Médiapiac
Facebook Nyrt: reflektorfényben a közösségi oldal kulisszái
Miután hivatalossá vált, hogy Mark Zuckerbergék még az idei évben bevezetik a világ legnagyobb közösségi hálózatát működtető céget a tőzsdére, az is részleteiben ismertté vált az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott dokumentációból, hogy miből él a Facebook. A befektetők néhány lehetséges kockázatról is értesülhettek.
A nagy érdeklődés miatt összeomlott az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC honlapja, amikor azon megjelent a Facebook tőzsdei bevezetésének dokumentációja. Aztán nem sokkal később feltették a dokumentumot a Scribd nevű ismert dokumentummegosztóra, ám hamarosan ez a jobban skálázott oldal is leállt. (Azóta mindkét weboldalon úja elérhetővé vált a dokumentum, méghozzá itt és itt.) Már csak ebből is érzékelni lehet, mekkora érdeklődés és mekkora forgalom várható a börzén, ha mindenki előtt megnyílik az út, hogy részvényese legyen a cégnek. Aminek működését illetően mostanáig inkább csak találgatások, félinformációk álltak rendelkezésre, ám a tőzsdére lépéssel a cég kénytelen transzparenssé válni. Ennek első lépése az a tőzsdei bevezetést megelőző dokumentáció, ami alapján immár a konkurencia is beleláthat a cég üzleti modelljébe.
Azt eddig is tudni lehetett például, hogy a site-on megjelenő online hirdetések mellett jelentős bevételt hoz a Facebook számára a Zynga nevű közösségi online játékfejlesztő cég, amelynek leghíresebb terméke, a FarmVille felhasználók millióit mozgatja meg nap mint nap. Arról viszont mostanáig kevés információ volt, hogy ez konkrétan mekkora tételt is jelent az “Arckönyv” bevételei között. Nos, a már említett SEC-es dokumentáció alapján a Zynga a Facebook bevételeinek 12 százalékát adja. Mindez nem kevés, és rögtön rá is világít a cég részvényeiből való vásárlás egyik kockázatára: ha a Facebook esetleg elveszíti ezen partnerét, vagy csak csökkennének a tőle származó bevételei, a befektetők máris aggódhatnak majd az osztalékuk nagysága (és ezen keresztül a részvények árfolyama) miatt, hiszen a Facebook túlságosan is kitett egyetlen ügyfelének.
Persze a dolog közel sem ilyen súlyos, hiszen egyelőre a konkurens Google közösségi oldala, a Google Plus még közel sem olyan sikeres, így a Zynga valószínűleg még jó ideig marad a Facebook jelentős megrendelője. Ráadásul a függőség kétirányú, hiszen a Facebook jelentős számú felhasználót szállít a Zyngának, vagyis utóbbi részéről sem várható, hogy egyik napról a másikra ott hagyja a Facebookot. A tőzsdei dokumentum mindenesetre így ír erről a partnerségről és az ezzel járó kockázatról: “Ha a Zynga játékok használata a platformunkon csökkeni kezd, vagy ha a Zynga más platformon dobja piacra játékait, vagy esetleg megromlana jó kapcsolatunk a Zyngával, akkor nem csak egy jelentős fejlesztő partnercéget veszítenénk el, de ez esetleg a pénzügyi eredményeinken is érzékelhető lenne”.
Egyébként a Facebook tájékoztatója szerint bevételei 2011-ben 3,71 milliárd dollárt tettek ki, vagyis a Zynga majdnem 500 millió dollárt hagyott a Facebooknál. A pénz ilyenkor elsősorban abból adódik, hogy a felhasználók virtuális termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak a játékhoz a Facebook Payments segítségével, a Facebook pedig jutalékot kap a tranzakciók után. Emellett a Zynga hirdetéseket is vásárolt a Facebookon, hogy így népszerűsítse játékait.
A Zynga amúgy a fentieken túl még egy dolog miatt fontos a Facebook számára. Azok a felhasználók ugyanis, akik a közösségi oldalon játszanak, többet használják a közésségi oldalt, így potenciálisan több hirdetéssel is találkoznak, vagyis további bevételhez is juttatják a Facebookot.
Általánosságban véve a Facebook bevételei két forrásból származnak: az első a hirdetések kategóriája, míg a második a fizetések és egyéb díjak. Utóbbi kategóriába tartozik a virtuális áruk és szolgáltatások vásárlása (mint amilyen a Zynga), de például azok a bevételek is, amelyek üzletfejlesztési tranzakciókból és mobil operátoroktól származnak. Sajnos ezeket a tételeket Facebook anyaga nem részletezi kategóriánkénként, csak azt mondja, hogy a Facebook Paymentsen keresztül érkező díjak messze a második legnagyobb kategóriát képezik a bevételeken belül, míg a további díjak (például a mobilszolgáltatóktól) jelenleg elhanyagolhatók. (Ilyen mobil operátori együttműködésre egyébként Magyarországon is találunk példát a T-Mobile Magyarország és a Facebook együttműködése kapcsán.)
Nem mellesleg mindkét bevételi forrás növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. A hirdetési pénzek például a 2009-es 764 millió dollárról 3,154 millárd dollárra növekedtek 2011-re. A tranzakciós díjakból származó bevételek meredek emelkedésére pedig talán az utal a legjobban, hogy míg 2010-ben 106 millió dollárja származott ebből a Facebooknak, 2011-ben ennek már több mint ötszöröse, 557 millió amerikai dollár. Ez az óriási növekedés annak köszönhető, hogy a Facebook a közösségi oldalon lévő applikációk gazdáit 2011 júliusától arra kötelezte, hogy a tranzakciókhoz a Facebook Payments felületét használják.
 |
Van még néhány további érdekesség is, ami kiderült a Facebook tőzsdei dokumentációjából. Az egyik ilyen például, hogy a Paramount a Transformers film népszerűsítése érdekében képes volt egyetlen nap alatt 65 millió felhasználót – vagyis a Facebook valamennyi userét – elérni hirdetéseivel. Az is érdekes, hogy a Facebook új típusú hirdetési bevételeket is szerzett. Azt például vajon hányan tudják, hogy ha valaki bejelentkezett a Facebookon valamelyik Starbucks kávézóból (check-in), akkor a globális kávélánc fizetett azért, hogy erről az illető felhasználó valamennyi ismerőse értesüljön a hírfolyamon keresztül.
Végül még egy fontos tény, nem csak a leendő Facebook-részvényeseknek: hiába a cég nemzetközi jellege, ma még erősen kitett az amerikai piacnak, még ha függősége egy év alatt csökkent is. 2010-ben 62 százalékot képviseltek az amerikai partnerek, ami 2011-ben 56 százalékra csökkent. A Facebook magyarázata szerint ennek több oka is van. Az egyik ezek közül az, hogy gyorsabban nő a nem amerikai felhasználók száma, illetve a Facebook is egyre intenzívebben nyit “külföld” felé szolgáltatásaival.
Az érdekességek sora persze ezekkel még közel sem ért véget… Érdemes tanulmányozni a teljes dokumentumot az imént már említett weboldalakon, ahol választ kaphat arra is, hogy kik a Facebook jelenlegei részvényesei, hány felhasználó aktív a közösségi oldalon, és hány Like érkezik egyetlen nap alatt.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás