Médiapiac
Felhő mögül a nap?
Fontos döntést hozott tavaly november végén az Európai Bíróság. Az európai médiapiacra kiható döntés fő kérdése az volt, hogy a fogyasztó mentheti-e a felhőbe valamely szabadon hozzáférhető földfelszíni sugárzású tévéadás jeleit? És felelőse a szolgáltatást nyújtó cég a szükséges antennák, digitális átalakítóberendezések és tárhelyek rendelkezésre bocsátásáért és így a jelek közönséghez juttatásáért?
Az angliai bejegyzésű VCAST cég szolgáltatásának előfizetői bármely televíziós csatorna szabadon hozzáférhető földfelszíni televíziós jeleinek a vételét, digitális jelekké alakítását és személyes tárhelyén történő rögzítését kérhették. Mint oly sok más, digitális technológiák igénybe vételén alapuló újszerű üzleti modell esetén, itt is felmerült annak kérdése, hogy egy ilyen szolgáltatás beilleszthető a hatályos szerzői jog keretei közé.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) számos korábbi döntésében megjelenő szigorú értelmezést követve hangsúlyozta, hogy az előzetes engedély nélkül végzett magáncélú másolás hátrányt okozhat a szerzői jogosultnak. S bár a VCAST tárhely-szolgáltatását a bíróság általában véve nem találta jogsértőnek, a cég által alkalmazott technológiai megoldásra tekintettel az EUB elutasította a magáncélú többszörözés szabályainak az alkalmazhatóságát.
Ahhoz ugyanis, hogy a privát tárhelyre a felhasználó másolatot készíthessen, először a földfelszíni jelek vétele és azok szerverekre történő továbbítása volt szükséges. Ez pedig már egy olyan felhasználás, amely nem kizárólag a jogvédett művek többszörözését, hanem azok nyilvánossághoz közvetítését is eredményezte. A Bíróság hangsúlyozta, hogy ez utóbbi jog a közvetítések minden formájára kiterjed, függetlenül az alkalmazott technikai eszköztől vagy eljárástól. Kiemelte a tanács, hogy a földfelszíni jelek internetes jelekké alakítása az eredetitől eltérő, specifikus technikai módja a közvetítésnek, amely engedély nélkül nem valósítható meg. Végül rögzítést nyert, hogy a VCAST szolgáltatását meghatározatlan, de mindenképpen jelentős számú végfelhasználó, más szóval a nyilvánosság bármely tagja igénybe vehette.
A fenti döntés a felhőmegoldások viszonylag szűk, ám jelentőségét tekintve jelentős szegmensét érinti. Az ítélet nem vonatkozik az olyan megoldásokra, amelyek kizárólag tárhely-szolgáltatásban jelennek meg, s ahol a végfelhasználó a jogvédett tartalmakat kizárólag saját belátása és döntése alapján többszörözi (például Dropbox). Általában véve ugyancsak érintetlenül hagyja a PaaS és a SaaS modelleket.
Hasonlóképp helytálló és fontos érvként hangzott el, hogy a felhasználó mindaddig a magáncélú másolás keretei között marad, amíg más szervezet infrastruktúráját veszi igénybe, azonban a másolatkészítést ő kezdeményezi és annak a tárgyát, módját, helyét és idejét is ő választja meg. Ezzel a bírósági értelmezéssel összhangban áll a magyar szerzői jogi Nagykommentár vonatkozó – még a VCAST döntést megelőzően megjelent – része is. Eszerint „[a cloud computing] szolgáltatások rendkívül sokfélék, amely sokféleségnek különösen abból a szempontból van szerzői jogi relevanciája, hogy a szolgáltató mennyire aktívan vesz részt a szolgáltatásban. A magáncélú másolások szempontjából azok a szolgáltatástípusok lehetnek érdekesek, amikor a fogyasztó a szolgáltató aktív közreműködése, sőt tudása nélkül készít másolatot úgy, hogy ahhoz a nyilvánosság tagjai nem tudnak hozzáférni. Az ilyen másolatkészítésre álláspontunk szerint a hatályos törvény szabálya kiterjed, ez tehát szabad felhasználásnak minősíthető.”
Érdemes egy pillanatra visszalépni az időben, és megnézni, hogy a magyar Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) miként vélekedett még 2007-ben az IPTV szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A testület szakvéleménye szerint a network PVR szolgáltatások olyan komplex számítástechnikai, informatikai rendszert képeznek, amely nélkül nem kerülhetne sor a műsorrögzítésére. Az SzJSzT szerint „ebben az esetben tehát a szolgáltató a puszta tárhely szolgáltatáson felül további szolgáltatást nyújt az előfizető számára, és az előfizető, amennyiben valamely műsort rögzíteni kíván, csupán egy digitális parancsot, utasítást ad a szolgáltató tulajdonában lévő és irányítása alatt álló komplex számítástechnikai rendszernek. Ezt követően pedig a szolgáltató komplex műszaki, számítástechnikai szolgáltatása keretében az előfizető kérésére (parancsára, utasítására) központi szerverei és számítógépes rendszere útján elvégzi az adott – jelen esetben szerzői jogi védelem alatt álló – műsorszám rögzítését.”
