Kövess minket!

Médiapiac

Facebook Nyrt: reflektorfényben a közösségi oldal kulisszái

Miután hivatalossá vált, hogy Mark Zuckerbergék még az idei évben bevezetik a világ legnagyobb közösségi hálózatát működtető céget a tőzsdére, az is részleteiben ismertté vált az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott dokumentációból, hogy miből él a Facebook. A befektetők néhány lehetséges kockázatról is értesülhettek.

A nagy érdeklődés miatt összeomlott az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC honlapja, amikor azon megjelent a Facebook tőzsdei bevezetésének dokumentációja. Aztán nem sokkal később feltették a dokumentumot a Scribd nevű ismert dokumentummegosztóra, ám hamarosan ez a jobban skálázott oldal is leállt. (Azóta mindkét weboldalon úja elérhetővé vált a dokumentum, méghozzá itt és itt.) Már csak ebből is érzékelni lehet, mekkora érdeklődés és mekkora forgalom várható a börzén, ha mindenki előtt megnyílik az út, hogy részvényese legyen a cégnek. Aminek működését illetően mostanáig inkább csak találgatások, félinformációk álltak rendelkezésre, ám a tőzsdére lépéssel a cég kénytelen transzparenssé válni. Ennek első lépése az a tőzsdei bevezetést megelőző dokumentáció, ami alapján immár a konkurencia is beleláthat a cég üzleti modelljébe.

Azt eddig is tudni lehetett például, hogy a site-on megjelenő online hirdetések mellett jelentős bevételt hoz a Facebook számára a Zynga nevű közösségi online játékfejlesztő cég, amelynek leghíresebb terméke, a FarmVille felhasználók millióit mozgatja meg nap mint nap. Arról viszont mostanáig kevés információ volt, hogy ez konkrétan mekkora tételt is jelent az “Arckönyv” bevételei között. Nos, a már említett SEC-es dokumentáció alapján a Zynga a Facebook bevételeinek 12 százalékát adja. Mindez nem kevés, és rögtön rá is világít a cég részvényeiből való vásárlás egyik kockázatára: ha a Facebook esetleg elveszíti ezen partnerét, vagy csak csökkennének a tőle származó bevételei, a befektetők máris aggódhatnak majd az osztalékuk nagysága (és ezen keresztül a részvények árfolyama) miatt, hiszen a Facebook túlságosan is kitett egyetlen ügyfelének.

Persze a dolog közel sem ilyen súlyos, hiszen egyelőre a konkurens Google közösségi oldala, a Google Plus még közel sem olyan sikeres, így a Zynga valószínűleg még jó ideig marad a Facebook jelentős megrendelője. Ráadásul a függőség kétirányú, hiszen a Facebook jelentős számú felhasználót szállít a Zyngának, vagyis utóbbi részéről sem várható, hogy egyik napról a másikra ott hagyja a Facebookot. A tőzsdei dokumentum mindenesetre így ír erről a partnerségről és az ezzel járó kockázatról: “Ha a Zynga játékok használata a platformunkon csökkeni kezd, vagy ha a Zynga más platformon dobja piacra játékait, vagy esetleg megromlana jó kapcsolatunk a Zyngával, akkor nem csak egy jelentős fejlesztő partnercéget veszítenénk el, de ez esetleg a pénzügyi eredményeinken is érzékelhető lenne”.

Egyébként a Facebook tájékoztatója szerint bevételei 2011-ben 3,71 milliárd dollárt tettek ki, vagyis a Zynga majdnem 500 millió dollárt hagyott a Facebooknál. A pénz ilyenkor elsősorban abból adódik, hogy a felhasználók virtuális termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak a játékhoz a Facebook Payments segítségével, a Facebook pedig jutalékot kap a tranzakciók után. Emellett a Zynga hirdetéseket is vásárolt a Facebookon, hogy így népszerűsítse játékait.

A Zynga amúgy a fentieken túl még egy dolog miatt fontos a Facebook számára. Azok a felhasználók ugyanis, akik a közösségi oldalon játszanak, többet használják a közésségi oldalt, így potenciálisan több hirdetéssel is találkoznak, vagyis további bevételhez is juttatják a Facebookot.

Általánosságban véve a Facebook bevételei két forrásból származnak: az első a hirdetések kategóriája, míg a második a fizetések és egyéb díjak. Utóbbi kategóriába tartozik a virtuális áruk és szolgáltatások vásárlása (mint amilyen a Zynga), de például azok a bevételek is, amelyek üzletfejlesztési tranzakciókból és mobil operátoroktól származnak. Sajnos ezeket a tételeket Facebook anyaga nem részletezi kategóriánkénként, csak azt mondja, hogy a Facebook Paymentsen keresztül érkező díjak messze a második legnagyobb kategóriát képezik a bevételeken belül, míg a további díjak (például a mobilszolgáltatóktól) jelenleg elhanyagolhatók. (Ilyen mobil operátori együttműködésre egyébként Magyarországon is találunk példát a T-Mobile Magyarország és a Facebook együttműködése kapcsán.)

Nem mellesleg mindkét bevételi forrás növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. A hirdetési pénzek például a 2009-es 764 millió dollárról 3,154 millárd dollárra növekedtek 2011-re. A tranzakciós díjakból származó bevételek meredek emelkedésére pedig talán az utal a legjobban, hogy míg 2010-ben 106 millió dollárja származott ebből a Facebooknak, 2011-ben ennek már több mint ötszöröse, 557 millió amerikai dollár. Ez az óriási növekedés annak köszönhető, hogy a Facebook a közösségi oldalon lévő applikációk gazdáit 2011 júliusától arra kötelezte, hogy a tranzakciókhoz a Facebook Payments felületét használják.

Van még néhány további érdekesség is, ami kiderült a Facebook tőzsdei dokumentációjából. Az egyik ilyen például, hogy a Paramount a Transformers film népszerűsítése érdekében képes volt egyetlen nap alatt 65 millió felhasználót – vagyis a Facebook valamennyi userét – elérni hirdetéseivel. Az is érdekes, hogy a Facebook új típusú hirdetési bevételeket is szerzett. Azt például vajon hányan tudják, hogy ha valaki bejelentkezett a Facebookon valamelyik Starbucks kávézóból (check-in), akkor a globális kávélánc fizetett azért, hogy erről az illető felhasználó valamennyi ismerőse értesüljön a hírfolyamon keresztül.

Végül még egy fontos tény, nem csak a leendő Facebook-részvényeseknek: hiába a cég nemzetközi jellege, ma még erősen kitett az amerikai piacnak, még ha függősége egy év alatt csökkent is. 2010-ben 62 százalékot képviseltek az amerikai partnerek, ami 2011-ben 56 százalékra csökkent. A Facebook magyarázata szerint ennek több oka is van. Az egyik ezek közül az, hogy gyorsabban nő a nem amerikai felhasználók száma, illetve a Facebook is egyre intenzívebben nyit “külföld” felé szolgáltatásaival.

Az érdekességek sora persze ezekkel még közel sem ért véget… Érdemes tanulmányozni a teljes dokumentumot az imént már említett weboldalakon, ahol választ kaphat arra is, hogy kik a Facebook jelenlegei részvényesei, hány felhasználó aktív a közösségi oldalon, és hány Like érkezik egyetlen nap alatt.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom