Médiapiac
Hát én immár kit válasszak? És legfőképpen: miért?
Kifejezetten a Médiapiac konferenciára készített kutatást a Maxus. A médiaügynökség csapata arra volt kíváncsi, hogyan viszonyulnak a magyar fogyasztók a tartalmakhoz, milyennek látják az egyes médiatípusokat és médiamárkákat. Nehéz Viktória tartott előadást az eredményekről.
A média is egyike azon témáknak a foci és a politika mellett, amelyekhez Magyarországon mindenki ért. Eközben a fogyasztók kegyetlennek tűnnek: nem hatja meg őket a hazai média nehéz helyzete, a globális óriásokkal folytatott verseny, a reklámok funkcióját sokan nem értik, a tartalmakért pedig az eddigi vizsgálódások alapján nem fizetnének. Zárjuk be a boltot? Ez nem jó válasz, de az biztos, hogy a fogyasztókért egyre jobban meg kell küzdeni. A Maxus arra volt kíváncsi, mitől értékes egy tartalom vagy egy adott médiatípus a fogyasztók számára, és pontosan mire elég ez. Példának okáért a zsebünkbe nyúlnánk-e azért, hogy kedvenc portálunk híreit olvasgassuk, vagy éppen továbbra is függhessünk a Facebookon. Az ügynökség néhány sztereotípia igazságtartalmát is megvizsgálta.
Pénz, pénz, pénz
Lehet egy tartalmat szeretni vagy nem szeretni, de végső soron két szempont számít: hogy a hirdetők hajlandóak-e megfinanszírozni, és hogy a fogyasztók hajlandóak-e ugyanerre. Mivel 2008 után a hirdetési kedv először mélyre zuhant, majd a visszakapaszkodásról kiderült, hogy az lassú lesz, és gyökeresen új viszonyokat fog teremteni, előtérbe kerültek a fogyasztói bevételek. De miért is fizetnek a fogyasztók? A megkérdezés alapján a 18–59 éves netezők elsősorban az internetért (89 százalék), ami legfőképpen elérést jelent, tartalom-előfizetésnek csak áttételesen tekinthető (a fogyasztók nem is így gondolnak rá). Ezt követi a mobiltelefon-előfizetés (83 százalék), majd a televízió-előfizetés (71 százalék), a magazinok, újságok lényegesen lemaradnak 28 százalékkal.
A tévé a barátod
Összességében még mindig a tévé a legközelebbi társunk a médiatérből. Miközben az online hozzáférhető tartalmak száma szinte végtelen, a televízió esetében is beszélhetünk long tailről. A Whitereport.hu mediabrowser Nehéz Viktória által idézett adatai alapján itthon mintegy 700 tévécsatorna érhető el, melyek közül közel 600 magyar nyelvű. Természetesen ezeknek csak egy töredéke szerepel valamilyen mérésben, de e töredéket is napi mintegy 4 órában nézi a vizsgált célcsoport, a hirdetők pedig 2014-ben még mindig a televízióra költötték a legtöbb pénzt. A tévés piac két kiemelkedő szereplője az RTL Klub és a TV2, és ha a közönség választását nézzük 2014-re vonatkozóan, akkor mind a 18–49, mind a 18–59 évesek körében az előbbi volt a befutó.
Azt tehát tudjuk, hogy a tévénézők mit választottak, a kérdés az, hogy milyen motivációk alapján? A Maxus felmérése szerint a fogyasztók úgy látják, a piacvezetőnél dolgoznak szimpatikusabb munkatársak (nyilván ez elsősorban a képernyősökre vonatkozik), megbízhatóbb információkat nyújt, látványosabbak a show-műsorai, újítóbb, trendibb, „nekem valóbb”, jobbak a filmjei, sorozatai, és fiatalosabb. A TV2 két vizsgált dimenzióban tudott az RTL Klub elé kerülni: a megkérdezettek szerint inkább szól az idősebbeknek, mint társa, illetve rövidebbnek érzékelik a TV2-n látható reklámblokkokat. Egyébként ez utóbbival kapcsolatban nem csaltak a megérzések: a Maxus által idézett adatok (Nielsen Audience Measurement + AdvantEdge, 2014) alapján a műsormegszakítók – TCR-rel, műsorelőzetessel együtt – valóban az RTL-en voltak a hosszabbak. (A nézők nem tekintik külön „műfajnak” a reklámokat és a beharangozókat, egészében érzékelik a blokkot valamilyen hosszúságúnak.)