Érdekesség, hogy az EuB a fenti szakvéleményben foglaltakkal kapcsolatosan nem foglalt állást, Maciej Szpunar főtanácsnok azonban indítványában ezzel épp ellentétesen a komplex informatikai szolgáltatás nyújtás esetén is a magánszemélyt tartotta a rögzítési folyamat irányítójának. Ugyancsak ütközés mutatkozik az SzJSzT szakvéleménye és a főtanácsnoki indítvány között atekintetben, hogy az IPTV szolgáltató oldalán jelentkező jövedelemszerzési cél kizárja-e a magáncélú másolás alkalmazhatóságát. A magyar szakértők erre igenlő választ adtak, Szpunar főtanácsnok indítványában azonban ezzel ellentétes álláspontot képviselt.
Nem vitathatóan eltérések figyelhetők meg a network PVR és a VCAST kombinált szolgáltatásának technológiai jellegzetességei között, így az idézett uniós és magyar álláspontok sem zárják ki egymás alkalmazhatóságát. Tagadhatatlan azonban, hogy a véleménykülönbség a szolgáltató és a végfelhasználó felhőmegoldások igénybevétele keretében betöltött szerepét illetően általánosságban is eltér. Így az a jövő kérdése marad, hogy a magyar szerzői jogban hozhat-e változást a szemlátomást „felhasználóbarátabb”, ugyanakkor nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány.
Az EUB korábbi joggyakorlata részletesen rávilágított arra, hogy mely esetekben fogadható el jogvédett tartalmak nyilvánossághoz közvetítése vagy internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele. Eltekintve a felhőmegoldások szempontjából egyébkén igen fontosnak tekinthető linkelési modellektől, gyakorlatilag általános jelleggel megállapítható, hogy az eredetitől eltérő szervezet által, az eredeti műsorfolyam technikai átalakításával járó profitorientált továbbközvetítések engedély hiányában jogellenesnek minősülnek. A VCAST üzleti modellje pedig megfelel ezen kizáró körülményeknek.
Érdemes egy pillantást vetni egyébként az InfoSoc-irányelv 5. cikkében foglalt egyéb korlátozásokra és kivételekre. Vajon van-e köztük olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a nyilvánossághoz közvetítés joga alóli szabad felhasználásokat? Az irányelv egyetlen kötelezően átültetendő rendelkezése, az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt ideiglenes többszörözés esetköre logikájában közel áll a vizsgált jogesethez, ám ez a bekezdés csak az ideiglenes többszörözés, semmint az ideiglenes nyilvánossághoz közvetítés esetkörét nem fedi le. Más szóval az uniós jog nem teszi lehetővé a közvetítést abból a célból, hogy az adott tartalom utóbb magáncélból másolható legyen.
Az 5. cikk (3) bekezdésében számos olyan korlátozás és kivétel található, amely elvben felhívható felhőmegoldások révén történő közvetítésre is. Ilyen például a viszonylag széles oktatási célú, avagy a fogyatékos személyek részére biztosított kivételek, esetleg a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények vagy múzeumok, valamint az archívumok általi, dedikált számítógépeken keresztül történő lehívásra hozzáférhetővé tétel. Ezen esetkörök – a fogyatékos személyeket segítő szolgáltatások kivételével – ugyanakkor érdemben kizárják a profitorientált felhasználási módokat, így azok széles körben történő elterjedése kevésbé valószínű.
Van azonban egy további pontja a főtanácsnoki indítványnak, ami – nyitva hagyott kérdésként – kiváló zárásként szolgálhat. Eszerint „[a] tárhelyek birtoklását és azok rendelkezésre bocsátását illetően a Bíróságnak a magáncélú többszörözés kivételével összefüggő díjazással kapcsolatos ítélkezési gyakorlata meglehetősen világos sarokpontokat állapít meg. Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis bár a díjazás fizetésére kötelezett személyek fő szabály szerint azok a felhasználók, akik a többszörözéseket e kivétel keretében végzik, gyakorlati okokból a tagállamok jogosultak arra, hogy ezt a díjazást azoktól a személyektől szedjék be, akik a nyilvánosság számára hordozókat vagy rögzítésre szolgáló berendezéseket bocsátanak rendelkezésre.
Bár ez a rendelkezésre bocsátás leggyakrabban a hordozók vagy berendezések eladásából áll, és a díjazást az eladási ár után szedik be, véleményem szerint semmilyen elvi akadálya nincsen annak, hogy a hozzáférhetővé tétel tárolókapacitásoknak felhőmegoldások formájában történő rendelkezésre bocsátásában öltsön testet. Ezt az álláspontot a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata is megerősíti, amely szerint a magáncélú többszörözés kivétele címén történő díjazás olyan többszörözésre vonatkozhat, amelyet magánszemély végez olyan eszköz segítségével, amely harmadik személy tulajdonát képezi.”
Itt Maciej Szpunar főtanácsnok nem mást feszeget, mint az üreshordozó díj logikáján alapuló, magáncélú másolást biztosító felhőmegoldásokra nézve kivetett díjfizetési kötelezettség bevezetését. Hogy e gondolat nem ördögtől való, azt a vonatkozó jogirodalom is kiválóan tükrözi. Mindenesetre a Szpunar által kifejtettek tekinthetők a mindmáig legmagasabb szintről érkező vélemény, amely e kérdésben nyilvánosságra került. Az EUB ezúttal nem látta szükségesnek, hogy ezzel érdemben foglalkozzon, ám ez talán már nincs olyan messze. Igaz, ehhez még számos fontos, különösen joghatósági kérdést kell megválaszolni a távoli számítógépek üreshordozó díjjal való megterhelését megelőzően.
Vigyázó szemünket tehát érdemes továbbra is Luxembourgra vetni. |
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én