Kövess minket!

Médiapiac

Hitelesség és hatékonyság

A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk második része a médiás előadásokat foglalja össze.

A kampányismertetések után először prezentáló médiaszakember, Györke Zoltán (Lapcom) a Kisalföld példáján keresztül a megyei lapkiadók sokszínűségéről és a közönségük eredményekben mérhető magas affinitásáról beszélt. „Az olvasó Győrben, Szegeden, Csornán vagy Kiskunmajsán arról szeret olvasni, ami helyben történik. A helyi hírek bekerülnek az országos médiába is, de nem olyan mélységben és színesen, mint nálunk. E mellett arra törekszünk, hogy egy helyről megkapják a többi tematikát is, ami iránt érdeklődnek.”

A termékeket nem platformként, hanem márkaként kezelik, legfőbb értékként a „hitelesség, helyi hírek, minőségi újságírás” hívószavait említve. A Kisalföld márka elérése 2000-ben 74 százalékos volt Győr-Sopron megyében. Ma ennél is nagyobb: a napilapelérés csökkent, ma 60 százalék – bár kevés médiatípus büszkélkedhet ezzel –, de a kisalfold.hu és a magazinok a lapcsaládon belül ezt növelik, így 80 százalékos az elérés. Helyben nincs olyan mix, ami többet tudna nyújtani, mint egy komplexen fejlesztett megyeilapos portfólió.

Olvasóink hisznek nekünk, hitelesnek tartanak minket, reagálnak arra, amit olvasnak nálunk. Az idén egy sikeres stroke-kampánnyal a győri kórház műszeres fejlesztéseihez járultunk hozzá: ötezer olvasónk – nem a karácsonyi szezonban, hanem májusban – 30 millió forintnyi adomány adott össze erre a célra, ha ezt országos méretre kivetítjük, 600 millió lenne. Országos médiában gyakran ennek a töredéke jön össze jótékonysági célra. Ez a megyei márkák erejét, a helyi média olvasóinak affinitását, bevonhatóságát mutatja.

Az egyik az említett kreatív újítások közül, hogy külön győri és vidéki kiadással is jelentkezik a Kisalföld. A terméket bevezető kampányban a lap munkatársai az olvasókkal közösen a város köztéri szobrait csomagolták be korán reggel a Kisalföld győri kiadásával. Az önkormányzati média koncentrációjának trendjére utaló kérdésre válaszolva Györke Zoltán elmondta: a verseny mindig jó, teljesítményre ösztönöz, másfelől ezek a konglomerátumok mást nyújtanak, mint a független újságírást szem előtt tartó megyei média, melynek olvasószámát éppen ezért nem csökkentette az említett trend.

A Pannon Lapok Társasága Vas, Zala, Veszprém és Fejér megyében, valamint az ország egyetlen városi újságjaként Dunaújvárosban jelentet meg napilapot, az elérésük átlagosan ötven százalék, de van, ahol a hetvenet is eléri. Mindegyikhez tartozik egy-egy portál és több heti magazin. A helyi kínálat sokrétű. Zalaegerszegen 42, Szombathelyen 44, Veszprémben 43, Székesfehérváron 45 médium van. Portálból van a legtöbb, de ezek látogatottsága többnyire alacsony, a legnagyobb elérése a print termékeknek van. Egy-egy komplex kampányhoz ugyanakkor a helyi tévék és rádiók is jó felületet tudnak biztosítani – mondta el Hadanich Dalma.

A hiperlokalitás felértékelődésében szerepe van a magyarországi településszerkezetnek. A jövedelmi különbségek jelentősek az ország különböző pontjain, de egy megyén belül is. A megyei jogú városokban él a lakosság egyharmada, a fogyasztás nagyjából felét kitevő fizetőképes kereslet itt koncentrálódik. A válság óta a nagy piaci zajban, a stagnáló büdzsék mellett a hirdetők keresik a leghatékonyabb megoldásokat, a mérhető megjelenések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az idén lesz a Vas Népe és a Fejér Megyei Hírlap hatvanéves – a lokálpatriotizmus, a lojalitás érzelmi többlete jellemzi a hiperlokális termékek olvasótáborát.

Zalaegerszegen 42 médium van, ebből 13 print, közülük tíznek az elérése 10 százalék feletti, négy esetében a 40 százalékot is meghaladja. A Zalai Hírlap elérése a 15+ fogyasztói kategóriában a megyeszékhelyen belül 73,5 százalék volt a Goldfish 2014-es mérése szerint.

„Mi úgy gondoltuk, ha már van konkurencia, megpróbáljuk házon belül tudni” – reagált az az önkormányzati hátterű médiumok megerősödésére vonatkozó kérdésre. Teljesen más célcsoportnak szóló, de a maguk területén nagy kommunikációs erőnek számító lapoknak tartja a PLT gondozásában Zalaegerszegen, Szombathelyen, Pápán és Veszprémben megjelenő, önkormányzati hátterű médiatermékeiket.

A Mediaworks megyei lapjai révén nyolc megyében (Baranya, Tolna, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász-Nagy-Kun, Bács-Kis-Kun, Heves, Békés) van jelen, plusz Nógrádban, ahol nem a cég tulajdona a lap, de kizárólagos sales house-ként értékesítik a felületeit – számolt be Bényei Éva. Vásárlóik körében – az elsődleges helyi hírforrás imázsa, a tradicionális, lojalis kötődés miatt – magas az előfizetők száma, átlagosan 95 százalék. Hatékony terjesztőhálózat szolgálja a 15+ korosztálynak az országos print termékekkel összehasonlítva is tömeges elérését. A regionális üzletág értékesítési vezetője elmondta: legutóbbi felmérésük szerint az olvasók kevesellték a hiperlokális tartalmat, ezért a korábbi 4-5 oldal helyett 3 oldalra szűkült a központi szerkesztőségben előállított oldalak száma, de ezt sem kötelező átvenni, ha olyan jelentős helyi információ van, amit fontosabbnak ítélnek a megyei szerkesztők.

A hirdetői igények alapján elindított (kkv, startup, agrár témájú) szakoldalak mellett rendszeres, tematikus oldalakkal jelentkeznek. Hétfőnként a család és a nevelés, kedden az autó, szerdánként a lakberendezés vagy az utazás, csütörtökönként az egészség, pénteken a gasztronómia a téma, szombaton nagyinterjút állít elő a központi szerkesztőség.

Színes magazinokat a Budapesten működő központi és a megyei, szerkesztőségek, sales-csapatok egyaránt készítenek. Ezeket a felületeket vonzónak találták azok a hirdetők is, akiknek a megyei lap formátuma nem felelt meg. Visszatérő panasz – említi Bényei Éva– az olvasótábor elöregedése.

Mi úgy döntöttünk, felvállaljuk ezt a korosztályt, melynek tagjai túlvannak a családalapításon, vásárolnak, utaznak, aktív életet élnek. Pár hete jelent meg az „Ötven felett” első száma. Sikertörténet, de egy ilyen kiadvány egy évben legfeljebb két alkalommal jelentethető meg – a korosztály érdeklődését fenntartani a hétfői magazinnal igyekszünk, amit havonta egyszer nekik szóló témákkal töltünk meg.

A beszámoló-sorozat első része itt olvasható.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom