Médiapiac
Hegedű és lájk virtuóz, avagy miért vesz valaki követőket?
A GVH egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban.
Manapság a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon és az Instagramon, egyre elterjedtebb követőket és kedveléseket venni. A vállalatok, akik a véleményvezérek segítségével szeretnék reklámozni termékeiket, azokkal lépnek üzleti kapcsolatba, akiknek jelentős számú követőjük van, így az általuk közvetített reklám is minél több fogyasztót képes elérni. Az azonban kifejezetten feltűnő lehet, ha valakinek nagyszámú követőtábora van, de képeit alig kedvelik, ezért a like és követő vásárlás is részévé vált ennek az üzleti modellnek.
A kedvelések vásárlása sokféleképpen működhet, vannak rá applikációk és weboldalak is. Ilyenkor felhasználókat generál egy program és az csatlakozik a megrendelő profiljához, kedveli a megrendelő bejegyzéseit. A módszer működhet valós profilokkal is, ilyenkor a létező felhasználó másokat kezd el követni, tartalmakat kedvelni, mindezt pedig beváltja arra, hogy őt is kövessék és kedveljék. A piaci igény kialakította az úgy nevezett „kattintó farmokat”, ahol iparszerűen történik a kedvelések és követések előállítása.
– emeli ki a CHSH szakértője.
Érdekes eset Mága Zoltán példája: tavaly ősszel konkrét adatok kerültek nyilvánosságra a hirtelen kialakult, több mint félmilliós dél-ázsiai (Pakisztán, Banglades, Inda) követőtáborról. Többeknek gyanús lett, hogy a Magyarországon, elsősorban magyar zenét játszó hegedűművész nem lehet ennyire ismert ezekben az országokban. További furcsa körülmény, hogy a rajongótábort rendkívül rövid idő alatt sikerült kiépíteni, úgy, hogy nem tartott bangladesi, vagy pakisztáni turnét a művész.
A novemberi „like-boom” a GVH-nak is feltűnt, májusban került a média érdeklődésének köszönhetően nyilvánosságra, hogy jelenleg vizsgálat folyik a kedvelések eredetének tisztázására. Természetesen az eljárás folytatása még nem jelenti, hogy a jogsértés meg is valósult, a cél éppen ennek tisztázása.
– közölte a GVH közleménye alapján a 444.
Mi köze ennek a versenyjoghoz?
Azzal, hogy valaki magának látszólagos népszerűséget vásárol magáncélra, nincsen semmi baj. A joggal akkor kerülhet ez a tevékenység összeütközésbe, amikor cégek felkeresik a véleményvezért, hogy reklámozza a termékeiket. Az üzletfelek ugyanis abban bíznak, hogy így sok magyar, illetve az adott piacon releváns fogyasztó fogja látni a – sokszor egyébként saját tartalomnak álcázott – hirdetésüket. Ha tehát a követők nem valósak, vagy valósak ugyan, de teljesen más érdeklődési és kultúrkörből származnak, a hirdetés nem fogja elérni a célját. Az influencer erről tudomással bír, hiszen ő maga vásárolta követőit, magatartása egyértelműen rosszhiszemű az üzletfelekkel és a fogyasztókkal szemben, kimondottan megtévesztésükre irányul – írják.
Fentiek okán a követők és a kedvelések vásárlása esetén felmerülhet a fogyasztóvédelmi aspektus is. Azzal, hogy egy hirdetett posztot sokan kedvelnek, a véleményvezér a fogyasztókat is félre vezeti, ugyanis a sok like láttán okkal lehet arra következtetni, hogy az a promótálni kívánt termék minőségének szól. Ezzel pedig a vásárlók (jelen esetben a hirdetők) megtévesztése is megvalósulhat.
Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a kedvelés és követővásárlás csak a véleményvezérek esetében tűnik aggályosnak. Maga a tény szembetűnő, hogy valakinek indokolatlanul sok követője van harmadik országokból, azonban annak a bizonyítása, hogy ezeket a követőket úgy vásárolták új kihívások elé állítja a hatóságokat. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy amint a GVH esetjoga egyre kiforrottabb lesz, a véleményvezérekkel szembeni türelmi idő is lejár, és a hatóság tényleges bírságokat fog kiszabni a megtévesztő módon viselkedő influencerekre.
– foglalja össze dr. Kocsis Márton, aki a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértőjeként segített eligazodni..
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás