Médiapiac
Folyamatos éberség
Régiónk még mindig válságüzemmódban van, és részben ez, részben pedig a fiatal célcsoport változékonysága folyamatos éberséget kíván – derül ki Bartosz Witaknak, a Viacom Kelet-Európáért és Izraelért felelő ügyvezető igazgatójának szavaiból. Miközben a kockázat nagy, az éles verseny az új lehetőségek keresésére kényszeríti a médiacégeket.
A Bartosz Witakkal készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.
 |
| Bartosz Witak |
Hogyan alakult a tavalyi év a Viacom CEE & Israel számára? Mennyire teljesültek a stratégiában meghatározott üzleti célok?
Kelet-Európa e részén még mindig az általános válságüzemmód van érvényben, és ez gyakorlatilag az egész üzletágat jellemzi. Ahhoz, hogy a Viacom eredményesen tudjon működni, azon kellett dolgoznunk, hogy új bevételi lehetőségeket találjunk mind a műsorterjesztés, mind pedig a reklámértékesítés terén, és ehhez a lehető legjobban használjuk ki a lehetőségeinket. Ennek érdekében az elmúlt évben folyamatosan fejlesztenünk, újítanunk kellett. Mondok pár példát, hogyan nézett ki ez a gyakorlatban: nyáron útjára bocsátottuk a Comedy Central Extrát az adriai térségben és Csehországban, ősszel pedig bevezettük Magyarországon a reklámértékesítést a Nickelodeonon. Vagy egy másik, szintén gyerektartalmakkal kapcsolatos példa a Nickelodeon sikeres elindítása Horvátországban.
Izraelben, amely nagyon fejlett és telített piac, pár lépéssel előrébb járunk. Itt a Nickelodeon már annyira népszerű, mint az utána következő két versenytárs együttvéve, így toronymagasan vezet a gyerekcsatornák közötti versenyben. A Comedy Centralt pedig licencpartnerrel és a legnagyobb kábelszolgáltatóval üzemelteti a Viacom. Izraelben inkább a pozíciók védelme a fő célunk.
A kelet-közép-európai régiót gyakran kezelik homogén tömbként. A követendő stratégia, az üzleti lehetőségek és a fogyasztói viselkedés szempontjából megállja a helyét ez a hozzáállás? És egyáltalán: hogy jön a régiónkhoz Izrael, mi ennek az üzleti logikája?
Természetesen vannak hasonlóságok, ezekre építve indítottuk el a tartalmainkat. Ez a stratégiánk a Comedy Central Extra vagy a Nickelodeon esetében jól működik. A régió azonban nagyon sokszínű, és nem általánosíthatunk, üzleti szempontból is fontos, hogy figyeljünk a részletekre, a különbségekre. Magyarország például televíziós tartalmakkal nagyon jól ellátott, telített piac, míg más kelet-európai országokban még sok lehetőség áll előttünk, sok esetben inkább a piacok zártságával kell megküzdenünk. A versenytársainkat is figyelve azt látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol erős lokalizációval lehet csak labdába rúgni, ami igen költséges. Az MTV példája jól mutatja, hogyan reagálunk a különböző piacokra: az MTV Adria, Románia és Magyarország a műsorfolyam gerincét adó közös programokon kívül egyedi, helyben releváns műsorokat is sugároz.
Az Izraellel kapcsolatos kérdésre pont ebből következik a válasz: az ottani működés olyan know-how-t és tudáskészletet igényel, amihez a működés sajátosságai miatt leginkább a kelet-európai piac tud mintát mutatni a Viacom számára. A kelet-európai régióban sok esetben licencpartnerekkel dolgozunk, így már számos tárgyaláson, alkuhelyzeten vagyunk túl, olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek az izraeli piacon való működéshez szintén nagyon hasznosak.
A Viacom marketing-, kommunikációs és tartalomfejlesztési stratégiája a globális/regionális vagy inkább az egyes piacokon alapul?
Nagyon érdekes és izgalmas feladat ez, hiszen a kommunikációs, marketing- és fejlesztési stratégiánknak különböző piacokat kell kielégíteniük. Azt gondolom, azáltal, hogy a Paramount is a Viacom-portfólió része, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a világ egyik legnagyobb tartalomforrásával dolgozunk. Mint minden tartalomszolgáltató nagyvállalatnál a világon, nálunk is vannak globális tartalmak, ha úgy tetszik, „termékek”, amelyek szinte minden piacon, ahol jelen vagyunk, elérhetőek a kínálatunkban, és ezeket egészítjük ki helyi saját gyártású vagy egyéb vásárolt tartalmakkal. Erre jól működő példa a magyar piacon a Comedy Central, amely olyan helyi, saját készítésű tartalmakkal színesíti a műsort, mint a magyar stand-uposokat szerepeltető A Comedy Central bemutatja vagy a Litkai–Mogács-duó által kreált, sajátságos humorú Susogós Mackók.
De hasonló a helyzet a VIVA tévénél is, amelyet kutatásaink szerint a magyar fiatalok a sajátjuknak éreznek, és nagyon helyi brandként érzékelnek. Itt is azt látjuk, hogy remekül vegyíthető a helyi tartalom – mint amilyen a Randikommandó vagy a Stáb sorozat – az olyan, más országokban gyártott Viacom-tartalmakkal, mint például a Popland! és a most induló Az utolsó év (Último Año).
Hogyan értékeli a 2012-es évet a magyar piacon? Melyek voltak a fő kihívások és eredmények?
Ahogy már említettem, a magyarországi piac elég telített, komoly versenyhelyzetek alakulnak, alakulhatnak ki. A Viacommal sikerült olyan portfóliót kiépítenünk, amely a harmadik legerősebb lehet az országban. Ráadásul külön előnye, hogy a nézőinket szinte 4 éves kortól 49 éves korig végig tudjuk kísérni csatornáinkon úgy, hogy közben minden korosztálynak egyéni tartalmat ajánlunk.
2012 óriási sikerének tartjuk, hogy a Comedy Central a legnagyobb versenyt hozó, 18–49 évesek alkotta célcsoportot tekintve stabilan az első tíz tévéadó között van.
Szintén nagy siker, hogy bár nincs még egy éve, hogy nekikezdtünk a Nickelodeon hazai erősítésének, azt látjuk, hogy a csatorna néhány hónap alatt a negyedik helyről a harmadikra ugrott a gyerekcsatornák nézettségi listáján. Ezen személy szerint annyira nem lepődtem meg, mert nagyon hittem abban, hogy a magyar piacon is jól működnek majd a fiatalabbakat megcélzó szupermárkák, mint amilyen a Kung Fu Panda, A Madagaszkár pingvinjei, a Tini Nindzsa Teknőcök, a jó öreg SpongyaBob, vagy az élő szereplős, tiniknek készülő sorozatok, mint az iCarly és a Big Time Rush.
További eredménynek tartom, hogy a VIVA nemcsak hogy a legismertebb ifjúsági televíziós márkák között van, de őrzi is a piaci pozícióját.
A televíziós iparág látványos, a technológia fejlődéséből eredő változásokon megy keresztül. Egy sor buzzword kering: HD, 3D, VOD (video-on-demand), t-kereskedelem, közösségi tv stb. Ezek közül melyeket tartja a Viacom üzleti stratégiája szempontjából valóban relevánsnak?
Néhány évvel ezelőtt robbanásszerűen beindult Lengyelországban a HD-tévézés, az ország egyik napról a másikra a második legnagyobb HD-televíziós piac lett Európában. A mi régiónkban ez a folyamat jóval lassabban, csendesebben zajlik. A Viacom több HD-csatornát is üzemeltet, azt is látjuk ugyanakkor, hogy erre nincs mindig fizetőképes kereslet. A piac kicsit döcögősen, lemaradással követi a nyugat-európai trendeket.
Voltak 3D-s próbálkozásaink, de az idei CES-en (Consumer Electronics Show) is lehetett látni, hogy maguk a háromdimenziós televíziók gyártói is sokkal óvatosabbak lettek mára. Ez egyelőre nem az a vonal, amit erősítenénk.
A VOD szinte már az összes nagy partnerünkkel kötött megállapodásunknak részét képezni. E téren is óriási előnyt jelent, hogy a Viacom a világ egyik legnagyobb tartalombázisával rendelkezik. A VOD-on is túlmenően azt látom, hogy a TVE (TV everywhere) jelensége egyre inkább a napi működésünk részévé válik, és emiatt arra kell koncentrálnunk, hogyan tudunk gyakorlatilag platformtól függetlenül tartalmakat szolgáltatni.
A social TV-t mind a marketingeseink, mind a programmingosaink izgalmas területnek találják. Mivel több fiataloknak szóló csatornát is üzemeltetünk, nem is nagyon tudjuk és akarjuk kikerülni. Az Egyesült Államokban a Viacom évről évre elviszi a legközösségibb márkának járó elismeréseket. Magyarországon kisebb lépésekben haladunk, de látjuk a területben rejlő rengeteg lehetőséget. Itt egyelőre kisebb, de eredményes próbálkozásaink voltak: például tavaly a Comet-szavazás a Facebookon keresztül zajlott, korábban egy, az MTV-re fejlesztett alkalmazással be lehetett csekkolni egy-egy műsorra, a hazai MTV EMA-bulin egy RFID-játék révén összekötöttük a helyszínt a Facebookkal, a VIVA-nál pedig egy-két saját gyártású tartalom esetében azt is lehetővé tesszük, hogy a néző alakíthassa a műsort a közösségi felületeken keresztül. Ezen a vonalon biztos, hogy 2013-ban is továbbhaladunk.
Melyek lesznek az idei év fő irányai és kihívásai, különös tekintettel a magyar piacra?
Mindenképpen folytatjuk eddigi expanziós stratégiánkat, amelyhez az összes tartalmunk adta lehetőséget meg fogjuk ragadni. Ilyen például a Comedy Central Extra elindítása Romániában és Magyarországon. Szeretnénk ezt a csatornát az egész régiónkban minél több háztartásba eljuttatni.
A Comedy Centralt egyértelműen lendületben tartjuk. A Nickelodeonnal kapcsolatban továbbra is ambiciózus terveink vannak, és a lefedettség bővítésével 2013-ban megcélozzuk a gyerekcsatornák közötti második helyet.
Az ifjúsági termékeink, a VIVA és az MTV folyamatos éberséget, rugalmasságot igényelnek. A lineáris televíziózás számára talán e korcsoport jelenti a legerősebb kihívást. Az üzlet, sőt a televíziós tartalomgyártás jelenlegi modellje stabilitásra törekszik, a fiatalok viszont folyamatosan változnak, változtatnak. Háromhetente fordul a trend, ezért e két csatorna üzemeltetése, tartalommal való feltöltése állandó újratanulási folyamat, hogy kapcsolatban tudjunk maradni a célcsoportunkkal.
Az izraeli piac az európainál jelenleg fejlettebb, igényesebb és ezért követelőzőbb is, a kábeltelevíziózásra vonatkozó törvényi hátteret éppen átdolgozzák. Bár Izraelben igen erős a pozíciónk mind a szórakoztató, mind a zenei, mind pedig a gyerektartalmak terén, adódhatnak új és váratlan helyzetek.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás