Médiapiac
Fókuszban a tematikus tévénézők
A TV2 után az Atmedia televíziós sales house is azzal az üzenettel jelentkezett, hogy nem minden az óriási nézettség. A GfK-val készített kutatás keretében a tévézési motivációkkal, a tartalom vs. csatorna fontosságával, a tartalmakkal szembeni elköteleződéssel foglalkoztak. Emellett azt is megvizsgálták, hogy mely csatornák nézői költenek a legtöbbet FMCG termékekre, s hogyan élik meg a tévézők a reklámblokkokat.
Több néző, mint pénz
A GfK-val közös kutatással jelentkezett a nemrégiben arculatot váltott Atmedia televíziós sales house, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mennyiségi tényezőkön túl a minőségiekre is a tévépiacon. A verseny élesedik a legnagyobb médiatípusnál is, s ennek egyik dimenziója az országos és a tematikus tévék küzdelme.
Mostanra a tévés háztartások négyötöde sokcsatornás (az ő körükben készült a felmérés is). A tematikus adók együttesen 2007-ben még csak 33 százalékkal részesedtek a 18-49 évesek körében a nézettségi tortából, ez 2010-re 48 százalékra nőtt. Az Atmediának és a többi tematikus salesesnek az jelent “gondot”, hogy a reklámbevételekből viszont csak 24 százalékkal részesednek. Igaz, ez az arány 2007-ben még csak 15% volt.
Az általa képviselt csatornák összesített kereskedelmi közönségaránya alapján harmadik Atmedia szerint ez a két, egyelőre igen csak távolálló arány akkor közelíthető jobban, ha a médiatervezők, hirdetők figyelembe vesznek bizonyos minőségi jellemzőket is, egyfelől a nézőközönség, másfelől a néző-tartalom kapcsolat szempontjából.
Nem mindenki bambul a képernyő előtt
A GfK három csoportot eredményező szegmentálást végzett a megkérdezett sokcsatornás nézők körében. Eszerint a magyar nézők 43 százaléka hozza a passzív tévénéző sztereotípiáját, aki leül a képernyő elé, különösebb cél nélkül kapcsolgat, a tévé nem a hobbija, inkább csak egy jó időkitöltési eszköz.
Ennél egy fokkal érdekesebbek a szintén sokat tévéző tévérajongók (30%). Ők nemcsak, hogy sokat ülnek a képernyő előtt, de igazán szeretik is azt, amit látnak. Számukra a televízió nem puszta időelütési, menekülési vagy unaloműző eszköz, hanem hobbi, olyasmi, amire jobban figyelnek, mint a passzív csoport.
A hirdetők számára igazán érdekes csoport minőségi értelemben azonban a szelektív tévénézőké lehet. E célcsoport a megkérdezettek 27 százalékát teszi ki. A szelektív nézők sokkal kevesebbet ülnek a képernyő előtt, mint a másik két csoport, s ha már leülnek, azt okkal teszik. Számukra nem a csatorna, annak imázsa számít, hanem a konkrét tartalom, ami miatt nem más szórakozási/tanulási formával töltik az idejük, hanem éppen a tévével.
Az látható, hogy az egyes műsortípusokkal szembeni érdeklődést tekintve általában eléggé hasonló mintázat érvényesül az egyes szegmensekben, vannak ugyanakkor markáns eltérések a tematikus tévék közönségében felülreprezentált szelektív tévénézők esetében. Az átlagnál messze jobban érdeklik őket a hírműsorok, a tudományos és ismeretterjesztő programok, messze átlag alatt vannak viszont a szappanoperák és a valóságshow-k esetében.
NatGeo nyomulás
A megkérdezett sok csatornás nézők elköteleződési listája alapján az látható, hogy nem sok hely jut az országos tévéknek. A teljes megkérdezetti tábor legnagyobb kedvence az r-time értékesítette Discovery, melyet a National Geographic két csatornája követ. Az országosok közül az első tizenötbe itt csak az RTL Klub fért be.
A tévérajongók három kedvence csak sorrendileg tér el: a NatGeo az első, a Discovery a második, és a NatGeo Wild a harmadik. Az RTL Klub itt is egyedül szerepel országosként, s ezen a listán is a kilencedik.
A passzív tévénézők szintén a NaGeo-t tették az első, a NatGeo Wildot pedig a harmadik helyre, a második helyre viszont az Atmedia értékesítette Spektrum került. E listán már két országos tévé is toplistás: az RTL Klub a 6., míg a TV2 a 12.
A szelektív tévénézők a Discovery, Spektrum, NatGeo hármasra esküsznek. Viszont e célcsoport sajátosságából eredően a két országos kereskedelmi tévé a kanyarban sincs, az m1 viszont a 10. helyre tudott becsusszanni.
Dr. Csontot és Gordon Ramsay-t is nagyon szeretjük
A sorozatok toplistáján Dr. Csont (RTL Klub, Cool TV) az első, melyet a Dr. House (TV2, Viasat3, AXN) és a CSI franchise (RTL Klub, AXN, CoolTV, Viasat3) követ. Ezek tehát jellemzően olyan műsorok, amelyeket mind országos, mind tematikus tévék vetítenek. Az első olyan sorozat, amely csak tematikus tévén ment a közelmúltban, a hetedik helyen szereplő Mr. Bean (Comedy Central).
Az életstílus műsorok dobogósaiból kettőt a TV Paprika foglal el: Gordon Ramsay-é az első, Nigelláé a harmadik hely. A második pozíciót szintén főzőműsor, méghozzá a Stahl konyhája szerezte meg.
A szórakozás látványosan a nagy országosok terepe. Az első két helyet az RTL két műsora, az X-Faktor és a Csillag születik hozza el, míg a harmadik helyre egy igazi nagy öreg, a mostanság a Comedy Centralon látható Hofi futott be.
Az sem csoda, hogy a tudományos, ismeretterjesztő és utazási műsorok terén viszont a tematikusok kaszálnak. Az első hely a Hogy készült? című műsoré, melyet A túlélés törvényei és az Állati rekordok követ. Érdekes, hogy a Spektrum magyar gyártású sorozata, a számos díjat elnyert On the Spot csak a tizennegyedik. Az is igaz ugyanakkor, hogy alig van magyar alkotás e listán.
Az országos tévéken lassabban telik a reklámblokk
A megkérdezetteket leginkább a reklámblokkok hosszúsága zavarta (88%), ezt a több blokkban való ismétlés (81%) követte. A szponzoráció a válaszadók számára kevésbé zavaró, mint a klasszikus blokk, ezt 78% állította. Érdekes, hogy 76 százalék érzékelte úgy, hogy a két országos kertévén hosszabbak a reklámblokkok, mint a tematikus csatornákon.
Persze a hossz megítélése leginkább percepciós kérdés, hiszen a két országos tévénél sem ugyanolyan hosszúak a blokkok, ahogy a tematikus tévék is eltérő stratégiákat követhetnek a törvény adta keretek között. A blokkok számával, hosszúságával a tévék időről-időre kísérleteznek, jelentős mértékben épp reklámhatékonysági okokból.
Akár országos, akár tematikus tévékről van szó, a hosszú reklámblokk alatt a válaszadók kb. háromnegyede elkapcsol. Ebben némi különbség van a tematikusok javára, ott “mindössze” 73% vált csatornát, szemben az országosok 73 százalékával. Sokat elmond a reklámok általános eléréséről, hogy még a tematikus tévéken is csak 16% nézi meg a reklámblokkot, ha az hosszú, az országosoknál még kisebb, mindössze 10% az arány.
A rövid blokkoknak jóval nagyobb az esélye, hogy a nézők ott maradjanak, ezt több korábbi kutatás is igazolta (pl. éppen az RTL Klubé). A Gfk friss adatai alapján itt húznak el igazán a tematikus adók: a reklámblokkot megtekintők aránya 51%, szemben az országosoknál mért 21 százalékkal. 38 százalék azonban így is elkapcsol a tematikus adókról, míg az országosoknál 59% e csoport aránya.
Kérdés, hogy azok, akik nem kapcsolnak el, egyáltalán mire emlékeznek. A GfK szerint a két országos kertévé közönsége 22 százalékban tudja beazonosítani a látott márkákat, míg a tematikusoknál ez 32,6%.
A hirdetőknek az is érdekes információ lehet, legalábbis az FMCG szektor márkái számára, hogy a tematikus adók nézői átlagosan többet költenek e termékcsoportokra, mint a piacvezető országos tévé követői, a TV2 ugyanakkor előrébb van, mint a tematikus átlag az elmúlt félév alapján. Igaz ugyanakkor, hogy a különbségek rendkívül kicsik.
További részletek a csatolt dokumentumban!
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én