A „legnagyobb női blogmozgalom”, a Cafeblog kiemelt szerzőit a tulajdonos Central Médiacsoport kitüntetett figyelemmel kezeli. Ennek egyik megnyilvánulása a kiemelt, úgynevezett VIP-es bloggereknek szervezett rendezvénysorozat is, amelynek keretében az online média trendjeiről és a sikeres blogok titkairól kaphatnak szakmai információkat. A legutóbbi élő eseményen több tucatnyi szerző vett részt, míg a többiek egy zárt csoportban streamen tudták követni az előadásokat.

Az interaktív esemény bemutatkozással kezdődött. A megjelent bloggerek szinte mindegyike „tipikus” női témákban alkot, azonban a hagyományosnak gondolható divat- vagy gasztrovonalat kevesen képviselik. Jellemzőbbek az anyasággal, gyerekneveléssel, kreatív hobbikkal, spirituális kérdésekkel, szabadidővel foglalkozó felületek, illetve az olyan, speciális témák, mint például a különböző ételallergiával élőknek szóló receptek.

Bognár Bálint, a Central Digitális Médiacsoport Kft. női portfólió vezetője a digitális média előtt 2016-ban tornyosuló kihívásokat foglalta össze. Míg tíz éve a jó tartalmat automatikusan megtalálták a felhasználók, ma már meg kell küzdeni a figyelmükért. Ebben a követőtábor aktivizálásának és a keresőmarketingnek is fontos szerep jut. Utóbbi fronton az egyre népszerűbbé váló – és a Facebook, Google által is favorizált – videós tartalmak is sokat segíthetnek. Mára a legfontosabb platform a mobil lett, annak ellenére, hogy a felhasználók zöme applikációkon keresztül használja ezt a felületet. Minden gondolatunkkal erre kell koncentrálni, mert mára fontosabb felület lett, mint a desktop. Az üzleti oldalt érintve megemlítette továbbá a reklámblokkolás jelentette egyre fokozódó kihívást, valamint a natív hirdetések és a márkázott tartalom körüli bizonytalanságokat is.

Pácsonyi Daniella, a Nők Lapja Café főszerkesztője elsőként az online újságírók munkáját és a bloggerek tevékenységét hasonlította össze. Előbbiek élete „online darálás”, míg utóbbiak megválaszthatják, miről írnak és nem kell trendeknek megfelelniük. Ráadásul hozzájuk ragaszkodnak is az olvasóik, míg egy online zsurnalisztáról ez ritkán mondható el.

Ennek ellenére, ha valaki úgy dönt, hogy sikeres szeretne lenni a blogoszférában és sok olvasóra vágyik, érdemes megfogadnia néhány iránymutatást. Bár a Cafeblog bloggerei - az újságírókkal szemben – nincsenek hozzászokva, hogy szerkesztik őket, a főoldalra, ajánlókba kikerülő anyagok esetében érdemes lehet ezt elfogadniuk. Szintén fontos lehet a trendek követése. Ebben a Facebook felkapott témáinak figyelése és a Google Trends mellett az egyébként etikátlannak tartott, máshonnan lopott tartalmakat a közösségi médiában pörgető oldalak, mint a Mindenegyben vagy a Szeretlekmagyarország követése is segíthet.

 

A jó tartalom szórakoztató, egyedi, hiteles, informatív, de a lényeg, hogy két perc boldogságot adjon az olvasónak. Mivel már mindent megírtak háromszor-négyszer, az önazonosság, a jó címadás, az egyéni megközelítésmód lehet a nyerő. Nem kell feltétlenül hosszú írásokban gondolkodni, érdemes többféle technikát is kipróbálni. A szoftverekkel előállítható infografikák, mémek, videók, gifek, kvízek is jól működhetnek.

 

Emellett fontos, hogy a blogger minden létező platformon népszerűsítse a munkáit: tudni kell, milyen tartalmak működnek jól az egyes disztribúciós csatornákon (Facebook, Facebook csoport, Instagram, Pinterest…), valamint érdemes odafigyelni a SEO-szempontokra is (linkek, kulcsszavak). A kommentelőket célszerű partnerként kezelni: akár még a trolloktól is lehet tanulni, a hozzászólók között kialakuló „homokozói balhé” pedig kifejezetten jól működik forgalmi szempontból.

Ahhoz, hogy valaki az NLCafé főoldalra kikerülhessen, meg kell találni és jó minőségben ki kell tölteni a réseket a napi 120 saját tartalom között. Ahogy arra Pácsonyi Daniella és a streamen bejelentkező Mlinkovics Ildikó is felhívta a figyelmet, a szerkesztés nem szociális alapon történik: azokat a témákat és megvalósításokat emelik ki, amelyek a tapasztalatok szerint forgalmat generálnak. Gyakran pedig azért van szükség a kattintásvadász tartalmakra, hogy azok mellett elférjen az „értelmiségi bulvár” is. A századik divat- vagy gasztroposzt az elsők között esik az aktuális tartalmak áldozatául, viszont a márkaneveket is említő cikkekkel önmagukban nincs probléma, amíg a tartalom felülmúlja a marketingértéket.

A megjelent bloggerek nem csupán a tartalommenedzsment-felületet véleményezték, de többségük üzleti szempontból is roppant tudatosnak bizonyult: sorra tették fel a kérdéseket a PR-cikkekről, a bannerzónák értékesítéséről, de még akár azok sorrendjéről is.

Mlinkovics Ildikó azzal zárta a rendezvényt, hogy a design még sok lehetőséget kínál a fejlődésre, így lehet, hogy a következő workshopnak éppen ez lesz a témája.