A televíziók mind nagyobb hangsúlyt fektetnek az online jelenlétre, és az látható, hogy e téren is hasonlóan boldogulnak a fogyasztók megítélése alapján, mint a hagyományos közegükben. Így a válaszadók szerint az RTL Most ugyanúgy trendibbnek, szórakoztatóbbnak, egyedibbnek tűnik a TV2.hu-nál, mint ahogyan az RTL Klub a TV2-nél. A televíziós közegben megszerzett márkaértékek tehát az online kiterjesztésre is „átörökítődtek”.
De ne feledjük a lapokat
A printet divat temetni, a kép azonban ennél sokszínűbb. A hirdetési bevételek valóban csökkennek, most már itthon is több pénz áramlik a digitális reklámpiacra, mint a print szegmensbe. Ám ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk egyrészt, hogy a digitális reklámpénzek majdnem felét elviszi a Google és a Facebook, és a maradékból a kiadók több mint 5 milliárd forinttal részesednek. Másrészt a kiadók a kábeltévék és a mozik mellett az egyedüliek, amelyek hagyományosan képesek a fogyasztóktól bevételeket szerezni. Ha a terjesztési bevételeket (azaz a tartalomért való fizetést) is beszámítjuk, a kiadói piac több mint 100 milliárd forintot tett ki tavaly. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kiadók megspórolhatják a digitális erőfeszítéseket, ám érdemes egy lépéssel hátrébb lépni.
Noha a legtöbb tartalom ma már elérhető valamilyen formában online is, a válaszadók szerint több tényező miatt is érdemes még mindig print termékekre költeni. Meglepő módon a lista elején a naprakészség áll, melyet az elérhető ár, a megbízhatóság és a szép megjelenés követ. Ha csodálkozunk a naprakészség első helyén, ez az érzésünk nem csökken annak a – pozitív – sztereotípiának a vizsgálatakor sem, hogy még mindig jó érzés kézben tartani a nyomtatott lapokat. Ez ugyanis a megkérdezettek számára nem túl fontos szempont a többi tényezőhöz viszonyítva. Van azonban egy réteg, amely talán mégis alátámasztja ezt a pozitív előítéletet: a 18–59 éves netezőkön belül a magas iskolai végzettségű, városi fogyasztók – derült ki az előadásból.
A kutatásból nyilvánvalóvá vált, hogy a sajtót gyökeresen más szempontok alapján választják, mint az online tartalmakat. Előbbi mellett szól a megbízhatóság, a lojalitás, a jobb megjelenés, a választékosabb megfogalmazás, illetve az eredmények alapján a reklámokat is – ha kismértékben is, de – kevésbé zavarónak találják a print közegben a megkérdezettek.
Miért szeretjük az online tartalmat?
A fogyasztók figyelme azonban egyre inkább az online és mobilos tartalmak felé fordul, ami azt is maga után vonja, hogy a hirdetők ilyen irányú figyelme is egyre nő. Ez a magyar piacon azt jelentheti, hogy a digitális reklámköltés jövőre megelőzheti a televízióst.
Hogy mi a legvonzóbb az online tartalmakban? Az ingyenesség. Ez nem túl jó hír a szegmens számára, hiszen a reklámbevételek mind nagyobb része vándorol a globális szereplőkhöz, így a fogyasztói bevételek kulcsfontosságúak lennének a fejlődéshez. Ebben azonban egyelőre nem nagyon bízhatnak a hazai online média tulajdonosok. Az ingyenességen túl fontos tényező az azonnaliság és a frissülés, a könnyű áttekinthetőség (vö.: a print szeret a szűrt, rendezett tartalommal érvelni), a megbízhatóság (vö. azzal a sztereotípiával, hogy a neten mindenféle szemét érhető el) és a visszakereshetőség.
Érdekes ugyanakkor, hogy a multimédia mint tényező csak a középmezőnyben helyezkedik el, miközben a fogyasztók mind a közösségi médiában, mind más felületeken egyre több videotartalmat fogyasztanak. Talán a kínálati oldalnak kell ahhoz fejlődnie a videók terén, hogy a fogyasztók számára is fontossá váljanak e tartalmak a klasszikus portálokon, ám ne feledjük: a mozgóképes műfaj drága. Szintén meglepetés, hogy a megkérdezettek alig 19 százalékának lényeges az interaktivitás. E kettő együttesen azt sugallja, hogy a médiafogyasztók itthon kis túlzással még mindig digitalizált újságokként tekintenek a portálokra.
Erős márkák és ifjú titánok
Az online piacon is sok változás történt az elmúlt évben, például az Origónál a szerkesztőség egy jelentős része távozott. E szempontból is érdekes, hogyan áll a titánok harca a digitális térben, azaz mit gondolnak a fogyasztók az Origóról és az Indexről. A válaszok alapján az Index áttekinthetőbb és közkedveltebb, míg az Origo sokszínűbb és szórakoztatóbb.
Ha van „klasszikus” márka, akkor a HVG az, így a Maxus ennek a digitális felületét vetette össze az egyik legfrissebb hanggal, a 444.hu-val. A válaszadók szerint a 444 egyedibb és szórakoztatóbb, mint a HVG.hu, utóbbi viszont megbízhatóbb, jobban áttekinthető és inkább az idősebbeknek szól.
Négy rendkívül erős márkáról van tehát szó, de kérdés, hogy mit ér a márkaérték a digitális világban? Itt érdemes visszatekintenünk az ingyenességi szempont elsőbbségére. Arra a kérdésre, hogy mit tennének a fogyasztók, ha kedvenc portáljuk fizetőssé válna, a válaszadók tömege azt felelte, áttérne egy versenytárs olvasására, s aki fizetne, az is csak nagyon keveset. Ennél is rémisztőbb, hogy a megkérdezettek körülbelül fele semmit nem csinálna ilyen esetben, magyarán passzívan viszonyul a tartalomhoz, akár le is mond a tartalomfogyasztásról. A lojalitás tehát elég esetleges az online térben, legyen szó akár erős és látogatott médiamárkákról. További adalék, hogy az ingyenesség kiemelt szempontként legnagyobb arányban a 18–29 éveseknél jelenik meg.
Végül még egy adalék arról, hogy a globális óriások élete sem fenékig tejfel: a kutatásban részt vevők majdnem fele gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja az életét Facebook nélkül, a többség (55 százalék) mégsem adna pénzt a használatáért, ha fizetőssé válna. A fizetni hajlandók közül a legtöbben 200 forint alatti összeget tartanának elképzelhetőnek. Ebben az esetben is igaz, hogy a legtöbben inkább versenytárs oldalra váltanának – csakhogy itthon tizenkét év után bezárt az iWiW, és a magyarok borzasztóan nem szeretnek a magyartól eltérő nyelveken tartalmat fogyasztani…
Aki kíváncsi a kutatás további részleteire, a pontos számokra, az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet: Maxusglobal.hu, viktoria.nehez@maxusglobal.com
A kutatásról
A WebTrack kutatást 1200 fő megkérdezésével végezték 2015. február–márciusban. A felmérés során a 18–59 éves internetezőket vizsgálták. A minta reprezentatív a célcsoportra nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szempontjából. A Maxus a jövőben további kutatásokkal jelentkezik a magyar piacon új, nemzetközi filozófiája („Lean into Change” – „Elhozzuk a változást”) jegyében, amely többek között új információk, tudások piacra vitelében nyilvánul meg.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én