Médiapiac
Forradalmat robbant a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat – áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében.
Az IDC (International Data Corporation) most publikált jelentésében (White Paper) azt vizsgálta, hogyan változtatja meg az okostelefonok jövőjét a mobil mesterséges intelligencia és miként hat majd a technológia a felhasználók mindennapi életére. A kutatócég előrejelzését a mesterséges intelligencia megoldások szállításában és a technológia kutatás-fejlesztésében meghatározó iparági szereplőkkel folytatott interjúkra, kutatásokra és egyéb forrásokra alapozta.
A jelentés szerint az iparág szereplői a technológia fejlődés új, korszakalkotó irányának tartják a mesterséges intelligenciát (AI), az AI technológia elterjedésében pedig döntő szerepet kapnak az okostelefonok, amelyek az elmúlt években a világ legnagyobb számítástechnikai platformjává nőtték ki magukat. Az előrejelzés szerint 2017 végére a világ lakosságának fele fog okostelefont használni, és a következő négy évben 8,1 milliárd okostelefont szállítanak le világszerte. Az okostelefonok globális penetrációjának növekedése magával hozza a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedését és felhasználását is. Eközben az okostelefonok intelligens készülékekké válnak, amelyek megjósolják majd a felhasználó következő lépését, és cselekedni is fognak helyette.
Szimbiózis felhő és készülék között
Az IDC szerint az okostelefon iparág jövője a „mobil” mesterséges intelligencián múlik, azaz, azon, hogy a felhő és a készülékek mesterséges intelligenciája (cloud AI és on-device AI) megfelelően tud-e együttműködni. Az AI által használt óriási, strukturálatlan adathalmaz feldolgozása jelenti ugyanis a fejlesztések legnagyobb nehézségét, az adatok megfelelő értelmezéséhez elengedhetetlen a felhő technológiája. A felhő ereje tanítja majd a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatokat kezelő AI algoritmusokat; a készülékekbe épített AI chipkészlet pedig biztosítja a készülék számára, hogy alkalmazza azt, amit az AI algoritmus megtanult. Összegezve: a felhő technológia segítségével a készülékek megtanulják a szükséges funkciókat, és képessé válnak értelmezni az általuk feldolgozott komplex adatokat.
A chipkészletek segítségével a mobilkészülékek jobban megértik majd a felhasználót, és automatikusan személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Ugyanakkor egy ilyen teljesítményű chipkészlet megtervezése nagy kihívás, tekintve az okostelefon mérete, a tápegység és a fogyasztás által szabott korlátokat. A mobilgyártók közül elsőként a Huawei alkalmazta legújabb Mate 10 Pro készülékben új, neurális számítási egységet tartalmazó HiAI chipkészletet – Kirin 970 –, de ezek a kutatóintézet szerint hamarosan a legtöbb prémium okostelefonban is elérhetők lesznek. Az IDC szerint mindez alapvetően megváltoztatja az okostelefonok jövőjét, és olyan új felhasználói élményt és képességeket biztosítanak, amelyet ma még el sem tudunk képzelni.
A fejlődés új iránya
A kutatóintézet előrejelzése alapján az AI-nak köszönhetően az elkövetkezendő tíz évben megoldás születik a hatalmas információtömegek strukturált, biztonságos feldolgozására és tárolására, amelyet a szerkezetek többek között a felhasználói viselkedés megfigyelésekor és lemodellezésekor, vagy a környezeti elemek vizsgálatakor halmoznak fel. A mobil mesterséges intelligencia olyan területeken hozhat érdemi fejlődést, mint a fotózás, az egészségügy, a közlekedéslogisztika és az információbiztonság.
Az intelligens készülékek megvizsgálják és megjegyzik, hogy tulajdonosuk milyen alkalmazásokat használ és ezt a nap melyik szakában teszi. A Machine Learning, azaz gépi tanulás segítségével a szerkezetek önmaguktól képesek az adatbázisok kezelésére anélkül, hogy erre külön utasítani kellene őket. Az okostelefonok esetében jellemzően a beszédfelismerésért, az ujjlenyomat leolvasásért és az akkumulátor energiagazdálkodásáért felelős terület kiegészül az úgynevezett Deep Learning-gel. A funkció a lineáris feldolgozás helyett hierarchikus sorendben, rétegről rétegre hasznosítja az adatokat, ezzel újabb és újabb kiegészítő információkat szerez és bonyolultabb műveleteket képes végrehajtani. A Deep Learningnek köszönhetően olyan tevékenységek valósíthatók meg, mint a kamera általi tárgy-, és képfelismerés, vagy akár az egészségi állapot diagnosztizálása.
Jönnek az intelligens készülékek
Az IDC előrejelzése szerint az intelligens készülékek hamarosan képesek lesznek a különböző forrásból érkező információk komplex értelmezésére és a felhasználó nevében való cselekvésre. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a szerkezetek megértik az ember kognitív, motoros és kommunikációs képességeit, illetve előre tervezhető cselekvési módokat modelleznek a környezeti tényezőkre, szituációkra adott emberi reakciók függvényében. A telefonok kamerája az orvosi diagnosztika és a kiterjesztett valóság (AR) területén is jelentősebb szerepet kaphat. A készülékek olyan, ma még nem is létező alkalmazásokban használják majd ezeket a funkciókat, amelyek felismerik a betegségeket, monitorozzák az egészségügyi állapotot és az eredményeket továbbítják az illető orvosa felé, vagy 3D modelleket állítanak elő belsőépítészeti alkalmazásokhoz.
Éveken belül a mobil és felhő alapú MI kombinációjának köszönhetően megbízható, intelligens készülékek kerülhetnek az emberiség több mint felének birtokába, ami új perspektívákat nyit az információtechnológia területén. Az IDC szerint 2021-re a világszerte kognitív és mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésekre fordított összeg elérheti akár az 57,6 milliárd dollárt is.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én