Médiapiac
Hol tart a magyar banki digitalizáció?
Magyarország a hetedik helyen áll a vizsgált kilenc közép-kelet-európai ország rangsorában. Az elemzésbe vont nyolc legnagyobb hazai bank digitális fejlettsége csak a szlovén és a lettországi szereplőknél bizonyult jobbnak.
Ahhoz, hogy jelentős változást lehessen rövid idő alatt elérni, nagy innovációkra volna szükség – derül ki a Deloitte Digital Maturity elnevezésű felméréséből, mely a bankok digitális érettségét vizsgálta 38 országban, 238 bankot és 10 FinTech céget górcső alá véve.
Hogyan lehet a digitalizációs érettséget mérni?
A Deloitte Digital Maturity tanulmányának elkészítéséhez egy 136 „tesztvásárlóból” álló csapat tagjai valódi folyószámlákat nyitottak, majd 826 funkció szerint értékelték az egyes piaci szereplők internetes és mobilbanki csatornáinak kínálatát. Ezzel párhuzamosan ügyfélfelmérést végeztek, több mint 8000 bankoló körében ugyanebben a 38 országban, azért, hogy feltérképezzék az ügyfelek igényeit és preferenciáit az egyes piacokat illetően, valamint az egyes bankok által biztosított funkciókat az országukban tapasztalható fogyasztói elvárásokhoz képest. Ezt egészítette ki az ügyfelek mobil-felhasználói élményének értékelése egy user experience kérdőív kitöltésével.
„A digitalizációt sokan és sokféleképpen értelmezik. A mi nézetünkben ez egy evolúciós folyamat, amit három nagy szakaszra különíthetünk el, gyakorlatilag a bankszektortól függetlenül is. Az első fázisban egy cég a jelenleg is meglévő, offline működő szolgáltatásait online csatornákra tereli. A második szakaszban egy vállalat arra kényszerül, hogy megnyissa az iparági határait, azaz például a bankok esetében együttműködésre lépjen nem pénzügyi szolgáltatókkal (open banking). A harmadik stáció, az evolúciós fejlődés legmagasabb foka, amikor gyakorlatilag megvalósul egy olyan online piactér, ahol az adott cég már nemcsak a saját, de más iparágakból származó lakossági termékeket, szolgáltatásokat is értékesít (beyond banking)” – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte pénzintézeti szektorának vezetője.
A magyar bankok helyzete
A magyar bankok közül a legnagyobb nyolc szereplő digitális érettségét vizsgálta az idei felmérés. A kilenc közép-kelet európai ország közül csak a szlovénokat, illetve az elemzésbe újonnan bekerülő lett bankokat tudta a magyar mezőny megelőzni, így végezett régiós szinten a 7. helyen.
Ügyféléletciklus szempontból vizsgálva a banki érettséget a magyar gyakorlat megegyezik az európaival az onboarding fázisban, emellett megközelítjük az EMEA átlagot a mindennapi bankolás és a keresztértékesítés területén is. A teljes ügyféléletút során ezek a fázisok a legfontosabbak, mivel míg a mindennapi bankolás bizalmat és lojalitást épít az ügyfél és a pénzintézet között, addig a keresztértékesítési fázisban realizálódik a bevételek nagy többsége.
Míg az információszerzés fázisában magas értékeket értek el a magyar bankok – bár a kapcsolódó szolgáltatások immár commodityvé váltak -, addig az ügyféléletciklus utolsó szakaszában szinte semmilyen digitális fejlesztés nem volt kézzel fogható a hazai piacon.
„A statisztikai felmérés mellett összeállítottunk egy legjobb gyakorlatokat bemutató listát is, mely összegzi az egyedi banki megoldásokat. A magyar bankszektorban is fellelhetőek olyan példák, amelyek Európában is a legjobb gyakorlatnak számítanak. Ilyen például a biometrikus azonosítás, az arcfelismerő megoldás a mobilbanki applikációba való belépéskor, vagy akár az online személyi kölcsönök digitalizálása” – tette hozzá a szakember.
A piaci inkumbensek jobb, ha óvatosak
Számos piacon a bankok még mindig nem foglalkoznak az ügyfelek és a versenytársak által keltett digitalizációs nyomással.
„Láthatjuk, hogy napjaink digitális bajnokai – azok a bankok, amelyek céltudatosan valósítottak meg a digitális képességekre irányuló beruházásokat – külföldön is tudják kamatoztatni digitális előnyeiket, és újonnan piacra lépőkként versenyezhetnek a piaci részesedésért azokkal az inkumbens digitálisan lemaradókkal vagy digitális követőkkel szemben, amelyek nem voltak képesek kielégíteni ügyfeleik digitális szolgáltatásokra vonatkozó igényeit” – mondta Drácz Dániel, a Deloitte Magyarország digitális üzletágának szenior tanácsadója.
Az EMEA-térség bankjainak többsége a digitalizációra, vagyis a hagyományos banki termékek és szolgáltatások internetes és mobil átalakítására helyezi a hangsúlyt, így igyekszik fenntartani a meglévő állapotot: a régi banki világot új csatornákon.
Eközben egyre növekszik az arra irányuló nyomás, hogy a szereplők a bankszféra új világába lépjenek be a szabályozások változása, főleg a PSD2 és a FinTech cégek által generált verseny miatt. A felmérésben meghatározott digitális bajnokok vezető szerepet játszanak az open banking és a beyond banking szolgáltatások területén is.
„A jövő digitális bajnokaivá egyértelműen azok a pénzintézetek válnak – már nem említhetünk csupán bankokat –, amelyek a leginkább fel vannak készülve a nyílt bankolás és a bankon túli szolgáltatások új világára, amelyek többféle saját és harmadik személy által biztosított szolgáltatási platformmá alakították át magukat” – mondta Drácz Dániel.
Hogyan érdemes a jövőre felkészülni?
Mind a banki inkumbenseknek, mind a FinTech cégeknek két kulcsfontosságú kérdésre kell választ adniuk a jövőre irányuló felkészülésük során: milyen szerepet kívánnak játszani hagyományos, fő tevékenységükön túlmenően? Illetve hol képzelik el magukat a PSD2-t követően kialakuló open banking ökoszisztémában?
„A bankoknak teljes mértékben tisztában kell lenniük jelenlegi piaci helyzetükkel, hogy pontosan meg tudják tervezni, hogy mi számukra a következő lépés. Ez fogja meghatározni jövőbeni sikereiket, akár arra kell fordítaniuk idejüket és erőforrásaikat, hogy támadásba lendüljenek, akár arra, hogy védekezzenek” – tette hozzá Mérth Balázs.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás