Médiapiac
Facebook Nap: Dalbir magyaráz
Öt Facebook esettanulmányt mutattak be a készítők a Thinkdigital Facebook napján. Voltak kiváló megoldások, ezek közül is kiemelkedett a Bátor Tábor egyszerű, a gesztust lájkra, majd értékes adományra váltó aktivitása. A Laboratory Ideas Dalbir kampányhoz fűzött magyarázata ugyanakkor számos kérdést hagyott a jelenlévőkben.
Dalbir magyaráz
Négy előadás keretében öt esettanulmányt mutattak be a Thinkdigital által szervezett Facebook Nap keretében. Ezek közül valamelyest kilógott a Budapest Bank Dalbir kérdez kampányának ismertetése, amely afféle széljegyzet/alkotói magyarázat volt a Laboratory Ideas szerint alapvetően félreértett és véleményük szerint emiatt támadott kampányhoz.
A Dalbir kampány kapcsán több olyan írás jelent meg a közösségi médiában és a szaksajtóban is, amelyek vagy a marketing vagy a közösségi média használat szempontjából kritizálták a kampányt. A kommunikációt bemutató Szénássy Alex szerint a kritikák alapvetően félreértéseken alapulnak.
A cél az volt, hogy az Emese kampány sikere után egy előremutató kezdeményezéssel rukkoljanak elő, ami valóban képes” pozitív változást eredményezni az emberek életében”. Ennek jegyében el akarták oszlatni azt a percepciót, hogy egy bankkal nem lehet kommunikálni.
Ehhez egy “moderátort” kerestek, aki idegen, s mint ilyen maga is kérdéseket tehet fel. A Dalbir által képviselt “idegenség” a Budapest Bank anyacége, a GE Money Bank általánosabb CSR stratégiájához illeszkedik, amely nagy hangsúlyt fektet a nyitottságra. Ennek hangsúlyozása a szándékok szerint túlmutatott a kommunikációs célokon.
Dalbir célja az volt, hogy provokáljon, amihez válaszra ingerlő kérdések kellettek, mondták el az alkotók. A Facebookon ehhez egy napi sok órában válaszolgató moderátort alkalmaztak. Érdekes, hogy a fogyasztók (és a szakma) félreértette a szándékot: sokan úgy értelmezték, hogy Dalbirt lehet kérdezni, holott ő maga is kérdező.
A közösségi médiában több kritika érte azt is, hogy a Dalbir kampány két felületen fut, az egyik kifejezetten Dalbirra épül, míg a másik a Budapest Bank Facebook oldala. Erre azért volt szükség, mert Dalbir kívülálló kérdező, akinek nincs köze az óhatatlanul befutó, komplexebb, a banki termékeket érintző kérdéskörökhöz.
Dalbirt egyébként a fogyasztók választották ki, három külföldi karakter közül. A választási lehetőségre még a bankfiók koncepció kifutásakor Zoltán, a fiókvezető hívta fel a figyelmet. A legtöbb szavazatot Dalbir kapta, őt a dél-európai Manuela követte, a harmadik helyen az északi Mika zárt.
Ennek kapcsán a Laboratory kitért azokra a feltételezésekre is, hogy Dalbir nem is indiai. Az ügynökség szerint mindhárom külföldi karakter “eredeti”, azaz Dalbir sem csak egy elmaszkírozott magyar.
Arra a kritikára is válaszoltak, hogy miért nem védette le a Budapest Bank a Szeretemabankom.hu domaint. A kampányt megálmodó Laboratory szerint ennek az az oka, hogy a Budapest Bank nem akarja kommunikációs szinten “elfoglalni” a szeretni való bank pozícióját, hanem inkább ki akarja érdemelni, hogy a fogyasztók így érezzenek. (A domaint egyébként használják, és ott a kampány hibáit emlegető írásokra is vannak linkek.)
Azt is kiemelte az ügynökség vezetője, hogy ez nem egy közösségi média kampány, hanem a megítéléséhez együttesen kell vizsgálni az összes megjelenést, így például a televíziós szpotot, a szponzorációt, a CRM aktivitást, a CSR vonulatot és persze a Facebookot is.
Utóbbi közegben Dalbir 7400, a Budapest Bank 5800 lájkig jutott el, ami két hónap alatt gyűlt össze. (A banki szegmens egyébként nem túl aktív itthon a közösségi médiában.) A kommunikáció idején 1800 komment érkezett és a poszt megtekintések száma egymillió fölé került.
Miközben az előadás számos kérdést más megvilágításba helyezett, a helyszínen többekben felmerült az a kérdés, hogy mennyiben sikeres az a kampány, amelyet el kell magyarázni. Nem beszélve a néhol kioktatónak tűnő hangnemről.
Bátor Tábor: gesztusból lájk, lájkból adomány
Egészen más kampányt bonyolított a Bátor Tábor javára a Young & Rubicam. A tábort szervező alapítvány célja, hogy a daganatos, krónikus betegséggel küzdő gyerekek újra megismerjék a játék örömét, azt, hogy miért jó gyereknek lenni, s így kapjanak újabb erőt a küzdelemhez.
A kampány célja az volt, hogy bővítsék a vállalati adományozói kört. Ehhez viszont szükség volt egy jól működő adatbázisra. Nehézséget jelentett, hogy a magyarok nem szívesen adakoznak, így a koncepció az volt, hogy a felhasználóktól csak egy gesztust, egy aprócska lájkot várnak – magyarázta Falvay László, az ügynökség munkatársa.
A lényeg az volt, hogy minden egyes lájkkal közelebb lehetett jutni a kitűzött célhoz, ami egy-egy adomány megkapását jelentette. Az első adományt maga a Young & Rubicam ajánlotta fel: ha eléri a Facebook oldal a 2000 lájkot, akkor egy kreatív csomagot adnak a Bátor Tábornak.
A 2000 lájk hamar összejött, ezután kapcsolódtak be az ügynökség ügyfelei, majd külső cégek is. Végül sikerült a felhasználók segítségével alig három hét alatt elérni az előzetesen kitűzött 15 ezres célt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Bátor Tábor megkapta a a legnagyobb felajánlást, egy Ford Tranzitot is.
A Facebook kampány több millió forintnyi adomány előtt nyitotta meg az utat. Valószínűleg nagy szerepet játszott a felhasználók lelkesedésében az is, hogy végig előttük volt a Facebook pagen egy “lajk-o-meter”, ami azt mutatta, hol áll a lájkok száma, s mennyi hiányzik az újabb adomány elnyeréséig.
Akcióhősök és pimpelt felhasználók
A Friendly Digital Advertising képviseletében Karány Dani ügyvezető számolt be két esettanulmányról. Az egyik a UPC Akcióhős aktivitás volt, amely egy nagyobb, integrált kampány részeként épített a Facebookra, míg a Honda Jazz kifejezetten a közösségi oldalra szabott kampány kapcsán működött együtt az ügynökséggel.
Csoki- és pénzgyár
Szigetvári József a Sanoma állásportálja, a Profession.hu számára készített Csokigyár alkalmazást mutatta be. Ennek célja alapvetően az volt, hogy a hideg, távolságtartó márkát emberközelibbé, barátságosabbá tegyék.
A koncepció szerint néhány nap erejéig bárki lehetett cukrász úgy, hogy csokigyárat alapított. Így aztán elmondhatta magáról a szlogent: “édes a munka”. Pontosan ez volt, amit a Profession.hu is kommunikálni kívánt.
A seeding mechanizmus be volt építve az alkalmazásba: bárki értékesíthette a portékáját az ismerőseinek, akik így tudomást szereztek az appról. Az első hónapban végül 24 ezren, míg a másodikban 50 ezren használták az alkalmazást, ami összességében 165 ezer oldalletöltést generált.
Magában a nagy számokkal is elégedett volt a Sanoma, ugyanakkor azt is érzékelték, hogy az átlag felhasználókon túl számos KKV vezetőt és HR-est sikerült elérni, akik éppen a site célcsoportját jelentik, mint potenciális munkaadók. Ekkor kapott az online ötlet offline lábat.
2010 karácsonyán értesítést kaptak az ügyfelek, hogy összerakhatják álomcsokijukat, amit aztán a valóságban is legyártottak számukra. A meghívott ügyfelek harmada vett részt a játékban, és azt találták, hogy akiket sikerült ily módon bevonni, azok szignifikánsan többet költöttek a Profession.hu-nál 2011 első negyedévében.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás