Médiapiac
Hatékonyabb kampányok, élhetőbb városok
Rendet lehet-e vágni a szabályozatlan óriásplakát-erdőben, hozzájárulhatnak-e az életminőségünk javításához a közterületi reklámok, és mit hoz az outdoort szabályozó, a piacot 2020-tól gyökeresen átszabó törvény a gyakorlatban? Samu Tímeát és Szelei Szilárdot, a JCDecaux társ-vezérigazgatóit arról kérdeztük, hogyan reagál a piacvezető cég a változásokra.
Az utolsó tömegmédia
Azt, hogy a közterületi reklámokban még mindig látnak fantáziát a hirdetők, a lapunk által megkeresett piaci szereplők szerint jól bizonyítják a tavalyi számok. 2016-ban az out-of-home piac teljes árbevétele 2015-höz képest 6 százalékkal, 16,3 milliárd forintra növekedett.
Az ügyfelek ráébredtek, hogy a tévés piac nyomott árakkal ugyan, de telített, a 110 csatorna mellett pedig tömegmédiának sem tekinthető. Az online piacnak van egy nemzetközi lába, a hazai piacon pedig működik két-három sales house; a rádió- és a sajtóbüdzsé ügynökségi és hirdetői szemmel sajnos láthatatlan. Az egyetlen tömegmédia az out-of-home maradt, ami jelentősen ellensúlyozza az állami kitettséget – állítják a JCDecaux vezetői.
A billboard – közismert kifejezéssel: az óriásplakát – 4,4 százalékkal, 8,9 milliárd forintra, a citylight 11,3 százalékkal, 3,5 milliárd forintra, az egyéb kategória – lámpaoszlopok, egyedi felületek, járműreklám stb. – pedig 14 százalékkal, 3,9 milliárd forintra növekedtek 2016-ban a megelőző évhez mérten.
Ezenfelül az ambientköltések becsült értéke 2,7 milliárd forintot tett ki tavaly. A kereskedelmi bevételek szerepe jelentős volt: ez a 3 százalékos kihasználtságnövekedésből és az eladási árak emelkedéséből állt össze. Az állami költések még csökkentek is 2015-höz képest, mivel az első fél évben a pályáztatási folyamat csúszása miatt szinte elmaradtak. Az állami költés aránya – a választási időszakokon kívül – 20-22 százalék, amire szükség van, és még normális mértékűnek tekinthető.
Hogyan érintik a törvényi változások a portfóliókat?
A szabályozás a legtöbb kérdésben egyértelmű helyzetet teremt. A ragasztott óriásplakátok korának 2020 után vége szakad. Az addig lejáró szerződések sem újíthatók meg, ez azonban csupán a felületek néhány százalékát érinti, így radikális változásokat csak 2021 hoz majd. A JCDecaux esetében ez a jelenlegi bevételek felének kiesésével jár majd.
Az új törvényi szabályozás szerint szinte az összes citylight maradhat, mert a felületek többsége megállókhoz kapcsolódik, illetve bevásárlóközpontok belső területén, valamint a metróban helyezkedik el. Az utcabútorok pedig közfunkciót látnak el, a város és az adott kerület lakosait szolgálják ki. Az ezekbe történő beruházás, majd az eszközök karbantartása, takarítása tehermentesíti az önkormányzatokat. A visszajelzések alapján ez win-win szituáció. Ezzel szemben az óriásplakátok után – különösen akkor, ha magánterületen találhatók – a közösség szinte semmilyen bevételt nem lát. A törvényalkotó deklarált szándéka a településkép védelme mellett az volt, hogy 2020-at követően, amikor európai uniós pénzekre már nem lehet számítani, a beruházásokat finanszírozni lehessen – értékelnek a szakemberek.
Néhány nyitott kérdés is maradt, így például a Mediacontact telefonfülke-reklámjainak ügye. Ezek ugyan citylightnak számítanak, szerződést kellene viszont kötniük a fővárossal. A Publimont felületeinek legnagyobb része utasváró- vagy rendszergazdai szerződéssel lefedett citylightfelület, amelyek esetében a rendszergazdai szerződés megszűnésével kérdésessé válik, hogy maradhatnak-e. A törvényi mellett a piaci változások is jelentősek. A Hungaroplakát és a Publimont számos citylightfelülete a BKV területén található, amely tender alatt áll. A tender tavaly március óta fut. A végeredmény még kérdéses, ajánlatot a Publimont–Hungaroplakát konzorcium és a JCDecaux tett. Jelenleg az ajánlattételi-szerződéskötési szakaszban tart a folyamat. Szintén változás várható a MÁV területén található reklámok esetében.
 |
Hogyan pótolhatók a kieső bevételek?
A kieső felületek és az elvesző profit elsősorban az utcabútor-portfólió fejlesztésével pótolható. Az utcabútorok esetében nyolc-kilenc négyzetméteres, már az óriásplakátéhoz hasonló méretű, de nem ragasztott, sokkal exkluzívabb felületek – rolling board, city roll – állnak rendelkezésre, amelyek természetesen nagyobb beruházást is igényelnek. Ezek sokkal jobban illeszkednek a városképbe, nem véletlen, hogy Londontól Bécsig elterjedtek. Egy helyszínen három – digitális esetben még több – kreatívot el lehet helyezni, így a ragasztott plakátokénál jóval kisebb a helyigényük. A plakátcégek a használatukért vagy fizetnek, vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak az önkormányzatoknak.
A felület harmadán elhelyezhetők önkormányzati hirdetések, a digitális eszközök pedig egyes területeken forgalmi vagy kulturális információkat is közvetíthetnek.
– mondja Samu Tímea.
Milyen új utcabútorokra számíthatunk?
A JCDecaux részéről erős szándék van nyilvános illemhelyek elhelyezésére, és az önkormányzat is nyitott, folynak az egyeztetések – tudtuk meg a cég vezetőitől. Harminc egység rendelkezésre áll, ez a minimummennyiség egy világvárosban. A kérdés, hogy hova lehet kihelyezni a toaletteket. Az aluljárókban elhelyezett illemhelyek nem működnek, mert az embereknek ellenérzéseik vannak velük kapcsolatban, turisták pedig végképp nem mennek be. „Az üzemeltetés is szaktudást igényel, de önkormányzati szinten a világon szinte sehol nem tudnak megbirkózni az ilyen problémákkal, miközben nálunk rendelkezésre áll a tudás, a megfelelő automata toalettek és reklámeszközök, illetve az ezek működtetéséhez szükséges apparátus is” – mondja Szelei Szilárd.
Az egyéb utcabútorokban – padok, lámpák, kioszkok, napelemes telefontöltők, elektromosautó-töltők – is rejlik potenciál. A városképi illeszkedésről gondoskodik, hogy a nemzetközi cég ötven dizájnerrel működik együtt, köztük olyanokkal, mint Philippe Starck, Norman Foster vagy Martin Székely. Ha pedig maga a hardver – valamint a megfelelő internetkapcsolat – megvan, a következő lépésben számos smart city megoldás is bevezethető, amelyekkel sokkal élhetőbbé tehető a város.
– vázolják a jövőt a JCDecaux vezetői.
Ebben az anyacég is mögöttük áll, biztosítva a tőkét, a knowhow-t és a digitális eszközparkot is. „Minden csak üzleti terv kérdése. Már most látjuk, hogy nőnek az igények, ezért is vezettük be a félhavi citylight-kampányokat. Nemzetközi szinten léteznek egyhetes és tíznapos kampányok is; a cél, hogy egy-egy kampány rövidebb ideig, de sok felületen fusson.
Kutatásaink szerint, akit nem érünk el két hét alatt, azt nem is lehet” – állítják.
Mikor érkeznek tömegével a digitális táblák?
A kreatív megoldások esetén mindig az a cél, hogy a legfrekventáltabb helyszíneken – például teljesen márkázott utasváróval, VR-megoldással, kóstoltatással, az összes érzékszervre hatva – megragadják a figyelmet, és a kampány többi eszköze erre utaljon vissza. A JCDecaux szakemberei azt hangsúlyozzák, hogy az utcabútor nem testidegen, beleillik a városi életbe. Ráadásul akkor éri el a fogyasztókat, amikor az életüket élik, bevásárlásaikat intézik.
A JCDecaux-nál azt tervezik, nemsokára beaconöket fognak elhelyezni a várókban, amelyek digitális jeleket sugároznak. Emellett a helyszíni fizetéssel – érintésmentes megoldásokkal és alkalmazáson keresztül – is kísérleteznek, ami azonnali vásárlást vagy adományozást is lehetővé tesz. A kreatív megoldások körét bővítenék, erre a hirdetők és az ügynökségek részéről is igény mutatkozik.
Reményeik szerint a JCDecaux-nál a közeljövőben elkezdik a digitális eszközök telepítését is. Ha sikerül megnyerni a BKV-tendert, az ő területükön, valamint a bevásárlóközpontokban és az utcán is sok digitális eszközt szeretnének elhelyezni, amelyeket utána hálózatban értékesíthetnek. Az interaktivitás, a szenzorok beépítése lesz a következő lépés, és ezt követheti majd a programmatic buying bevezetése.
A mérés terén 2020-ig nem terveznek változást, de nemzetközileg sok tapasztalat halmozódik fel, amiből majd építkezhetnek. A digitális eszközöket a kihelyezést követően lehet „smartosítani”, például alkalmassá tenni forgalomszámlálásra, amelynek adatait utána az önkormányzattal is meg lehet osztani.
Nem vész el, átalakul
A törvényi változások a német hátterű Adboard (korábbi nevén euroAWK Outdoor) Kft.-t is jelentős mértékben érintik. A cég lapunkkal azt közölte: eszközportfóliójának közel 90 százaléka óriásplakát, a további 10 százalék citylight. Az Adboard is készül a 2020 utáni időszakra, október 2-án közleményben jelentették be, hogy októbertől megújulnak a felületeik, tavaly pedig Magyarországon is bevezették a nemzetközi szinten már több piacon is működő CMS (Campaign Management System) innovatív kampányoptimalizáló rendszert. Ennek segítségével lehetővé teszik, hogy a magyar hirdetők akár felületenként állíthassák össze az outdoor reklámkampányaikat.
Szerettük volna megkérdezni, a sok óriásplakáthellyel rendelkező Publimont Kft.-t is, hogyan igazodnak a törvényi változásokhoz, a cég azonban nem reagált a megkeresésünkre. A napokban került viszont nyilvánosságra, hogy a Jobbik – megkerülve a politikai szervezetekre vonatkozó törvényi szigorítást – 1100 közterületi reklámeszközt vásárolt részben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimonttól, amely így megszabadult az óriásplakátjai egy részétől. (MLF)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás