Médiapiac
Forradalom újratöltve
Húsz évvel ezelőtt, a betárcsázós internet korában még senki sem gondolta, hogy az akkoriban vetített scifi, a Mátrix egyes trükkjei rövidesen valósággá válhatnak. Pedig a legóvatosabb becslések szerint is egy paraszthajszálnyira vagyunk attól, hogy a realitás és a virtuális valóság összeolvadjon radikálisan átalakítva a mindennapjainkat.
Különösen a nagy csinnadrattával beharangozott, de átütő sikert el nem ért Google-szemüveg feltűnése, majd a Magyarországot is megőrjítő Pokémon-vadászat óta egyre több szó esik egy olyan fejlesztésről, koncepcióról, amelytől már nem csak a jövőkutatók várják, hogy radikálisan átszabja a világunk.
A technológiához valamelyest értő, az új megoldásokat már kipróbált laikusok is azt gondolják ugyanis, hogy újabb fordulatot hoz a médiafogyasztási, szabadidő-eltöltési, vásárlási szokásainkban, mi több a munkavégzést is forradalmasíthatja.
Nem csak technológia
Ha a kiterjesztett valóság – illetve ennek újabb fejlődési lépcsőfoka, a kevert valóság – névvel illetett megoldások meghonosodnak, a hálózat erőssége és gyorsasága javul, a szükséges technológia fejlődik, a felhőalapú szolgáltatások elterjednek, akkor a piac várhatóan felrobban. Az egyes nemzetközi elemzők arra számítanak, hogy legalább olyan változás áll majd be a mindennapjainkban, mint ami a mobiltelefónia térhódításával bekövetkezett.
A kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket elsőként vizsgáló Rolf R. Hainich már egy 2006-ban megjelent könyvében úgy vélekedett, hogy az IT-forradalom következő szakaszában lazulni fog a hagyományos hardverhez való kötődésünk. Nem leszünk többé asztali géphez, mi több, tablethez, mobilhoz, okostévéhez kötve, hanem egyetlen eszköz fogja összekapcsolni számunka a valóságot a virtuális valósággal. Hainich már a kezdetek kezdetén egy olyan technológiában látta a megoldást, amely a fejünkre szerelhető – és leginkább egy okosszemüvegre emlékeztet. Hainich azért sem járt távol a valóságtól, mert – elsősorban – az amerikai hadsereg évtizedek óta olyan technológiát fejleszt, amely a pilóták sisakjának lehajtható szemvédőjére minden lényeges információt kivetít.
S mint köztudott, a mindennapjainkat megváltoztató technológiák jó részét – például a mikrohullámos sütőt vagy akár az internetet – a hadiipari fejlesztéseknek, kísérleteknek köszönhetjük. Ezt a logikát követte a Google Glass is, ami sok tekintetben nagy dobásnak ígérkezett, ám mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszközt 2012-ben mutatta be a cég: a szemüveg lencséje a látott tárgyakhoz illesztett pluszinformációkat, de túlzottan sokat „nem tudott”, ráadásul az ára (1500 dollár, hozzávetőlegesen 380 ezer forint) is borsos volt.
I’ll be back!
– mondta a Médiapiacnak a fejlesztésben élen járó, több országban is jelen lévő Fantastigo ügyvezetője.
Turányi-Vadnay Szabolcs szerint öt éve még akadályokat jelentett a technika: a tabletek, okostelefonok processzora még nem bírta a terhelést, de azóta évente 50 százalékkal fejlődött ezek kapacitása, így a várva várt robbanás rövidesen bekövetkezhet. A kiterjesztett és/vagy a kevert valóság sok mindent jelenthet. A valósághű 3D-s ábrázolásmódot, a videójátékok igazodását a játékos mozgásához, a kép-, illetve arcfelismerést és így tovább. A téma hazai kutatója, Szűts Zoltán a Médiakutató 2011-es őszi számában pedig így írt a kiterjesztett – az angolból vett szakkifejezéssel: augmentált – valóságról:
a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be. |
Azt, hogy a koncepció mennyire régi, Szűts Zoltán szerint az 1984-es Terminátor című film is igazolja: a néző több jelenetet is az Arnold Schwarzenegger játszotta robot „szemén”, azaz kameráján keresztül látott.
 |
| A világ a T-800 szemszögéből |
A T-800-as pedig folyamatosan úgy értelmezte a valóságot, hogy a látott dolgokat az adatbázisából kinyert információk segítségével – azok látómezőbe történő kivetítésével – dolgozta fel. Bár a tuti megoldást jelentő okosszemüveg tömeges elterjedése még késik, az okostelefonok – az általuk nyújtott mobilitás révén – már képesek áthidalni a nehézségeket. Ezt igazolja két hazai példa is a közelmúltból.
Tavaly decemberben az egyik áramszolgáltató, az E.ON rénszarvasokkal lepte meg a budapestieket a négyes-hatos villamos vonalán. Persze nem valódi állatokat hozatott északról, hanem kifejlesztett egy mobilos applikációt, amelyet letöltve és az okostelefont a jármű elejére irányítva azt láthattuk a képernyőn, hogy a járművet szarvasok húzzák.
 |
Pár hete pedig a Jobbik dobott be egy ilyen megoldást: mivel az ellenzéki pártot zavarta, hogy a Fidesz csúsztat velük kapcsolatban a plakátokon, készíttetett egy ellenreklámot, amelyet az okostelefon akkor „dobott fel”, ha a felhasználó az adott kormánypárti hirdetésre irányította. (Egyébként Nyugaton a politikusok már előszeretettel használják kampányaikban az augmented reality – AR – megoldásokat.)
Trükkös megoldások
A várva várt forradalom lényege persze az, hogy a VR- (virtual reality) és az AR-megoldások az élet minden területén megjelennek, átalakítják szokásainkat.
A lehetőségek valóban határtalanok. Nézzünk néhány példát a kultúra területéről. Egy okostelefon segítségével egy vár- vagy templomrom mellett, egy kastély egyik szobájában állva szinte minden információt megkaphatunk, amivel egy muzeológus, történész vagy akár a Wikipédia szolgálhat. Ha ráirányítjuk, a telefonunk felismeri a markert, majd önti az információkat: 3D-s csatajeleneteket dob fel, minden oldalról bemutatja a katonák páncélzatát, fegyverzetét, rávetíti a tájképre a szemben álló hadsereg elhelyezkedését. Turányi-Vadnay Szabolcs az utóbbi időben ilyen, uniós támogatású fejlesztéseken dolgozik.
A Gutenberg-galaxis megmentését segítheti, hogy egyre több könyvkiadó él az AR-lehetőségekkel. Különösen a gyerekkönyveknél gyakori, hogy a telefonunk rajzfilmeket rendel hozzá a képekhez. A Guinness-rekordok könyvét is említhetjük példaként: van már olyan kiadása, amelynek segítségével egy kanapén ülhetünk a világ legmagasabb emberével, vagy megnézhetjük, milyen lenne, ha mellettünk lenne például a legnagyobb kutya. És ezek a megoldások forradalmasíthatják a reklámipart is. Közismert, hogy a fiatalabb generációk immunisak a hagyományos hirdetésekkel szemben, a felhasználók által készített (angol szakkifejezéssel: user generated content – UCG) tartalmak viszont virális módon terjednek, csak rá kell venni a fogyasztókat, hogy maguk csináljanak reklámot egy márkának.
Erre pedig az AR-megoldások tökéletesen alkalmasak: az E.ON rénszarvasairól készített „képeket” maguk a felhasználók töltötték fel, osztották meg. Ráadásul az ilyen típusú hirdetések – bár a fejlesztés árát ki kell fizetni – mindent összevetve olcsóbbak is. Egy reklám áráért ugyanis rengeteg lehetőséget kap az adott márka: a plakáton vagy a magazinban látható kép videós reklámokhoz, a cég honlapjához, webshopjához vezethet tovább. Ez megoldhatja a printmédia válságát, hiszen a hirdetők azért kezdtek átpártolni az online-hoz, mert az ottani hirdetések interaktívak és jól lehet célozni velük. Ezt az online és a print között húzódó szakadékot az AR viszont áthidalhatja. Mi több, átalakíthatja a vásárlási szokásainkat is. Az egyik legnagyobb bútoráruház iOS-re fejlesztett szoftvere a telefon kamerájának segítségével felméri, hogy a szobánkban mekkora a tér, milyen bútor fér be oda, majd fel is dobja a webshopjuk kínálta készletet, pakolhatjuk is a kosárba.
A pápaszemre várva
Bár a Google három éve leállította a szemüvege honlapját, a cég jól érezte, hogy óriási lehetőségek vannak a projektben. Az amerikai óriás azóta elkészítette a Glass Enterprise Editiont, amellyel különféle munkafolyamatok során kísérletezhetnek mérnökök, orvosok, raktárosok, kétkezi munkások. A cél persze továbbra is a hétköznapi használat: rövidesen eljutunk oda, hogy a csapunk elromlásakor csak feltesszük az okosszemüvegünket, ami aztán „megmutatja”, mit hogyan kell megszerelnünk.
Érdemes itt felidézni egy másik popkulturális utalást: emlékeznek még arra, hogy a Mátrix Trinityje hogyan tanult meg percek alatt helikoptert vezetni? Betöltötték neki a programot. Még ha erre azért nem is számíthatunk a közeljövőben, abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen új értelmet nyer „a betanított segédmunkás” fogalma.
 |
Hogy miért késik mindezek ellenére a forradalom? Turányi-Vadnay szerint az egyik akadály csak átmeneti jellegű, rövidesen elhárul az útból. Köztudott, hogy a jövő a felhőalapú szolgáltatásoké, de a szükséges adatmennyiség miatt még a legtöbb AR-megoldás külön, nagy csomagú alkalmazások letöltését igényli. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a fogyasztók csak a legszükségesebb applikációkat szeretik letölteni telefonjukra. A legnépszerűbb, felhőalapú AR-alkalmazás a Layar, ám ez csak 2D-s videókat képes kezelni, és ha nem elég erős a hálózat, akkor akadozik. A Fantastigo ügyvezetője szerint jelentős előrelépés, hogy mind az Apple, mind a Google létrehozta a maga fejlesztői környezetét (az ARKitot, illetve az AR-Code-ot) arra törekedve, hogy minél több szakembert vegyen rá: kísérletezzenek, gyártsanak minél több AR-tartalmat.
Ám szerinte továbbra is az a kérdés, hogy a közeljövőben előáll-e az IT-ipar egy olyan szemüveggel, amely elég profi és elég olcsó ahhoz, hogy évek alatt az egész Földön elterjedjen.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én