Tech
Felvásárolja a Bridgestone a TomTom Telematics-ot
Egy meghatározó, flottamegoldásokat biztosító vállalat jön létre az európai, közel-keleti és afrikai régióban, amely képes új digitális üzleti modellek kialakítására a vállalati és lakossági mobilitás terén.
A Bridgestone Europe, a Bridgestone Corporation Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régióban működő leányvállalata megállapodást kötött a TomTom vállalattal arról, hogy 910 millió euróért felvásárolja a cég telematikai üzletágát – áll közleményben.
A tranzakció révén egyesül a világ legnagyobb abroncs- és gumitermékgyártó vállalata, valamint Európa vezető, digitális flottamegoldás-szállítója, ezzel pedig a legnagyobb adatplatform jön létre a hálózatba kapcsolt járművek számára. A TomTom Telematics felvásárlása elősegíti a Bridgestone azon célkitűzésének megvalósítását, hogy a régió vezető mobilitásimegoldás-szállítójává váljon; emellett pedig a két vállalat kínálatának egyesítésével a Bridgestone szélesebb ügyfélkör számára kínálhatja gumiabroncsait és szolgáltatásait. A telematikai adatokhoz való hozzáférés továbbá segíti a Bridgestone virtuális abroncsfejlesztési és -tesztelési tevékenységét, valamint az ezekhez kapcsolódó gumiabroncs-innovációt, amely minden ügyfél számára – így az autógyáraknak is – előnyös lesz.
 |
Az új társadalmi, gazdasági és technológiai megatrendek felgyorsítják az autóipar átalakulását, a jövőt immár a hálózatba kapcsolat, autonóm, megosztott elektromos járművek jelentik.
Éppen ezért a Bridgestone stratégiai prioritásként kezeli a digitális mobilitási megoldások és flottamegoldások kérdését. A trendet erősíti a személy- és áruszállítás terén a járműflották szerepének előretörése a magántulajdonban lévő járművekkel szemben. A szállítási szektorban jelentkező növekvő kereslet miatt a flottatulajdonosok és -üzemeltetők számára minden korábbinál fontosabb a termelékenység maximalizálása és a teljes tulajdonlási költség minimalizálása.
A mostani beruházás a Bridgestone azon törekvésére épít, miszerint a vállalat megerősíti digitális jelenlétét az EMEA régióban. A társaság elsősorban szenzorokból, adatplatformokból és elemzésekből származó adatok gyűjtését lehetővé tevő megoldásokba fektetett. Ennek részeként került sor olyan digitális megoldások és alkalmazások elindítására, mint a Tirematics, a Mobox, a FleetPulse vagy a Bridgestone Connect.
A TomTom Telematics a két számjegyű növekedést produkáló adatelemzési szektor egyik vezető vállalata, tökéletesen illeszkedik a Bridgestone stratégiájához, mivel folyamatosan növekvő és jelenleg 860.000 járműből álló bázissal rendelkezik, aminek kétharmadát kereskedelmi járművek alkotják. A TomTom testreszabott piacra lépési rendszerrel és prémium digitális termékekkel rendelkezik, mint például a WebFleet és a NextFleet. Az adatelemzésen alapuló, megbízható, mögöttes technológia nyílt, skálázható, biztonságos, felhőalapú platformra támaszkodik. A hálózat naponta több mint 800 millió GPS-pozíciót, 3,3 millió utat és 200 millió bejövő üzenetet kezel.
Platformja segítségével az ügyfelek – például kereskedelmi járműflották, lízingtársaságok vagy vállalati flották – hatékonyabbá tehetik működésüket. A vezetési élményt javító megoldások megkönnyítik az autógyártókkal történő együttműködést is. A TomTom Telematics vezetősége az évek során a nyereséges működés mellett sikerrel és folyamatosan bővítette a társaság ügyfélkörét. A vállalat kiváló növekedési potenciállal rendelkezik a flottamegoldások terén és szoftveres erőforrásaira támaszkodva új üzleti modelleket tud kialakítani.
A Bridgestone minden eszközzel és lehetősséggel rendelkezik ahhoz, hogy a TomTom Telematics növekedését felgyorsítsa. Ennek során a társaság kihasználhatja erős márkáját, széles ügyfélkörét, kiemelt beszállítói státuszát a világ vezető autógyártói és flottakezelői körében, valamint az EMEA régióban működő 2.600 helyszínből álló értékesítési hálózatát. A Bridgestone épít majd a K+F terén betöltött vezető pozíciójára is, továbbá a Rómában található, digitális mobilitási megoldások fejlesztésével foglalkozó, ”Digitális garázs” elnevezésű kutatás-fejlesztési központjának tapasztalatait.
„A TomTom Telematics tökéletes választás számunkra. A két cég eszközei és adottságai kiegészítik egymást, így meghatározó piacvezető flottamegoldási szolgáltatató jön létre, tovább erősítve a Bridgestone digitális technológiai üzletágát. A méretnövekedésen felül az ügylet jelentős előnyökkel jár az egymást kiegészítő kínálat révén, amely lehetővé teszi számunkra, hogy abroncsainkat és szolgáltatásainkat szélesebb ügyfélkörnek értékesítsük. Nagyon jó piaci pozícióban vagyunk az EMEA régióban az adatalapú szolgáltatások kiterjesztése, a flottaügyfelek körének bővítése és gyorsan növekvő a járműmobilitás-iparág lehetőségeinek kihasználására” – mondta Paolo Ferrari, a Bridgestone EMEA elnök-vezérigazgatója, a Bridgestone Csoport alelnöke.
„Nagyra értékeljük a TomTom Telematics vezetőségének, illetve 670 munkavállalójának tehetségét és képességeit. Célunk az üzletág növekedésének elősegítése, bővítése és jelenlegi terveik támogatása. Célunk, hogy a TomTom Telematics továbbra is ugyanolyan sikeresen szolgálja ügyfeleit, mint az elmúlt évek során, és a gyorsan bővülő piaci szegmensében élni tudjon piacvezető helyzetével” – tette hozzá.
„Számos stratégiai lehetőség alapos vizsgálatát követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a TomTom Telematics a Bridgestone-nak történő eladása a TomTom Telematics és fő helyzetmeghatározó technológiai üzletágunk érdekét szolgálja” – jegyezte meg Harold Goddijn, a TomTom vezérigazgatója. – „Továbbfejlesztjük innovatív térképkészítő rendszerünket, lehetővé téve a gyorsabb térképfrissítéseket, a működési költségek csökkentését, és az önvezető járművek elterjedését.”
„A TomTom Telematics Európa piacvezető telematikai szolgáltatója, az egyesüléssel pedig tovább növeljük az általunk kiszolgált járművek hálózatát” – tette hozzá Thomas Schmidt, a TomTom Telematics ügyvezető igazgatója. – „A Bridgestone részeként célunk ambiciózus növekedési tervünk felgyorsítása a szinergiák kihasználásával. Várakozásaink szerint az átmenet zökkenőmentesen zajlik majd, amely nem hat ki ügyfeleinkre, beszállítóinkra és munkatársainkra” – mondta el.
Az ügylet részletei
Az ügylet lezárását követően a Bridgestone tulajdonába kerül a TomTom Telematics jegyzett tőkéjének és forgalomban lévő részvényeinek 100 százaléka, amiért a Bridgestone 910 millió euró készpénzt fizet – ez még az ügylet lezárása során némileg módosulhat.
A társaság az akvizíciót teljes egészében a mérlegben szereplő, rendelkezésre álló készpénzállományából fedezi, és ez a várakozások szerint egy éven belül az EPS-mutatóban pozitív módon jelenik meg. Az akvizíció kizárólag a TomTom telematikai üzletágára vonatkozik.
A tervek szerint az ügylet legkésőbb 2019 második negyedévében zárul le. A lezáráshoz szükséges az illetékes hatóságok jóváhagyása, a TomTom munkavállalói képviseleteivel történő egyeztetés, és a TomTom részvényeseinek beleegyezése is.
Az ügyletben a Bridgestone kizárólagos pénzügyi tanácsadója a Morgan Stanley, a jogi tanácsadó pedig a Simmons & Simmons társaság.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.