Médiapiac
Hogyan alakítja a hírközlési piacot és szabályozást a koronavírus?
Az Európai Unió döntései és különböző nemzetközi elemzőcégek jelentései alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) készített összefoglalót a piac és a nemzetközi szabályozás alakulásáról.
A járvány elleni védekezésben az eddigieknél is jobban felértékelődnek az infokommunikációs szolgáltatások, többek között a kapcsolattartás, a távoktatás és a távmunka biztosítása miatt. A gazdaság krízise azonban ezt az ágazatot is nehéz helyzetbe sodorhatja. A trendeket értékelő NMHH-s összefoglalókból négy téma érdemel különös figyelmet: a távközlési szektor átmenetileg romló gazdasági kilátásai, a telekommunikációs cégek gyengülő tőzsdei szereplése, az 5G-s hálózatok kiépítésének elhúzódása és a mobilcella-információk felhasználhatóságának kérdése a járvány elleni küzdelemben – írják a közleményükben.
3,4 százalékos visszaesést jósolnak a távközlési cégeknél
Az Analysys Mason 32 ország, köztük hazánk vizsgálatán alapuló áprilisi előrejelzése (Analysys Mason: COVID-19 will lead telecoms revenue to decline by 3.4% in developed markets in 2020) szerint a járvány – a gazdaság többi szereplőjéhez képest – kevésbé fogja negatívan érinteni a távközlési szektort annak viszonylagos rugalmassága miatt: 3,4 százalékos visszaesést jósolnak 2020-ra. Az elemző cég tavaly még 0,7 százalékos emelkedést jelzett, így összességében 4 százalék lehet a veszteség. A távközlési szolgáltatók azonban képesek lehetnek arra, hogy kezeljék a helyzetet a beruházások halasztásával és a működési költségek visszafogásával. A teljes konszolidáció viszont csak 2022 végére várható a munkanélküliség miatt. Vizsgálatuk alapján a mobilcégeknek valószínűleg nehéz lesz fogyasztóikat magasabb árú mobilcsomagok felé terelni, ami tovább fogja rontani az előfizetőnkénti átlagos bevételt is – ezt igazolja már néhány új szolgáltatói promóció. A növekvő munkanélküliség szintén csökkenti a bevételeket idén és még jövőre is. Az új eszközök vásárlása is visszaesést fog mutatni, ami nehezíteni fogja az 5G szolgáltatások terjedését. Az EU-n kívüli roamingbevételek bezuhanását a szolgáltatók jövőre sem fogják tudni kompenzálni. A helyhez kötött szolgáltatási szegmenst viszont nem fogja drámaian befolyásolni a járvány, bár a növekedés kisebb lesz az előre jelzettnél, mert a járvány miatt a helyszíni telepítések akadozhatnak. A mobilcégek üzleti szektornak nyújtott szolgáltatásaik utáni bevételeit a vállalati utak elmaradása ugyan csökkenti, de ezt némiképp kompenzálja, hogy az otthon dolgozó munkavállalók egy része a járvány idejére mobilkészüléket kapott.
13 százalékkal csökkent a telekommunikációs cégek árfolyama
Az, hogy a telekommunikációs cégek sem fogják gond nélkül átvészelni ezt az időszakot, már most meglátszik a tőzsdei árfolyamokon. A Reuters április 14-i összeállítása (Reuters: Telco shares are surprise losers as lockdown drives internet boom) az úgynevezett MSCI-indexet vizsgálta, amelyet 23 ország több mint 1600 társaságának a teljesítményéből – részvényátlagából – képeznek (Magyarország nélkül). Az elemzés szerint a telekommunikációs szolgáltatások MSCI-indexe 13 százalékot gyengült az év eleje óta, miközben ez az érték az egészségiparban 6 százalék, a technológiai vállalatokra vetítve 8 százalék és a fogyasztási cikkeket nézve mindössze 10 százalékkal csökkent.
Több elemző szerint ennek az lehet az oka, hogy a cégeknek jelenleg plusz terhet és kényszerű kiadásokat jelent, hogy a szolgáltatásaikat fenntartsák és kiszolgálják az online üzletágakat – írja a Reuters. A távközlési cégek – egyelőre, a józan logika ellenére – nem váltak a járvány nyertesévé, bármennyire is állják a megnövekedett forgalom rohamát.
Mi lesz az 5G-s hálózatok kiépítésével?
A kialakult gazdasági helyzet miatt az 5G hálózatok kiépítése akár egy évet is késhet a Telecoms.com első felmérései szerint (Telecoms.com: COVID-19 puts Year of 5G on hold), pedig néhány hónapja még minden tanácsadó cég az 5G évének kiáltotta ki 2020-at. Felemás a kép a frekvenciaértékesítések terén is. Vannak országok, ahol változatlan az érdeklődés az 5G-rendszerek számára értékes spektrumrészekért, máshol a járvány miatt inkább elhalasztották a frekvenciák értékesítését. A magyar helyzetet tekintve biztató, hogy az NMHH március 26-án élénk érdeklődés mellett, több mint 128 milliárd forintért értékesítette a tavaly indult eljárásba bevont frekvenciák zömét, a Telekom pedig a Vodafone után Magyarországon másodikként, április 9-én már el is indította kereskedelmi 5G-szolgáltatását.
Egységes európai adatfelhasználási megközelítésre van szükség
Az NMHH összefoglalója röviden kitér az Európai Bizottság által április 8-án kiadott ajánlásra is (a Bizottság 2020/518 a COVID-19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról), amely részletezi, milyen intézkedésekre van szükség a koronavírus elleni mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásakor. A különféle nemzeti intézkedések ugyanis – például a cellaadat-alapú nyomon követés – aggályokat vetnek fel az alapvető jogokkal kapcsolatban.
A bizottság már rögzített néhány általános biztosítékot, köztük azt, hogy a személyes adatokat kizárólag a vírus elleni védekezéshez lehet feldolgozni; kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem. Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy szükség van-e a személyes adatokra, amikor pedig már nem, az érintett adatokat meg kell semmisíteni, kivéve, ha azok tudományos értéke meghaladja a személyes jogokra gyakorolt hatásukat. Mindemellett a bizottság kiemelte: a mobilitási adatokra nagy szükség van a járvány terjedésének feltérképezéséhez és előrejelzéséhez, a kórházak szükségleteinek becsléséhez, valamint a korlátozási és más intézkedések hatékonyabbá tételéhez.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.