2011. október 24.

Ezt gondolják az újságírók a PR-esekről

A Sakkom Interaktív és a KutatóCentrum felmérése szerint a lényeg a gyors és korrekt tájékoztatás. A közleményben szereplő cég fontos szempont.

A Sakkom Interaktív és a KutatóCentrum felmérése szerint az újságírók számára a gyors és korrekt tájékoztatás a lényeg. Arról, hogy a médiamunkások kinyitják-e egyáltalán a sajtóközleményt tartalmazó e-mailt, első körben az dönt, hogy melyik cégről van szó benne. Falnak megyünk viszont a túl marketinges szófordulatoktól.

Első körben az alapján szelektálnak a PR-esektől érkező e-mailek között az újságírók, hogy milyen cégről van szó a sajtóközleményben - derül ki a Sakkom Interaktív és a KutatóCentrum közös, nem reprezentatív kutatásából, melyet 177 újságíró megkérdezésével végeztek. Különösen azt értékelik a médiamunkások, ha a PR-es tájékoztatása korrekt és gyors.

A tét nem kicsi, mivel egyre több közlemény esik a postaládákba. Bár a legtöbben továbbra is napi 6-10 közleményt kapnak e-mailben, 2010-hez képest többen vannak azok, akiknek naponta 11-25 darab anyag is érkezik.

"Nem meglepő, hogy ilyen zaj mellett az újságíróknak nem jut arra ideje, hogy minden cikket végigolvassanak. A legtöbben (33%) a hírben szereplő cég alapján szelektálják a számukra érdekes anyagokat, emellett a tárgyválasztásnak és a jól megírt bevezetőnek van fontos szerepe" - mondta el Kozarek Andrea, a Sakkom Interaktív PR-ügynökség szakmai igazgatója.

A válaszadók egyharmada azonban csupán a kapott közlemények kevesebb mint 10 százalékát tartja közlésre érdemesnek, további egyharmada pedig 11-25 százalékát. 2010-hez hasonlóan a szerkesztők elsősorban a hírérték és a szakterületükhöz való kapcsolódás alapján döntik el, hogy publikáljanak-e egy cikket.

"Többek között emiatt fontos, hogy az ügynökségek jól felépített sajtóadatbázissal dolgozzanak, ami a publikációs területekre vonatkozó információkat is tartalmaz. A gördülékeny megfogalmazásnak tavaly óta nőtt a jelentősége, így idén – megelőzve a jelentős piaci szereplőről való kommunikációt – a dobogó harmadik helyén végzett. A kiadott sajtóközlemények minősége az újságírók szerint jellemzően közepes, a legkedvezőbb értékelést a korrekt hírközlés kapta, és elsősorban a kreativitást hiányolják a cikkekből" - tette hozzá.

2010-hez hasonlóan a sajtó munkatársai közül valamivel többen preferálják a PR-ügynökségektől érkező anyagokat, mint a közvetlenül a cégek által küldött közleményeket. Ennek megfelelően a válaszadók közel kétharmada szerint a PR-esek segítik a munkájukat, és tavalyhoz képest kis mértékben csökkent azoknak az aránya (55-ről 47 százalékra), akik meg tudtak nevezni olyan tulajdonságokat, amiket nem kedvelnek a PR-esekben.

A legtöbben a túlzott rámenősséget és a marketinges szófordulatok használatát említették, emellett néhányan a szakmai hiányosságokat emelték ki. Az újságírók 66 százaléka tartja rámenősnek, közel 60 százaléka pedig kifejezetten segítőkésznek a PR-eseket, a szakmai felkészültségüket pedig 21 százalékuk kérdőjelezi meg.

Az újságírók véleménye szerint a sajtó és a PR-esek jó kapcsolatához a legfontosabb, hogy az ügynökség gyorsan reagáljon az újságírói megkeresésekre, korrekten kommunikáljon, és értsen mind a saját, mind az ügyfele szakterületéhez. Néhányan a személyes, közvetlen kapcsolatot és a releváns, hírértékkel bíró anyagok küldését hangsúlyozták.

 

 

A felmérésről

A 2011 októberében zajló online kutatásban 177 újságíró vett részt. A kutatás a hazai újságírókra nézve nem reprezentatív.