma esik. Az okostelefonok használatára fordított idő meghaladja a számítógépekét az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A 25 top amerikai napilap weboldala közül 19 weboldal mobilforgalma megelőzte az asztali számítógépekét legalább 10 százalékkal, a Pew Research szerint. A Newspaper Association of America egyik tanulmánya szerint azoknak a száma, akik csak mobil eszközöket használnak a napilapok digitális tartalmainak fogyasztására 53 százalékkal növekedett 2015 márciusára, az elmúlt év azonos időszakához képest.
– mondta a WAN-IFRA főtitkára.
A print forgalom “keleten kel, és nyugaton nyugszik”
A digitális forgalom viszont nő.
- Világszerte közel 2,7 milliárd ember olvas print napilapot, több mint 770 millió asztali digitális platformon. Mindennek ellenére növekvő számú bizonyíték van arra – azokból az országokból, ahol fejlett és stabil mérések működnek -, hogy a print és a digitális együtt növeli a napilapok olvasóközönségét világszerte. Ausztrál adatok mutatják például, hogy a felnőtt lakosság közel 86 százaléka olvas napilapot valamilyen platformon. Az Egyesült Királyságban ez az adat 83 százalék. Chilében közel 82 százalék.
- A print példányszám emelkedett 6,4 százalékkal nemzetközi szinten 2014-re az előző évhez képest, öt év alatt az emelkedés 16,5 százalék. Ez nagyban, az Indiában és más ázsiai piacokon történő emelkedések eredménye; a napilap ágazat még mindig Indiában a legegészségesebb a világon. A naprakész adatok melyek Indiából érkeznek jelentősen befolyásolták a globális képet, ez részben a növekvő számú indiai kiadványnak köszönhető.
- A terjesztett példányszám 9,8 százalékkal nőtt Ázsiában 2014-ben az előző évhez képest, 1,2 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában; csökkentek 0,6 százalékkal Latin Amerikában, 1,3 százalékkal Észak Amerikában, 4,5 százalékkal Európában és 5,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában. 5 év alatt a napilap példányszám 32,7 százalékkal emelkedett Ázsiában, 3,7 százalékkal a Közel Keleten és Afrikában és közel 3 százalékkal Latin Amerikában; 8,8 százalékkal Észak Amerikában; 21,3 százalékkal Európában és 22,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában.
- Az érett piacokon a lapok új stratégiákat adoptálnak annak érdekében, hogy több bevételre tegyenek szert kevesebb előfizetővel is. Ezek magukban foglalják az eladási ár emelését, illetve a költségek csökkentését is azáltal, hogy csökkentik a megjelenés gyakoriságát. Ezek a gyakorlatok azonban azzal a kockázattal járnak, hogy bevételeik növeléséért cserébe elidegenítik olvasóközönségük néhány szegmensét.
- A fizetett, digitálisan terjesztett példányszám 56 százalékkal emelkedett 2014-ben és több mint 1420 százalékkal az elmúlt öt évben a PwC szerint. Egy tíz országot magában foglaló, a Reuters Institute Digital által végzett News Report felmérésben, tízből egy ember azt nyilatkozta, hogy fizet a digitális tartalomért. Az arányok a brazil 22 százalék és az egyesült királysági 7 százalék között mozognak.
A print még mindig jövedelmező
- Globálisan a napilapok összbevételeinek 93 százaléka még mindig a printből származik és a print továbbra is meghatározó bevételi forrás marad még sok-sok évig. Ugyanakkor a lapok világszerte egyre innovatívabbak, rengeteg erőt fektetnek a kétdimenziós modellből a multi dimenziós modellre való áttérésbe.
- Miközben a digitális hirdetések kis szeletét képezik a teljes napilap bevételeknek, továbbra is emelkedést mutatnak, 8 százalékos növekedést 2014-ben és 59 százalékot öt év alatt, a PricewaterhouseCoopers szerint. A fő haszonélvezői a digitális költéseknek azonban továbbra is a közösségi média és a technológiai cégek. A Google rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, 38 százalékkal (19,3 milliárd dollár) a digitális bevételekből. A Facebook 10 százalékot tudhatott magáénak 2014-ben és ő a legfőbb címzettje a mobil hirdetési bevételeknek is.
A TV kapta a legnagyobb falatot a hirdetésekből, de az internet és a mobil is jól hasít
- A televízió továbbra is a legnagyobb részese a globális hirdetési bevételeknek, éppen csak 40 százalék alatt. Őt követi az asztali számítógépes és a mobilinternet több mint 24 százalékkal, a napilapok 15 százalékkal, a magazinok 7,3 százalékkal, az outdoor és a rádió közel 7 százalékkal és a mozi fél százalékkal.
- A printhirdetések világszerte estek 5,17 százalékkal 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest és 17,51 százalékkal öt év távlatában. Az 1990-es évekbeli indulása óta az internetes hirdetések (az asztali számítógépes és mobil) száma meghatározóan nőtt a print rovására.
- A print napilaphirdetések nőttek 4,86 százalékkal Latin-Amerikában 2014-ben, az egy évvel azelőttihez hasonlítva és 2,21 százalékkal a Közel-Keleten és Észak-Amerikában. Zuhantak azonban minden más régióban: 6,54 százalékkal Ázsiában és a csendes óceáni régióban, 7,5 százalékkal Észak Amerikában és 5,01 százalékkal Európában. Öt év alatt a print napilaphirdetések nőttek 27,68 százalékkal Latin-Amerikában. Estek 28,22 százalékkal Észak-Amerikában 23,1 százalékkal Európában, 22,11 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában és 7,3 százalékkal Ázsiában és a Csendes-óceáni régiókban.
- Az internetes költések megelőzték a napilapokban és a magazinokban költött teljes reklámköltést 2014-ben. Tíz év alatt az internet hirdetések részesedése a teljes globális költésből 4 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a napilapok részesedése a globális költésből a felére csökkent, 30 százalékról 15 százalékra, miközben a magazinok visszaestek 13 százalékról 7,3 százalékra.
- A napilapok digitális hirdetési bevételei nem helyettesítik a magas hozamú print bevételeket, de meghatározóan nőnek. A napilapok digitális hirdetései 8,5 százalékkal nőttek 2014-ben és közel 60 százalékkal öt év alatt.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás