Kövess minket!

Médiapiac

Gecispirál

Teljes félreértés, hogy van, amivel tilos viccelni. Csak az nem mindegy, kinek a szemszögéből tesszük. A lényeg, hogy a humorista feloldja, kinevettesse a problémát, és nem az, hogy a humor eszközével még inkább felheccelje az embereket. Litkai Gergelyt, a Comedy Central egykori főszerkesztőjét, a Dumaszínház alapítóját kérdeztük.

A minapi Putyin–Orbán-találkozó ad muníciót a humoristának?

A Comedy Centralon ment egy putyinos promónk, amely megmozgatta az embereket. A friss híreket feldolgozó Duma Aktuálban is foglalkoztunk az üggyel. Nyilván érdekes, ha ahhoz, hogy működjön a konvektor, egy kicsit szégyellni kell nagyapa képét, aki Kistarcsán volt internálva.

Merkel és Putyin vendégeskedéséről rengeteg poén, mém született a neten is.

A net nekünk nem közvetlen konkurencia, a Facebookon egy adott pillanatban egy poén talán vicces, de két nap múlva már senki nem emlékszik rá. A netes poénok felhasználása ugyanakkor etikátlan, idézőjel nélküli idézés. Az elmúlt évek abszurditása ezen források igénybevétele nélkül is sűrű tápoldat.

A politika kincsesbánya.

Abszolút. Nemrég jelent meg például az a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem szabad kimondani többek közt a stadion és a szegénység szót. Hívott rögtön az egyik kolléga, hogy csináljunk olyan stadionavatót, amelyben nem lehet kiejteni a feketelistás kifejezéseket. Igazi retorikai kihívás.

A legfontosabb a humanizmus. A mi művészetünknek – vagy ennek a határterületnek a szórakoztatóipar gyepűjén – célja, hogy élhetőbbé tegye a világot.

Simicska gecizése lehet alapanyag?

Persze, de már önmagában elérte ingermennyiségben a skála tetejét ez a médiatörténeti esemény. A viccesről nehéz vicceset mondani, nagyon erősnek kell lennie a poénnak, hogy működjön ebben az esetben. Mint amikor félrenyelsz: jó ponton és nagy erővel kell hátba vágni.

A Charlie Hebdo elleni merénylet után sokan felvetették: határt kell szabni a humornak, mert sok mindenen – főként a valláson – tilos viccelődni. Egyetért ezzel?

A legfontosabb a humanizmus. A mi művészetünknek – vagy ennek a határterületnek a szórakoztatóipar gyepűjén – célja, hogy élhetőbbé tegye a világot. Ha a poén kiállja az emberség próbáját, akkor bármivel lehet viccelni. A határok persze képlékenyek. Az ilyen hatalmas médiahátszéllel bíró események inkább ürügyek, semmint valós okok. Az Iszlám Állam és az al-Káida tagjai médiaterroristák. Olyan ügyet találtak, amivel sok embert elérnek, ami rögtön címlapra kerül. Erre fókuszáltak. De ez mondvacsinált téma. Csak kihasználták, hogy a karikaturisták Mohameddel (ahogy a többi vallással is) vicceltek. Az óriási tévedés, hogy bármely vallással való poénkodás bármilyen erőszakra vagy más retorzióra adhat okot, vagy ez a reakció méltányolható. Más ürügyet is találhattak volna, aminek apropóján embereket ölnek. Volt, aki a lehető legrosszabb módon, zsigerből reagált: úgy, hogy ezzel nem szabad viccelni. A terroristáknak pont ez volt a céljuk, erre a reakcióra számítottak. Ha ugyanis maga a média a célpont, az a sajtónak is nagyon fáj. Azon a héten több ezer embert öltek meg Nigériában, a párizsihoz képest ez csak kis színes hír volt.

Magyarországon akad olyan téma, amellyel tilos viccelni?

Teljes félreértés, hogy valamivel nem lehet viccelni. Soha nem a témával van a baj, hanem a megközelítési móddal. Mindig lehet, de attól függ: kinek a szemszögéből. Ha egy nőt megerőszakolnak, egy humorista foglalkozik ezzel, és így nevetségessé teszi a megerőszakolót, azt kifejezve, milyen alantas cselekedetet hajtott végre, az kényes téma, de kiállja a tesztet. De azt kifigurázni, hogy milyen bénák a nők, és milyen kihívóan öltözködnek, nem etikus. Nekünk, humoristáknak mindig a gyengék pártján kellene állnunk. Alapszabály ez, kár ismételni.

Mániám, hogy a politikai viccnek nem a célja, hanem a tárgya a politika.

Kár? Nem túl régen a Class FM reggeli, vicces műsorában épp arról poénkodtak, hogy az ELTE füredi gólyatábora-beli nemi erőszak a lány miatt történt, mert „sokszor ők is akarják”. A Médiatanács megbüntette a rádiót.

A gond épp ott kezdődik, amikor ízlésbeli vagy erkölcsi kérdésből jogi eset lesz. Nálunk ezzel együtt anómia kezd kialakulni: egyre többen lépik át a törvényesség és a jó ízlés határát, és egy idő után az új viselkedés válik elfogadottá. Ekkor a közönség már nem mérlegel, hogy jó-e vagy rossz a szabály, s indulnak az olyan viták, hogy tényleg kihívóan öltözködnek-e a nők, és miért büntetik azt, aki kimondja az erőszakmágnes nőkről az igazságot. Egyre több szabály keletkezik, amelyekről a közösség nem tudja megállapítani, rosszak-e vagy jók. Relativizálódik minden határ. Mániám, hogy a politikai viccnek nem a célja, hanem a tárgya a politika. Ízléstelen, amikor a Heti Hetesben feltűnik egy politikai aktivista. Másrészről, tudom, mindenhová beszivárog az ehhez tartozó indulat, minden témát könnyebb eladni ezzel a zsigeri hozzáállással.

A szavaknak erejük van, főleg egy magas nézettségű kereskedelmi televízióban.

Valóban. Minden attól függ, hogy a humorista kinevetteti és feloldja-e a feszültségpontokat, vagy a humor eszközével még inkább belevonja az embereket. A német megszállási emlékműnél volt egy beszélgetés arról, hogy milyen legyen a politikai humor, én azt képviseltem, maradjunk kulturáltak és higgadtak. Megértem azonban azt is, ha valaki a politika radikális döntéseire hasonlóan radikális választ akar adni. Csak épp ez utóbbi mentalitás egyre mélyebb spirálba vezet, ront a helyzeten. A média szempontjából pedig nagyon veszélyesnek tartom, hogy egyre kevésbé különböztethető meg a tény- és a vélemény-újságírás. Halódik az objektív tájékoztatás. Erős késztetés, szövegértési képesség és gyomor kell ahhoz, hogy megtudjuk, mi történt valójában. Általánosan elfogadottá vált, hogy a cikk címének nem kell objektívnak lennie, az csupán egy kattintásgenerátor, reklám. Ez utána átszivárgott a leadekbe, majd átitatta a cikkek szövegét is.

Egy interjúban azt mondta: „A média megteremti a félelem légkörét.” Mit ért ez alatt?

A média, főleg a hírműsorok, visszaélnek az alapvető érzelmeinkkel. Mivel félünk a haláltól, őszintén kíváncsiak vagyunk arra, más miként hal meg. Nem hiába voltak nyilvános kivégzések a középkorban. A közszolgálati híradó pedig sajátos hitpótlék: mivel templomba járni már macerás, hinni viszont mégiscsak kell valamiben, marad az, hogy igenis létezik egy megnyugtató, alternatív valóság. Ez is az érzelmekre hat. Még a Médiatanácsnak is sok volt, amikor Németh Balázs élő adásban ítélte el a hírportálokat amiatt, hogy nem írták meg: Magyarország jobban teljesít. Klikkvadász módon fogalmazva: a média a lelkeket akarja megszerezni.

Nem méretgazdaságos a magyar média. És a hatalom megtesz mindent, hogy nehogy véletlenül azzá váljon.

A politika pedig a médiát.

Nem méretgazdaságos a magyar média. És a hatalom megtesz mindent, hogy nehogy véletlenül azzá váljon. Alig van olyan hírportál, amely megengedhetné magának, hogy kizárólag arról írjon, amiről akar. Anélkül, hogy bizonyos pénzeket eltérít, reklámpénzek útjába avatkozik, vagy épp támogatást kap, aligha képes piackonform módon működni.

Ez a helyzet szűkíti a humoristák mozgásterét is?

Kevés humoros műsor van, pedig a nézők örülnének neki.

Akkor miért van kevés belőle?

Egy napi talkshow költséges műfaj, és minőségi emberi erőforrást igényel.

A közmédiának ez nem érdeke, hiszen azon dolgozik, hogy egy szép képet, egy Barbie-országot mutasson be, amelyet Ken vezet.

A közmédia évi nyolcvanmilliárd forintból gazdálkodik. Abba bőven beleférhet egy beszélgetős produkció.

A közmédiának ez nem érdeke, hiszen azon dolgozik, hogy egy szép képet, egy Barbie-országot mutasson be, amelyet Ken vezet. Így aztán eszükbe nem jut lerombolni ezt a szép új világot. Bár azt azért jegyezzük meg, hogy humornak ott a Szálka és a Fábry-show.

A Fábry-show az RTL Klubon nézett műsor volt, a közmédiában nem az. Pedig a humorista ugyanaz, és a poénok is ugyanazok.

Egyáltalán nem. Az előbbi jelentős nézettségű kereskedelmi adó, az utóbbi alig nézett közszolgálati. Márpedig a csatorna nézettsége nagyban meghatározza az oda kerülő műsor nézettségét is. Hogy milyenek voltak a poénok, és milyenek lettek, az más kérdés.

Miért, milyenek lettek?

Akadémikus felvetés, hogy egy stand-uposnak miről kell beszélnie. A sajtó időnként kinyilvánítja, szerinte milyen a stand-up, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy rendkívül sok fajtája létezik. Mint amikor egy cirkuszművészen számon kérik, hogy kevés József Attila-verset mond, pedig színpadon áll.

Bezárultunk, számos fontos nemzetközi eseményről lemaradunk. Nálunk csak az lényeges, Simicska hogyan gecizett. Amivel az is a baj, hogy ha ilyen jelzőket használva is lehet nyilatkozni, az lejjebb viszi a lécet, amit elvárásként kihelyeztünk a mi kis intellektuális gátfutópályánkon.

Valahonnan a stand-uposnak is össze kell szednie a munícióját. Ön például honnan tájékozódik?

Tévés tartalmakat inkább letöltéses változatban fogyasztok, az internetről tájékozódom, általában külföldi oldalakat olvasok, azok jóval informatívabbak, mint az itthoniak. Bezárultunk, számos fontos nemzetközi eseményről lemaradunk. Nálunk csak az lényeges, Simicska hogyan gecizett. Amivel az is a baj, hogy ha ilyen jelzőket használva is lehet nyilatkozni, az lejjebb viszi a lécet, amit elvárásként kihelyeztünk a mi kis intellektuális gátfutópályánkon. Simicska nagyon jól tudta, mit kell mondania, hogy robbanjon a gecibomba, és az egész sajtó őt idézze. Ezután már elvárás lesz az indulati gecizés, gecispirálba kerültünk, ami a lelkünk sötét bugyraiba vezet. Akár lehetnénk nagyvonalú, nyitott, vitaképes ország is. Úgy látszik azonban, túl kicsi helyre vagyunk összezárva, túl kicsi lehetőségekkel.

Ön mindig megtalálta a saját lehetőségeit: Rádiókabaré, Fábry-show, Comedy Central, Dumaszínház, és még sorolhatnám. Most épp min dolgozik?

Folytatjuk az együttműködést a Függetlenül Egymással Egyesülettel (FÜGE) a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban. Több alternatív stand-up előadást szerveztünk. A férfiak szexuális világa és a 40! avagy Véges élet címűt színpadra állítottuk, és ebben a félévben is lesz három bemutató: az egyik a halállal, a másik a nyelvvel foglalkozik, a harmadik címe pedig az, hogy ZS kategória, önfeledt zsidózás revüvel, amit a Gólem Színházzal csinálunk.

