Médiapiac
Hibáktól hemzseg az NMHH hallgatottsági kutatása?
„A Radio Sales House-t, valamint partnereit megdöbbentette a Kantar Hoffmann – Mediameter konzorciuma által készített adatok módosulása és pontatlansága.”
A Kantar Hoffmann – Mediameter konzorcium hallgatottsági mérésének adatai a megjelenésük óta eltelt egy hét alatt sem váltak megbízhatóvá. A legkiugróbb hibák már a sajtóban is megjelentek, mint például az, hogy a 2018. január és március között készített kutatásban konkrét hallgatottsággal szerepelt a Szolnokon csak április 26-án indult Rádió 1, miközben az adó a mérési időszak alatt a térségben egyetlen frekvencián sem sugárzott. Ugyanez a „megmagyarázhatatlan” jelenség bukkant fel Dunaújvárosban is, ahol április 4-én indult csak el a csatorna. Még talányosabb Veszprém esete, ahol nincs a Rádió 1 csoportnak frekvenciája, mégis hallgatottságot produkáltak a kutatók – írja a Radio Sales House (RSH) lapunknak elküldött közleményben.
Az RSH felhívja a figyelmet arra, hogy az NMHH frekvencia nyilvántartása szerint a Rádió 1 nem volt elérhető ezeken a településeken az adott időszakban, emiatt ott számukra semmilyen módon sem lehetett hallgatottságot kimutatni Műsoraik sugárzása csak később kezdődött Szolnokon és Dunaújvárosban is.
Mint írják, az NMHH az ingázókkal magyarázta azokat a Rádió 1 hallgatottsági adatokat, amelyek olyan helyekre jelentek meg, ahol nem volt műsorsugárzás. A hivatal közlése szerint az ingázók jelöltek meg utazás közben hallgatott adókat, ez azonban felveti, hogy miért az ingázók lakhelyük szerinti városánál rögzítették az ott nem sugárzó rádiók mérési adatait? Például: az NMHH szerint az ingázók Szolnokon és Dunaújvárosban 10 százalék körüli mértékben növelték a Rádió 1 hallgatottságát, Szegeden pedig 12 százalékkal. Ha ezt a számot a helyi Rádió 1 teljes mérési adatából levonjuk, akkor ebből az következik, hogy Szegeden csak 2 százalék helyi lakos hallgatja a Rádió 1-et. A probléma azonban további kérdéseket is felvet, ezek szerint vélelmezhető, hogy egy-egy mérésben részt vevő hallgatót akár 2-3 alkalommal is figyelembe vehettek a Rádió 1 mérésénél, hiszen nemcsak megyeszékhelyen, hanem országosan is mértek.
Az RSH és partnerei azt tapasztalták, hogy időnként nem volt elérhető a kutatási adatbázis a rádiók számára. Emiatt a társaság úgy ítéli meg, hogy a módosuló vagy átmenetileg nem hozzáférhető adatbázis nem teszi lehetővé, hogy arra alapozva érdemi üzleti döntést hozhassanak a piaci szereplők, ellenben a rádiós piacra megtévesztő és torzító hatású lehet
„A rádiós piacon továbbra is mind forgalmat, mind lefedettséget tekintve a Radio Sales House a legnagyobb kereskedőház, ezért vállalatunk kiemelten fontosnak tartja, hogy se most, se a jövőben ne jelenjen meg piactorzító, megtévesztő adatsor. Partnereinkkel együtt elkötelezettek vagyunk abban, hogy a rádiós reklámfelületek értékesítése hiteles, átlátható és megbízható adatforrásokra épüljön és reméljük, hogy az NMHH mihamarabb megnyugtatóan tisztázza az anomáliákat és a drasztikus szakmai hibákat a piaci szereplők számára” – nyilatkozta Hanák Tamás, az RSH ügyvezetője.
Az NMHH hivatalos adatai alapján az RSH portfóliója a teljes lakosság 82 százalékát éri el, míg a hálózatos Rádió 1 frekvenciái 27 százalékot. A kereskedelmi reklámkampányok számára a Radio Sales House portfóliója biztosítja egyedül a teljes országos elérést, mivel a vállalat értékesíti a legtöbb független rádió, pontosan 38, valamint a négy országos sugárzású közszolgálati rádió (Kossuth, Petőfi, Dankó, Bartók) és a budapesti piacvezető Sláger FM reklámidejét. Nincs olyan megyeszékhely, ahol ne szólnának az RSH partnerei, de van négy város – Kecskemét, Tatabánya, Kaposvár, Veszprém – ahol csak a társaság kizárólagos partnerei szólnak.
Az RSH és partnerei a hallgatottsági méréssel kapcsolatban az alábbi szakmai anomáliákra hívják fel a rádiópiaci szereplők figyelmét:
1. A NMHH által finanszírozott Kantar Hoffmann – Mediameter konzorcium által elvégzett rádiós közönségmérés különböző publikált adatbázisaiban is jelentős ellentmondásokra bukkanni. A frissen kiadott országos adatokat tartalmazó adatbázis szűrhető megyeszékhelyi lakosokra is, így elérhetőek ezen lakosok rádióhallgatottsági mutatói is (ugyan csak összesítve minden megyeszékhelyet összevonva), és azok összevethetőek a szintén frissen kiadott egyes megyeszékhelyekre vonatkozó adatbázisok (18 db) összesített adataival. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a két különböző adatbázisból milyen hallgatottsági adatokat találni ugyanarra a célcsoportra vonatkozóan (ugyanazon időszak, ugyanazon cég, ugyanazon mérése alapján). A különbség pedig szembetűnő: míg az országos adatbázis alapján a 15 év feletti megyeszékhelyi lakosok körében 1 180 661 fő hallgat naponta rádiót, addig a 18 megyeszékhelyre kiadott adatbázisok összesítéséből az derül ki, hogy a megyeszékhelyen 160 ezerrel kevesebb, azaz csak 1 020 409 fő számít napi hallgatónak. Hasonlóan jelentősek az eltérések, ha az egyes rádiók napi eléréseit böngésszük.
2. Adatfeldolgozási anomáliák jellemzik a negyedórás felbontású mérési adatokat is. A hallgatottsági kutatások egyik alapvetése, hogy a mérésben részt vevő rádióhallgatók egy adott negyedórában csak egy adott rádiót jelölhetnek meg, amit hallgattak. Ezért a negyedórák adataira igaznak kell lennie, hogy az egyes rádiók elérésének (reach) összege nem lehet több mint az összrádiós elérés. Ezzel szemben több város esetében számos negyedórás bontásnál az egyes rádiócsatornák összesített hallgatói elérése (reach) meghaladja az összrádiós hallgatói elérést, ami korrekt szakmai munka esetén nem lehetséges.
Az alábbi városoknál a megjelölt idősávokban lehet például rábukkanni a fenti eltérésekre: Eger: 11-16 óra között minden negyedórában; Győr: 21-12:45 közötti negyedórákban; Székesfehérvár: 18-21:45 közötti negyedórákat; Szolnok: este kilenc után hajnali 5-ig minden negyedórát érinti; de ilyen hibák találhatók még Szeged, Salgótarján, Pécs, Szekszárd, Szombathely, Zalaegerszeg, Békéscsaba egyes mért időszakaiban is.
3. „Nem életszerűen” borultak fel az eddigi piaci trendek:
Módszertantól és kutatócégektől függetlenül léteznek piaci evidenciák, trendek, amelyeket az NMHH most közreadott hallgatottsági kutatása elsöpört. Ilyen – a piaci szereplők számára már-már közhelynek számító – eddig általános tendenciaként volt megfigyelhető, hogy például a Kossuth Rádió elsősorban az idősebb célcsoportokban ér el erősebb hallgatottsági eredményeket, és a fiatalabb 18-49-es korosztályban elsősorban a zenei profilú rádiók kerülnek a hallgatottsági rangsor élére.
A friss megyeszékhelyi adatok ezzel szemben számos megyeszékhelynél igencsak meglepő eredményt hoztak, mely adatok realitása erősen megkérdőjelezhető:
Például Kaposvár esetében a 18-49-es korosztályban a Kossuth Rádió lett piacvezető 24,8 százalékos átlagnapi hallgatói eléréssel (reach), míg a Petőfi Rádió mindössze 14,6 százalékot ért el. Hasonló mérési anomália mutatható ki Szeged, Békéscsaba, és még jó néhány város esetében is, ahol eredményként a Kossuth Rádió 18-49-es kereskedelmi célcsoportban való irreális mértékű, erőteljes előretörését adták közre. Ez azért igencsak érdekes, mert az NMHH országos adata szerint a Kossuth Rádió hallgatóinak 56 százaléka az 50 év feletti korosztályból származik.
4. Helyi rádiók hallgatottsági adatai:
Az elmúlt két év alatt számos kutatás (piaci, reklámbevételi iparági statisztikák) bebizonyította, hogy a megyeszékhelyen működő helyi rádiók voltak a legnagyobb nyertesei az országos kereskedelmi rádiók megszűnésének. A helyi rádiók az utóbbi két évben miden korábbi időszakhoz képest előnyösebb pozícióba kerültek, hallgatottsági adataik növekedtek, a már korábban is nagyon erős és lojális hallgatói bázisukat még tovább tudták növelni. A jelenlegi NMHH-s megyeszékhelyi adatok ezen, köztudott piaci tendenciákat sem tükrözik vissza. Számos megyeszékhely található, ahol a mindig is erős helyi rádiók napi elérési adatai jelentős „visszaesést” mutatnak, mint például: Szeged, Szolnok, Szekszárd, Nyíregyháza, Miskolc stb.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás