Kövess minket!

Médiapiac

Hatalmas potenciált rejt a hazai online fizetési piac

Az elmúlt években dinamikus növekedés jellemezte a hazai online fizetési piacot: alig hat év alatt megtízszereződött a volumene.

Nő az online fizetés szerepe

Az elmúlt években egyre több területen jelentek meg online fizetési megoldások. Ma már nem kell feltétlenül besétálnunk a postára és sorban állnunk egy csekk befizetéséhez vagy megállnunk a benzinkúton autópálya matricát venni. Mindezt el tudjuk intézni online, kényelmesen, pillanatok alatt. Ez pedig annak köszönhető, hogy a nagyobb szolgáltatók és kereskedők elkezdték felismerni a digitális fizetés fontosságát. A folyamatos innovációnak és fejlődésnek köszönhetően egyre bővül a nyújtott szolgáltatások köre, amellyel még egyszerűbbé válik az online fizetés (többek között telekommunikációhoz, közműhöz kapcsolódó szolgáltatások esetén vagy kereskedelemben, vásárláskor, biztosítás megkötésekor is elérhetőek már digitális fizetési megoldások).

Az online fizetés gyors, kényelmes és legfőképpen biztonságos

Magyarországon ma még mindig a készpénz dominál a fizetési tranzakciókban, pedig messze nem a legbiztonságosabb fizetési mód, különösképpen, ha online vásárolunk és utánvéttel fizetünk. Amennyiben ugyanis nem azt a terméket kapjuk, amit rendeltünk vagy sérült a termék, és ezt csak a csomag kifizetése után vettük észre, az utánvétes készpénzzel kifizetett rendeléskor igencsak nehéz az utólagos érdekérvényesítés. Online, bankkártyával történő fizetéskor viszont probléma esetén a vásárló a vásárlás árát a bankon keresztül visszakövetelheti. Továbbá úgynevezett chargeback eljárást is indíthat a vásárló, ha a neten megrendelt csomag nem érkezett volna meg. A biztonság mellett számos előnye van az online fizetésnek: az elmenthető kártyaadatok, az egy kattintással történő, illetve az automatizálható fizetések rendkívül gyorssá és kényelmessé teszik a fizetési folyamatot. Az online kereskedők és szolgáltatók az online fizetési módok biztosításával egy magasabb ügyfélélményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ebből nem csak a vásárlók, hanem a kereskedők és szolgáltatók is profitálnak, hiszen egy biztonságos fizetési megoldás bizalmat kelt a vásárlókban és nem utolsó sorban felgyorsítja a pénzáramlást is, így javítja a cashflow-t. Gazdasági és társadalmi szinten pedig mindez a gazdaság fehérítését is elősegíti.

Kik a piac meghatározó szereplői?

Az online fizetési piac legjelentősebb szereplői az eNET kutatása alapján (abc sorrendben) a Barion, Borgun, CIB Bank, Erste Bank, Global Payment, K&H Bank, OTP Bank, OTP Mobil és Simple, PayPal, Six Payment, Wirecard.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy egyre több vállalkozás ismeri fel azt a problémát, hogy ha nem kínál választási lehetőségeket a vásárlóinak a fizetési mód kiválasztásakor, akkor egy évi 40-50  százalékot növekvő piacból maradhat ki” – mondta el dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető – helyettese. „Azonban az elérhető fizetési megoldásokat kihasználó kereskedők száma még mindig kevés annak ellenére is, hogy egy online fizetési rendszer bevezetése már nem jelent nagy költséget a cégeknek, hiszen a befektetett összegek hamar megtérülnek. Elég csak arra gondolni, hogy a vásárló kisebb eséllyel áll el a vásárlástól, ha ott helyben lehetősége van kifizetni a kiválasztott terméket és nem kell napokig várnia az utánvétes kifizetésre” – tette hozzá.

eTrends Monitor -eNet
eTrends Monitor – eNet

Bőven van potenciál

A fejlesztés kulcsfontosságú ezen az állandó fejlődést megkövetelő területen, amit a szabályozói környezet is tükröz: a 2018-ban hatályba lépő európai pénzforgalmi irányelv (PSD2), és a 2019 közepén bevezetésre kerülő azonnali fizetési rendszer számos lehetőséget és egyben feladatot is hozni fog magával, mindemellett várhatóan intenzívebbé válik a verseny idehaza is a szereplők között. A folyamatos fejlődés hatására ugyanakkor az online fizetési piac további bővülésére lehet számítani. 2017-ben csak az első három negyedév online fizetési forgalma 363 milliárd forintra rúgott (a 2016-os év azonos időszakában 264 milliárd forintra), ami megközelítette 2016 teljes évi forgalmát (375 milliárd forint). A hazai online fizetési piac pedig néhány év alatt elérheti akár az 1000 milliárd forintos forgalmat is.

Az online fizetési piac még egy kiaknázatlan terület, rengeteg lehetőséget rejt magában, így érdemes megismerni a működését. Ennek érdekében az eNET az OTP Mobillal közösen eTrends Monitor néven kutatássorozatot indít, amely a digitális világ legfontosabb fizetési trendjeit mutatja majd be rendszeresen.

Médiapiac

A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik

Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.

Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.

Előnyben a humorista

A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.

A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.

A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait

A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.

A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.

Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.

Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.

Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.

A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.

Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.

A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.

A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én

Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.

Közzétéve:

TV2

Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).

A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.

A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.

A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.

Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.

A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.

Tovább olvasom