Utóbbit mi indokolta?

Érdekel a téma. Hiszek abban, hogy iróniával és öniróniával ezek a kérdések jobban megközelíthetőek. Persze nincsenek illúzióim. Ha azonban nem teszünk semmit, biztosan rosszabb lesz. Az előítéletekkel kezdeni kell valamit: minél többet kell tudni a zsidó vallásról, kultúráról, arról, létezik-e egyáltalán olyan, hogy ők és mi, hogy mit gondolnak a zsidók erről. Összességében hogy legyünk nyitottak, elfogadók, ugyanakkor kritikusak, ami sokszor hiánya volt a hazai humornak az elmúlt évtizedekben.

A választások idején „országos népbutító kampányt” indítottak, mondván, a „lakosság pártján állnak”.

Jó visszajelzéseket kaptunk a közönségtől.

A bizonytalanság sosem jó talaja az öniróniának. Ha valaki nem biztos magában, nem fog nevetni magán. A megfelelő eszköz a cinizmus lett.

És mi a helyzet a politikusokkal? Tudnak nevetni önmagukon?

Akad olyan is. A bizonytalanság azonban sosem jó talaja az öniróniának. Ha valaki nem biztos magában, nem fog nevetni magán. A megfelelő eszköz a cinizmus lett. Miközben a valós tények is vicces köntösben jelennek meg. A politikusokban pedig kialakult erre egy reflex: ha viccelnek velük, azt feltételezik, az egzisztenciájukat érintő támadás indult ellenük. Mivel rossz a lelkiismeretük, ha humorral találkoznak – legyen az ártatlan tréfa vagy egy DK-s sajtóközlemény –, zsigerből elutasítják, nem nevetnek rajta. Paranoiás mindenki, kollektív mentális leépülés részesei vagyunk. Ha ma valaki simán csak jól érzi magát, az gyanús: biztos MTVA-függő vagy drogos.

„A politikai humor platformfüggő” – ezt is mondta egyszer. Tényleg így gondolja?

Egyre inkább. A különféle szabályrendszereket felülírja a politika, és az a meghatározó szempont, hogy valaki azért jobb vagy sikeresebb, mert jobboldali, ezért az egzisztenciáját veszélyezteti, ha ezzel bárki viccel. Emiatt viszont egyre többeknek fontos, hogy legyen egy jóságos miniszterelnök és egy gonosz Gyurcsány. Törpapa és Hókuszpók világát kényszerítik ránk.

A politika tartja fenn megosztottságot?

Persze.

Miért?

Mert ez az érdeke. És jó játékostársak vagyunk. Ráadásul mindenki belement ebbe a játékba a politikai szférában, és mindenkinek tetszik. Alapból pesszimista vagyok, mert az ellenzéki szlogenek is csak arról szólnak: váltsuk le Orbán Viktort. A politikusoknak pedig remek ez a helyzet: nem vonják őket felelősségre, évekre be tudják betonozni magukat a hatalomba, a maguk számára kedvezően alakíthatják a közbeszerzéseket. Ha ellenzéki politikus lennék, imádnám ezt csinálni kormányon. Persze, ne Orbán legyen, mert ő zavarja a köreiket. De amúgy minden jól van úgy, ahogy van. Sok diktatúrát diktatúra váltott – néha ellentétes politikai előjellel. A hatalmi elit nem hülye. Gyurcsány Ferenc DJ-zik, Vadai Ágnes bőrruhában basszusgitározik, Vona Gábor kisállatokkal cukiskodik. Arról szól az egész: legyen valaki, aki jobb, mint Orbán, a sztárfocista. Legyen egy popsztár, akit betolnak Orbán helyére, aki aztán ugyanazt csinálja, mint az elődje, csak nem stadiont épít, hanem mondjuk Sting előzenekara lesz a Hősök terén. Sajnos nagyon úgy tűnik, egyirányú utcába mentünk be.

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom