Médiapiac
HD-mizéria a magyar piacon
Gyakorlatilag 30 éves szabványról beszélünk, mint nagy ígéretről, közben már itt vannak az újabb varázsszavak. Lehet, hogy nem is jó az irány? A HWSW üzleti reggelijén jártunk, ahol tartalomtulajdonosok, gyártók, terjesztők beszélgettek a HD-helyzetről.
Több évtizedes múltja van a HD-nek, mégis még mindig erről beszélünk – mondta el vitaindítójában Záprel Zsolt, a UPC marketingigazgatója a HWSW üzleti reggelijén. Eközben már itt van a nyakunkon az ultra HD, a 4K. Pedig a HD-vel kapcsolatban sem minden tiszta, például egyáltalán nem biztos, hogy az HD, amit annak gondol a fogyasztó. Szerinte a tartalomgyártóknak és a televíziós szolgáltatóknak együtt kellene előrelépniük, hogy a HD a helyére kerüljön a piacon és a fogyasztók fejében is.
Hozzátette: az amerikai piacon kb. 800 csatornából 200 HD, míg itthon 200-ból kb. 30 az. A kérdés üzleti oldalról az, mikor éri el a piac az inflexiós pontot, mikor lesz elég lokális tartalom ahhoz, hogy a növekedés felgyorsuljon. A UPC szerint egyébként közel járunk ehhez a ponthoz, így mostmár minden ügyfél HD-boxot kap.
Müller Mihály, az Invitel tartalombeszezési vezetője szerint többek között azért is problémás az amerikai analógia, mert ott rosszabb minőségű az SD, így az SD-HD váltás az ügyfél számára látványosabb. Azaz könnyebben kialakul a tévénézőben az a tudat, hogy ő most HD-adást néz. Ráadásul eléggé slendriánul nagyjából azt nevezi a piac HD-nek, ami “nem SD”, amivel kapcsolatban elmondta: “az ügyfél erre varrjon gombot”.
A szakember szerint a HD hajtóerejét a készülékgyártók jelentik, így az is kérdés, kinek a feladata elsődlegesen a tévénézők edukációja: ezt valóban a terjesztőknek és a tartalomgyártóknak kell felvállalniuk, vagy az elektronikai áruházak kaphatnak döntő szerepet a HD-tudatosság felépítésében?
Laczkó Endre, a TV2 kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója a HD-váltást kicsit ahhoz hasonlítja, amit a Warner Entertainment home üzletágánál dolgozva megélt korábban. Akkor épp a VHS-ről DVD-re átállás volt napirenden. A lökés akkor is elsőként a készülékgyártók oldaláról érkezett, ám addig nem történt áttörés, amíg a nagy stúdiók, azaz a tartalomtulajdonosok nem álltak bele a helyzetbe. Szerinte most is nagymértékben a tartalmak gyártóin múlik, hogy mikor robban be a piac.
Megyeri Tibor, a Magyar Telekom termékmenedzsment és innovációs igazgatóságának irányítója szerint nagyon fontos kérdés, hogy az ügyfél, azaz a néző képes lesz-e meglátni a különbséget a hagyományos és a HD-minőség között. Ha ugyanis nem lesz egyértelműen érzékelhető számára, akkor végül teljesen mindegy, hogy pl. hogyan jelölik a csatornák, és másképp jelölik-e a natív és a felkonvertált HD-t, mert a piac máshol tart, és “köröznek még egy ideig”.
A HD-beruházás ugyanis drága, és mint Laczó Endre hozzátette: nemcsak szolgáltatói, tartalomgyártói oldalról, hanem a háztartások részéről is, hiszen egy új tévé beszerzése nem két fillér. Magyarországon egyébként Záprel Zsolt közlése szerint olyan 30% a HD-képes tévék aránya.
Vigh Zoltán, az MTVA digitális átállás koordinátora szerint annyira azért nem drága a HD-gyártás, ugyanakkor vannak nehézségek. Elég akaratosnak kell lenni a beszállítókkal szemben, akik értelemszerűen nem akarják idő előtt lecserélni az eszközeiket. Az MTVA ugyanakkor elhatározta, hogy 2013. december 31. után nem fogad be SD-tartalmat. Van olyan eset is, amikor nem a tartalomszolgáltatón múlik a siker, például a Warnernél sokáig egyszerűen nem kaptak HD-minősítést, hiába akartak. Szerencsére azonban a gyártók részéről egyre jobban érzékelhető a nyomás a váltásra. Szűcs László, a UPC kommunikációs vezetője hozzátette: bárhogy is döntenek a tartalomgyártók a saját tartalmaikat illetően, ahhoz a terjesztőknek igazodniuk kell, és ez például utóbbi piac kisebb szereplőinek nem egyszerű.
Egy ponton felmerült a digitális átállás is a beszélgetésben, de ezt Szabó Tamás, a Toshiba képviselője elintézte annyival, hogy ugyan minek beszélünk erről, miközben a háztartások 85 százalékát egyáltalán nem érinti ez a kérdés. Hozzátette: a technológia kész van, a HD piaci sikere nem a gyártókon múlik, amivel igazából senki nem vitatkozott.
Előkerült viszont ismét az a kérdés, hogy egyáltalán érzékeli-e a fogyasztó a minőségi ugrást, és ha igen, mikor fog váltani. A stúdióeszközök ciklusideje 7-10 év körül van, hangzott el, ami a tartalomgyártókat befolyásolhatja, de ilyen típusú ciklusidő a háztartások oldaláról is fenn áll. Ha nincsen edukáció, nem alakul ki tudatosság, hogy HD-re kellene váltani, hangzott el.
Vigh Zoltán szerint minden esetre a HD-t nem szabad mostanra prémiumnak tekinteni, kb. 10 éve volt az áttörés szakmai oldalról, ekkor vált a HD tömegtermékké, idén pedig a 4K nyomul a szakmai eseményeken, vásárokon. Ennek kell tehát valamiképp összhangolódnia a különböző ciklusidőkkel, és persze az üzleti modell megtalálásával…
Megyeri Tibor szerint ugyanis az okoz “feszültséget”, hogy a technológia megvan, kész van, de nagy beruházási igény áll szemben az üzleti modell hiányával, bizonytalanságával. Mint elmondta, a legfejlettebb amerikai piacon sincsen 100 százalékosan működő üzleti modell. Feltette tehát a kérdést: reális-e abban gondolkodni, hogy minden lineáris tartalom legyen elérhető HD-ben vagy épp 4K-ban, mikor közben a piac a VoD, azaz a nem-lineáris fogyasztás felé tolódik. E szempontból logikus a felvetés: miért nem onnét indul az edukáció, hogy, ha az ügyfél tartalmat akar valamely platformon fogyasztani, akkor ahhoz a környezethez illeszkedő legjobb minőséget válassza. Ez pedig nem minden esetben kell, hogy HD legyen. Egyszerre van tehát jelen a minőségi és a “bárhol, akadás mentesen” drive fogyasztói oldalról.
A beszélgetés vége felé előkerült a 3D is, ami a résztvevők szerint megmarad a mozinak, a tévé esetében ez zsákutcának tűnik,egyelőre milliónyi technológiai és fogyasztási kérdéssel, a fejfájástól a szemüvegbeszerzésen át addig, hogy mozdulatlanul kellene tévézni, mert különben a kép nem olyan, amilyennek lennie kellene.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás