Médiapiac
Fókuszban a digitális földfelszíni platform: kistévéből nagytévé?
A PwC a digitális földfelszíni platform üzleti értékét vizsgálta az Antenna Hungária és a Médiapiac közös rendezvényén. Sere Péter többek között felvázolta, hol húzódhat a határ kis- és nagytévé között, s milyen közönségarány mellett válik a hirdetők számára annyira vonzóvá egy csatorna, hogy az a reklámpiacon is jelentős játékos legyen. Utóbbi paramétereknek jelenleg két tévé felel meg, de néhány szereplőnek még gondolkodni valót adhat a képlet. Nem mindegy a terjesztési mix sem.
Az Antenna Hungária és a Mediapiac.com május 23-án közös rendezvényt tartott a digitális földfelszíni platform média- és reklámpiaci vonatkozásairól ügynökségi és televíziópiaci döntéshozók részvételével. Az ott elhangzott előadások – köztük Sere Péter prezentációja – elérhetőek a Konferencia menüpontban, ezen a linken.
 |
| Sere Péter |
“Az elmúlt pár év tartós válságot hozott a magyar médiapiacon, ezen belül is a hirdetési árbevételek estek jelentősen. A hozzáférésért fizetett összegek viszont nem csökkentek olyan mértékben: a fogyasztók továbbra is fizetnek az internetért, a kábeltévéért, vagy az újságokért. Összességében viszont a hirdetők visszafogottsága miatt a magyar piac rendre alulteljesít más, hasonló adottságokkal rendelkező piacokhoz képest” – elemezte a helyzetet Sere Péter, a PwC távközlés és média ágazatokért felelős vezető menedzsere az Antenna Hungária és a Mediapiac.com közös rendezvényén.
Ennek következtében felerősödött az a gondolkodás, amely a csökkenő hirdetési bevételek helyett más forrásokra helyezné a hangsúlyt. “Az internetes, a nyomtatott és a televíziós piacon is fontossá vált az a gondolat, hogy a hozzáférésért közvetlenül a fogyasztóktól is pénzt kell kérni” – mondta el a szakember, aki szerint ez a gondolkodás alapvetően a rövidtávon kiesett hirdetési pénzek kompenzálását szolgálja. Hozzátette: hosszútávon nem tartanak a reklámpénzek eltűnésétől, és a prezentációjában hozott példák éppen azt támasztják alá, hogy “nagyszerű ingyenes üzleti modellek léteznek”. Erre Sere Péter szerint olyan médiamárkák jelentik a példát, mint a Metro, a Google, a Facebook, vagy a televíziós piac legsikeresebb szereplői. Mindez azt jelenti, hogy az ingyenes és fizetős üzleti modellek hosszú távon képesek együtt élni.
A PwC tanácsadóinak szavaiból kiderült, a televíziós piac e szempontból különösen érdekes, mivel az ingyenes modellen belül jelenleg technológiai váltás zajlik: az analóg televíziózás helyére a digitális műsorszórás lép. “Nagyon izgalmas kérdés, hogy az analóg földfelszíni tévénézők a jövőben a digitális földfelszíni platformot választják-e. Ugyancsak érdekes lehet, hogy marad-e akkora kritikus tömeg ezen a platformon, amely hirdetői szempontból fontos, és ezáltal a platform a jelenlévő műsorszolgáltatóknak vonzó. Az jelenleg jól számszerűsíthető erre a több mint 800 ezer, a földfelszíni platformot elsődlegesként használó háztartásra, hogy az RTL Klub és a TV2 számára milyen bevételi fölényt jelent a jelenlét. Az kérdés, hogy a digitális migráció nyomán hogyan változik ez az érték.”
Az, hogy a digitális földfelszíni platformra milyen módon és mértékben vándorolnak át az analóg földfelszíni tévénézők, és mennyiben változik e fogyasztók hirdetéspiaci értéke, a szakember szerint még nem eldöntött kérdés. Ahogyan az sem, hogy milyen jelentősége lehet a DVB-T platform növekedése szempontjából az egyéb digitális platformszolgáltatások átvándorlóinak, bár erről az Ipsos adatai már szolgálnak némi információval. “Minden esetre hosszú tanulási folyamatra számíthatunk. Ilyen volt az is, ahogyan a piac kialakította a sokcsatornás kínálatot az elmúlt 15-20 évben. Az Antenna Hungária által kínált MinDig TV mindössze 2009 óta van jelen, a fizetős MinDig TV Extra pedig még később lépett a piacra, tehát nyilvánvalóan időbe telik a márkaismertség és –elismertség felépítése. Sikeres digitális átállás esetén a földfelszíni platform elismertsége és népszerűsége mindenképpen erősödhet. Eközben egyébként egy másik, szintén hosszabb távon izgalmas trend is érezteti hatását: az online tévézés terjedése, amelyet a távközlési hálózatok fejlődése és az eszközök sokasodása is erősít. A küzdelem tehát még több szereplőssé válhat az ingyenes és a fizetős multi csatornás kínálat között.”
Sere Péter az előadás során egy érdekes összefüggést is felvázolt: Mivel a TV2 és az RTL jelenleg az ingyenes platformon is elérhető, ezért adott kampány során magasabb közönségarányt érhetnek el, így reklámpiaci részesedésük is magasabb nézettségi arányuknál. Általánosságban is elmondható, hogy nagyobb közönségarányú csatornák a reklámpiaci tortából jóval nagyobb szeletet tudnak kihasítani, azaz a két tényező közötti összefüggés nem lineáris. “Kritikus, hogy ezen a görbén hol található az az inflexiós pont, amelyet elérve a csatorna attraktivitása lényegesen megnő a hirdetők számára, s így kistévéből nagytévé lehet. A PwC becslése alapján a választóvonal valahol 10-15%-os közönségarány körül van. Ennek az átlépése után válhat egy tévé a reklámpiacon is jelentős játékossá, és e szempontból izgalmas, hogy mely platform adja hozzá az ehhez szükséges plusz 4-5 százalékot. Összeadható ez több platformról is, de ott van az Antenna Hungária a maga több mint 800 ezres platformjával, ami alkalmas a határ átlépésére. Ez egyben rávilágít arra is, hogy egy tévé sikeréhez nem elég a jó tartalom, hanem a terjesztés legalább ilyen fontos. Ahogyan egy-egy platform hozzáadása közelebb vihet a nagytévé pozíciójához, amely a hirdetési piacon is értelmezhető szereplő, úgy egy-egy platformról lejőve mérlegelni kell, hogy akkor esetleg az adott márka ismét kistévévé lesz, amely alapvetően a műsordíjakra alapozhat.”
 |
| Hol van az inflexiós pont? |
Miközben a nézettségi versenyben kialakult egy egyértelmű középmezőny, azt nehezebb megállapítani, hogy hány szereplő számára lehet reális a “kistévé-nagytévé” váltás. Kérdésünkre ugyanakkor Sere Péter jelezte: a hazai reklámpiac mérete nem valószínűsíti, hogy sok piaci szereplő lehet erre alkalmas, valahol az előadásban – hipotetikus – példaként hozott Viasat3, Story TV nagyságrendje táján érdemes keresgélni ezeket a tévéket. “Egy német vagy francia FTA (free to air) piac jóval több erős szereplőt bír el, itthon lehet, hogy csupán néhány ilyen tévé élhet meg. Egyelőre tartósan kétszereplős a szegmens, és a képlet szempontjából nagyon izgalmas kérdés, hogy pontosan ez a két szereplő, azaz az RTL Klub és a TV2 milyen stratégia mentén képzeli el a jövőjét.”
A szakember szerint összességében a tévés piac akár még nőhet is, ezt támasztja alá a PwC évente publikálásra kerülő “Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép” című tanulmánya. “Ha valaki ezt a piacot akarja támadni, és onnét a lehető legtöbb pénzt elhozni, akkor számára kritikus lesz, hogy mekkora nézettséget képes produkálni, hány háztartást ér el, és milyen terjesztési mixszel teszi ezt.”
A DVB-T platformmal foglalkozó cikksorozat támogatója a MinDig TV és a MinDig TV Extra szolgáltatások üzemeltetője, az Antenna Hungária.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás