A Média 2.0 blog zeneipari menedzsmenttel foglalkozó meetupján Gedeon Andrea, a WM Music Distribution partnerkapcsolati és promóciós menedzsere a dinamikusan fejlődő digitális zeneipar kérdéseit, és kiemelten a YouTube működését járta körül.

Az online zeneszolgáltatók háromféle modellben működhetnek: a la carte (számonként vagy albumonként fizet a felhasználó), előfizetéses (jellemzően freemium modellben, ahol az ingyenes használat bizonyos megszorításokkal jár) és reklámokkal támogatott.

Nemzetközi szinten mintegy 200-250 terjesztő cég foglalkozik azal, hogy a műveket eljuttassa ezekre a platformokra, valamint gondozza a jogdíjakat. Zenészként ezek közül az extra szolgáltatások, illetve a díjszabás alapján érdemes választani. A zenekari menedzser feladata a megjelenési stratégia és a promóció kidolgozása is. Az újdonságok számára több kiemelési lehetőséget is nyújtanak a felületek – legalábbis a Deezer és az iTunes, mert a Spotify promóció-szinten nem foglalkozik a magyar piaccal. A zenészek megjelentethetnek bannereket, kiemelést kérhetnek a produktumaiknak, bekerülhetnek a széles kört elérő hírlevelekbe, de akár előrendelési akciókat is indíthatnak. Érdekesség, hogy ezek a megoldások nem árlista alapján, hanem egyedi megállapodások szerint működnek.

Ami a YouTube-ot illeti, egyre jelentősebb bevételi forrás lehet a zenészek számára, de csak akkor, ha átgondoltan és a megfelelő beállításokkal alkalmazzák. A jogkezelés terén három fő opció érhető el:

  1. Csak a saját csatornán érhetőek el a tartalmak, mindenki máséról letörli azokat a YouTube. Ez a megoldás elsősorban az egyönteű, tervezett online megjelenést segíti, ilyen modellben működik például a Tankcsapda online jelenléte.
  2. Harmadik felek is használhatják a tartalmakat, viszont az ezeknél megjelenő reklámok is az eredeti jogtulajdonost gazdagítják. Gedeon Andrea szerint közepesen ismert (rádióban, fesztiválokon már feltűnő) előadóknál a saját és harmadik feles bevételek aránya közelíti az 50:50 százalékot.
  3. A saját tartalmak megjelenéséről csak követést kérnek. Ez nem túl népszerű megoldás, érthető okokból.

Gedeon Andrea emellett néhány gyakorlati szempontra is felhívta a figyelmet:

  • A csatornamenedzsment, programing nem hanyagolható el: ahelyett, hogy mindent egyszerre vagy azonnal elérhetővé tennünk, érdemes valamilyen rendszert kialakítani és a felhasználókat a csatornánkra szoktatni. A feliratkozók szerepe nem csak azért fontos, mert követők hiányában csak a legnépszerűbb felvételeket hallgatják rendszeresen: a Google egyre értékesebb hirdetéseket rendel a több rajongóval rendelkező csatornákhoz.
  • A tartalmaink megtalálhatóságát nagyban segíti a jó címkézés: a cím mellett a teljes leírást (például az abban foglalt dalszöveget is) indexeli a YouTube, a megtévesztő taggel ellátott tartalmakat viszont hátrasorolja.
  • Az egyedi nézőkép akár 86 százalékban is befolyásolhatja az átkattintást, ráadásul a csatorna arculatának egységesítéséhez is hozzájárulhat.
  • A felhasználói szokások ismeretében nem csak az az értékes tartalom, amihez mozgókép is társul.

Nem kerülhető meg a szerzői jogok kérdése sem: a YouTube algoritmusai a zenei és képi egyezéseket is figyelik (akár az átalakított képeket is), a jogsértő magatartást pedig a figyelmeztetéstől a bevételek kifizetésének megvonásán át a teljes csatorna törléséig terjedő szankciókkal sújthatják.

A Média 2.0 blog itt érhető el, ez pedig az esemény Facebook-oldala. A WMMD-vel itt lehet ismerkedni.