2010. augusztus 27.

Hideget-meleget a médiatörvénynek

Vitatott tudományos alapvetésre épít, ugyanakkor nem elég adekvát – hangzik a médiacsomag tartalomszabályozási szeletéről szóló szakmai vélemény.

Vitatott tudományos alapvetésre épít, ugyanakkor nem elég adekvát – hangzik a médiacsomag tartalomszabályozási szeletéről most publikált szakmai vélemény. A pár oldalas hibajegyzék kibocsátója a Magyar Kommunikációtudományi Társaság. A szervezet a törvény „létjogosultságát” is vizsgálja, valamint az anyag közönség-felfogásának, a regisztráció és a válaszadás intézményének megy neki.

A MKTT tudományos testületként azért látta fontosnak, hogy jelen véleményének hangot adjon, mert a kommunikáció- és médiatudomány mai megállapításai jelentős mértékben eltérnek attól a képtől, amelyet a most vitatott javaslatok sugallnak a médiáról és médiahasználóról, ami erősen befolyásolhatja a törvényhozás eredményességét, emellett a tervezet más pontjai a sajtószabadságot veszélyeztető javaslatokat is tartalmaznak – írják a törvényhozásnak is megküldött álláspontjuk bevezetőjében.

A hazai háztartások fele rendelkezik ma már internet-kapcsolattal, ám „a törvénytervezet sem reflektál érdemben az ezzel járó változásokra, ahogy a megváltozott technológiai környezet átalakulását is figyelmen kívül hagyja, akárcsak a médiafogyasztást is befolyásoló kulturális és társadalmi átrendeződést. A tervezet statikus médiát feltételez és passzív nézőt”. Márpedig „a modern technológiák teljességére kiterjedő, új szabályozás megvalósításának sikere kétséges, ha a jogszabály-tervezet kidolgozójának nincs korszerű, koherens képe a médiáról és a befogadó viselkedéséről”.

A szakmai szervezet kiindulópontja az, hogy a törvényjavaslat szabályozási törekvése nem képes a meglévő jogszabályi keretnél egyértelműbb, az uniós előírásokat és a médiakörnyezeti átalakulásokat figyelembevevő jogszabályi környezetet teremteni. A törvénytervezet több helyen hivatkozik az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos uniós normákra, ám nem vesz arról tudomást, hogy az irányelv nem vonatkozik sem a rádiózásra, sem a szöveges internetre. „A tervezet tehát szélesebb körre terjeszti ki hatókörét, anélkül, hogy a kulcsfontosságú fogalmakat pontosan definiálná”, ami szerintük különösen az internet szabályozási kísérleteknél veszélyes.

A kommunikációtudományi szakműhely szerint a törvényben előírt regisztrációs kötelezettség veszélyezteti a sajtószabadságot, ráadásul „komoly előre nem látható bonyodalmakhoz vezethet a regisztráció során, a fogalmak pontatlan meghatározásából fakadóan az internetes blogok, fórumok, hozzászólások besorolása”. Felsorolják azt is, meglátásuk szerint milyen veszélyekkel járhat a szerkesztői szabadságot is korlátozó, a véleményekre adható válaszok kötelező publikációja a válaszadási jog hatálybalépése esetén.

Itt egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet: az anyag nem foglalkozik a közszereplők kérdésével és a szabályozást olyan médiatartalmakra is kiterjesztené, mint a blogok, közösségi oldalak, amelyek éppen a válaszadás lehetőségét biztosíthatják az állampolgárok számára.

Hamarosan Debrecenben is elindul a Taxify

13 órája

Már toborozza a sofőröket a Taxify és pár héten belül indul a szolgáltatás tesztüzeme Debrecenben - olvasható a lapunknak elküldött közleményben.