Kövess minket!

Médiapiac

Helyére kerülhet a mobil

Több változás is történt a digitális közönségmérés körül az elmúlt időszakban, erről és a várható újabb fejlesztési irányokról kérdeztük Darvas Pétert, a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) szakmai bizottságának vezetőjét és Varga Zoltánt, a gemiusAudience menedzserét.

Június elejétől önállóan folytatja a Gemius Hungary a digitális közönségmérést a DKT elnevezésű JIC megbízása alapján. 2012-ben az Ipsosszal közösen nyerte meg a kutatócég a tendert, a korábbi partner őszig még tanácsadóként segíti az átállást, derül ki Varga Zoltán szavaiból, aki éppen e változással összefüggésben érkezett ügyféloldalról a Gemiushoz. Ez a felállás egyébként nem ismeretlen a Gemius számára, amely a magyarral együtt huszonhárom piacon végzi a digitális közönségmérést önállóan. A szakember elmondása szerint azt remélik a változástól, hogy a kommunikáció felgyorsul, és a fejlesztésekre is nagyobb figyelem juthat. „Az olajozottabb kommunikáció ebben az időszakban különösen fontos, mivel a háttérben sok fejlesztés folyik, és szerencsésebb, ha ezeket egy kézből irányíthatjuk” – teszi hozzá.

Fotó: Varga Zoltán

A fejlesztések közül az első, hogy júliustól a DKT előfizetői napi frissüléssel érhetik el a mobilos oldalak, hálózatok és alkalmazások forgalmi adatait. Ez azt jelenti, hogy a mobilfelületekre vonatkozó eredmények két helyen válnak hozzáférhetővé a DKT felületein. Ezek egyike az OLA (ola.dkt.hu), ahol a mobiloldalak és -hálózatok eredményei között számos, a mobiltartalmakat érintő forgalmi mutatót lehet megtekinteni, illetve elemezni lehet a desktopoldalakra érkező mobilos találatok arányát is. Emellett a gemiusExplorer közönségelemző szoftverben megjelenő havi adatbázisban elérhetőek a mobiloldalak és -hálózatok közönségeredményei, a forgalmi statisztikák pedig lekérhetőek különböző célcsoportokra.

Varga Zoltán. Nézze meg Varga Zoltán. teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A mobilos számok a közönségelemző szoftverben már 2014 januárja óta hozzáférhetőek voltak, ezt viszont szűkebb előfizetői kör használja, mint az OLA szolgáltatásait, így ez a lépés azt jelenti, hogy a számok szélesebb fogyasztóréteg számára válnak láthatóvá, mondja Darvas Péter. (A közönségadatokat egyébként a Gemius több mélységben vizsgálja. A Prism-kódok minden mért oldalban benne vannak, és ezek óránként frissülő, nyers forgalmi adatokat szolgáltatnak. Ennél egy fokkal nagyobb feldolgozottságot mutat az OLA felülete, amely naponta frissül, és amelyben már például különválasztják a belföldi és a külföldi forgalmat, illetve bot- és domainszűrés is zajlik. A legszűrtebb, demográfiai elemzésre alkalmas adatok pedig az Explorerben állnak rendelkezésre, havi frissítésben, 15+ korosztályra és belföldi forgalomra értve, súlyozva.) „A mobilos adatok szélesebb körben történő elérhetővé tétele azt jelenti, hogy ezeket a napi médiatervezői munkában, illetve médiaoldalon a versenytársak figyelésére is használni lehet. A fejlesztés a piaci igényeket követi, most már nem elég a mobilos adatokat havonta látni” – fűzi hozzá Varga Zoltán.

Fotó: Darvas Péter

Miközben ily módon hozzá lehet jutni a mobilplatformot érintő adatokhoz, fontos az egységesítés. Eddig a desktop- és a mobilfelületekbe külön mérőkódot telepítettek, lehetőséget adva eközben a reszponzív oldalaknak a fent bemutatott kétféle gyakorlat közötti választásra, a multiplatform szemléletű mérés azonban elszakad e platformközpontú megkülönböztetéstől, és azt helyezi előtérbe, hogy egy domain teljes látogatottságát holisztikusan mérjék. A forgalmi és a közönségadatok egy képernyőn, eszközönkénti bontásban és egyesítve is láthatóak lesznek majd, a tényleges böngészési forrásoknak megfelelően, domainszinten. További hozadék, hogy a multiplatformmérésben összevont valósfelhasználó-számot (real user, RU) is kalkulálnak.

„Ilyen módon helyükre kerülnek a domainrangsorok, de természetesen egyszerűen szűrni lehet mobilos és desktopforgalomra is. Mivel a fejlesztésnek ez csupán az első lépése, összevont RU-mutatót egyelőre a teljes forgalomra és az egyes platformokra lehet csak vizsgálni, a különböző forgalmi források tetszőleges párosítására (például PC és tablet, mobil nélkül) nem. Azért nagy előrelépés ez, mert az eddig külön rendelkezésre állt mobilos és webes adatokat nem lehet egyszerűen összeadni a jelentős kereszthasználat miatt, a mostani fejlesztés viszont választ ad erre a módszertani problémára” – magyarázza Darvas Péter, aki szerint a hazai piac jelenlegi fejlettségéhez illeszkedik a megoldás.

A multiplatformmérés megvalósításának feltétele a Gemius által használt – az Interacton idén IAB Europe Research Award díjat nyert – BPS (Behavioral Panel Synthesis) modell, amely deduplikációs eljárást alkalmaz, hogy meg lehessen állapítani, pontosan mennyi és milyen felhasználó érkezik a különböző eszközökről. Magyarországon jelenleg három panel működik a digitális közönségméréshez kapcsolódóan: egy cookie-panel, egy szoftveres panel, illetve egy külön mobilpanel, ezeknek az adatait fésülik össze. Ezen túlmenően, a multiplatformmérésre való felkészülés részeként most zárul a mérésben részt vevő site-ok browser ID kódokkal való felkódolása is, ami egy a cookie-alapú technológiát váltó generációs ugrást jelent.

E változtatások egyik célja, hogy a mobilról jövő forgalmat a helyén kezelve, egységesen jeleníthessük meg a közönségmérési felületeken minden oldal tekintetében. Ez a szakemberek szerint annál is inkább fontos, mert a piacon időről időre felmerül a kérdés, hogy miért adnak a különböző mérések és analitikák eltérő értékeket a látogatókra vonatkozóan. „Gyakori, hogy a valós felhasználókról képet adó real user mutatót vetik össze a webanalitikai rendszerek unique cookie mutatójával. Ez azonban sok szempontból nem nyújt pontos képet. A unique cookie mutató értéke nagyon magas lehet, mert például adatvédelmi vagy egyéb okokból a felhasználók törlik a cookie-kat a böngészőben. Ide tartozik azonban az iOS azon specialitása is, hogy alapértelmezetten nem engedi a cookie-k elfogadását, így ha egy site-nak nagyszámú iOS-es látogatója van, a cookie-alapú mérésből származó és a közönségmérési adatok között jelentős, akár 40-50 százalékos eltérés is lehet” – mondja Varga Zoltán, aki szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző módszertanok mást mérnek, másra alkalmasak.

A szakemberek úgy vélik, nagy a piaci érdeklődés a fejlesztések iránt, most az átállás technológiai feltételeinek megteremtése zajlik (új kódok beépítése stb.). A multiplatformmérésre való átállás a Gemius által mért piacok közül Dániában és Csehországban már megtörtént, a magyar piacon pedig 2016 elején élesedhet az új szemléletű mérés.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom