Kövess minket!

Médiapiac

Fókuszban a digitális földfelszíni platform: egymillió háztartásra hajtanak

Jean-Francois Fenech-et, az Antenna Hungária vezérigazgatóját a cég Mediapiac.com portállal közös rendezvénye kapcsán kérdeztük a DVB-T kilátásairól.

Az Antenna Hungária és a Mediapiac.com május 23-án közös rendezvényt tartott a digitális földfelszíni platform média- és reklámpiaci vonatkozásairól ügynökségi és televíziópiaci döntéshozók részvételével. Az ott elhangzott előadások elérhetőek a Konferencia menüpontban, ezen a linken.


A kormány korábbi, digitális átállás határidejét kitoló döntésétől nyilvánvalóan nem voltak boldogok. Mi a jelenlegi helyzet: hogyan látja a folyamatot az Antenna Hungária (AH)?

Egyelőre annyi ismert, hogy a digitális átállás véghatárideje 2014. december 31-re módosult. Ami a fő problémát jelenti, hogy továbbra sincsen részletes ütemterv az analóg lekapcsolásra vonatkozóan, mely az összes piaci szereplő számára bizonytalanságot okoz, megnehezíti az üzleti tervezést. Az analóg lekapcsolás az AH számára azért is különösen fontos, mivel csak ezt követően áll rendelkezésünkre az a frekvenciakészlet, melyet most az analóg földfelszíni sugárzás használ és melyek egy részét a digitális földfelszíni televíziós célokra tudnánk fordítani. Vagyis a lekapcsolás elhalasztása behatárolja az üzletfejlesztési lehetőségeinket a MinDig TV és MinDig TV Extra szolgáltatásainkat illetően. Nagyon bízunk benne, hogy a közeljövőben tisztázódhatnak ezek a kérdések és napvilágot láthat a kormányzat részéről a lekapcsolási stratégia.

 

Az AH üzleti lehetőségeit mennyiben befolyásolja a gazdasági válság, a telco különadó? Hogyan alakultak a számaik?

A 2012. március 31-ével végződött üzleti évünk során közel 24 milliárd forintos árbevételt értünk el, mely valamivel magasabb, mint az egy évvel korábbi. A gazdasági helyzet – és különösen a csökkenő reklámpiaci költések – kihatnak a működésüket alapvetően reklámbevételekből finanszírozó, szabad sugárzású televízió-csatornákra is. Ez a fő oka annak, hogy az elmúlt években a szabad sugárzású – ún. free-to-air – üzleti modellben működő televíziók száma nem tudott emelkedni, de továbbra sem tettünk le arról a tervünkről, hogy bővítsük a MinDig TV jelenlegi hét csatornás ingyenes kínálatát.

A válság ugyanakkor pozitív hatást is gyakorolt a működésünkre, hiszen a háztartások napjainkban ott spórolnak, ahol tudnak: a MinDig TV ingyenes csatornáival, valamint a MinDig TV Extra ár-érték arányban kifejezetten jó fizetős csomagjaival versenyképes alternatívát támasztunk a többi televíziós szolgáltatónak, ez a felhasználók és előfizetők számában is megmutatkozik.

A különadó évente mintegy másfél milliárd forintos terhet jelent társaságunk számára, mely a folyamatban lévő digitalizáció miatt a legrosszabb pillanatban érkezett. Jelentős beruházásokat eszközölünk a televíziós és rádiós hálózatok digitalizációja során, annak érdekében, hogy elősegítsük azt a kormányzati célkitűzést, melynek értelmében a jelenleg műsorszórásra használt frekvenciák egy részét fel kívánják szabadítani. Ráadásul nem minden Magyarországon jelen lévő tévészolgáltató tartozik a különadó hatálya alá – mivel külföldről működnek -, ami véleményem szerint erősen torzítja a versenyt. Ennek ellenére az AH a korábbi digitális földfelszíni televíziós hálózat kiépítésével kapcsolatos beruházási kötelezettségeit túl is teljesítette. Ahogy azt korábban említettük, cégünk 2008-tól a digitális átállás végéig közel 25 milliárd forintot ruház be a digitális hálózatok kiépítésébe, ez is tükrözi a hosszú távú tulajdonosi szemléletet.

 

A digitális földfelszíni tévézéshez itthon gyakran az alacsony státuszú médiafogyasztók képe kapcsolódott: lelki szemeinkkel látjuk a tévére rakott cserepes virágot a szobaantenna mellett. Ehhez képest Önök azt állítják, komoly hozzáadott értéke van a digitális földfelszíni platformnak. Mire alapozza ezt?

A digitális földfelszíni televíziót illetően nagyot léptünk előre az elmúlt egy évben, hiszen az ingyenes DVB-T a legnagyobb növekedést érte el a platformok között, a MinDig TV háztartások száma meghaladta a 300 ezret. A fizetős MinDig TV Extra szolgáltatás pedig a leggyorsabban bővülő szolgáltatás volt a vezeték nélküli szolgáltatók közül, mára az előfizetők száma meghaladta a 63 ezret. Az intenzív ATL és BTL kommunikációnak köszönhetően egyre többen ismerik a digitális brandjeinket.

A digitalizáció számos pozitív változást hoz a felhasználói körben is, hiszen egyre több fiatal, családos, felsőfokú végzettségű dönt a szolgáltatásaink mellett, mely emeli a földfelszíni sugárzás értékét reklámozói szempontból is. Azt is látjuk, hogy a digitális szolgáltatásainkra nemcsak a korábbi analóg háztartások részéről van kereslet, magas azok aránya, akik más fizetős televíziós szolgáltatás helyett választják a digitális földfelszíni televíziót. Például azért, mert három közszolgálati csatorna elérhető HD-felbontásban, előfizetési díj nélkül. Tehát aki Foci-EB-t, Olimpiát, Forma-1-et akar nézni az új lapostévéjén, annak csak egy megfelelő antennára van szüksége és kompromisszumok nélkül, HD-felbontásban, ingyenesen nézheti a sportközvetítéseket.

Az is kedvező fejlemény, hogy továbbra is kb. 600 ezer háztartás kizárólag az analóg földfelszíni televíziót használja, vagyis a digitális földfelszíni TV felhasználói tábora mind a korábbi analóg, mind pedig más fizetős TV-s platformról elvándorlókkal bővülhet.

 

A külső körülmények után nézzük az AH saját cselekvési tervét: hogyan haladnak a digitális fejlesztésekkel?

Hamarosan tovább bővítjük a digitális televíziós hálózatunkat, a nyár folyamán újabb 15 telephelyről indítjuk el a sugárzást, a szolgáltatás lakossági lefedettsége meghaladja a 98%-ot. Kifejezetten a nagyvárosokra koncentrálunk, az 50 legnagyobb város közül 47-ben a tetőantennás vétel mellett a szoba-, illetve kültéri hordozható vétel is lehetővé válik. A nagy nyári sportesemények idejére a HD szolgáltatásunkon túl 3D-sugárzást is tervezünk az MTVA-val együttműködésben. A lineáris televíziós sugárzáson túl nyitunk multimédia irányba is: első lépésként elindítjuk tartalomtovábbító hálózati szolgáltatásunkat (Content Delivery Network), főként műsorszolgáltatók számára kínálunk akár HD-minőségű streaming szolgáltatást különböző vevőeszközökre (PC, okostelefonok, tabletek), és ez még csak a kezdet, komoly üzletfejlesztési terveink vannak.

 

Ahogy említette, más (analóg vagy épp digitális) platformokról is érkeznek felhasználók. A kampányuk (nincsenek felesleges csatornák) is mintha kifejezetten e körre célozna. Milyen számszerű és értékbeli épülést várnak ebből az irányból? Mennyire élesedhet a verseny a kábel- és egyéb versenytárs platformokkal?

A stratégiai célunk, hogy a földfelszíni televíziós szolgáltatásainkat a háztartások legalább 25%-a, tehát 1 millió háztartás használja elsődlegesen. Jelenleg a teljes használat – elsődleges és másodlagos – 1,14 millió, míg az elsődleges használat 850 ezer körül van. Nem vagyunk tehát messze a céltól, a többi platformmal szemben a földfelszíni nagy előnye a hordozhatóság, a tévénéző akár a nyaralójában is ugyanúgy használhatja az otthoni dekóderét, illetve akár egy laptopra csatlakoztatott USB-stick segítségével a szabadban is elérheti a MinDig TV csatornáit.

A földfelszíni vétel előretörését az is segíti, hogy napjainkban már szinte nem lehet kapni olyan lapostévét, melybe ne építették volna be a vételhez szükséges DVB-T MPEG-4 tunert. Az ilyen készülékkel rendelkezők száma napról napra bővül, ebben az esetben még külön dekóderre sincs szükség a MinDig TV programok vételéhez. A rugalmasság kulcstényező: a néző választja meg, akar-e fizetni a digitális programokért, ha nem akar, arra is kínálunk megoldást. Ha rendelkezik némi forrással, akkor pedig kifejezetten kedvező áron biztosítjuk a legnézettebb csatornákat, kiválaszthatja a használni kívánt eszközt – integrált televíziókészülék, dekóder, számítógépes vétel – , választhat a 6 és 12 hónapos előre fizetett vagy havidíjas konstrukcióink közül.

Az idei évben azt várjuk, hogy a digitális televíziós szolgáltatásainkból származó árbevétel már meghaladja az analóg televíziós bevételeket. Célként tűztük ki, hogy a földfelszíni televíziót használó háztartások fele a digitális szolgáltatást válassza, míg az előfizetéses szolgáltatásunk, a MinDig TV Extra tekintetében át kívánjuk lépni a 100 ezer előfizetőt. Ugyanakkor az is fontos, hogy a felhasználói táborban beindult megújítás folytatódjon, e célból nemcsak a tartalomkínálat és a hálózati lefedettség emelésében, hanem a szolgáltatás-portfolió bővítésében is gondolkozunk. Meg vagyok győződve arról, hogy helyes úton járunk és a következő években még nagyobb versenyt tudunk generálni a többi fizetős platformmal szemben.

 

A DVB-T platformmal foglalkozó cikksorozat támogatója az Antenna Hungária.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom