Interjú az RTL Magyarország hírigazgatójával, Kotroczó Róberttel, a televíziózás emblematikus alakjával, Horvát Jánossal, a közéleti újságíró Bombera Krisztinával és páros interjú a standfotózás két generációjának képviselőivel, B. Müller Magdával és Szilágyi Lenkével. Ebben a lapszámban búcsúzik Varga Attila, alias Sixx az Indextől, és olyan aktuális témákkal is készültünk, mint a cyberbullying vagy az internet szabadsága, de bemutatjuk a magyar porcelángyártás három nagy műhelyét is. A Médiapiac új számában emellett minden megtalálható, amit a digitalizációról tudni érdemes.

Kotroczó Róbert egy nógrádi kis faluból indulva lett a média titokzatos és megkerülhetetlen alakja. Idén húsz éve vezeti az RTL Híradójának szerkesztőségét. De hogyan esett szerelembe a képzőművészettel?

Kotroczó Róbert (Fotó: Soós Bertalan)

A művészet iránti érdeklődésem Kisterenyén, a gimnáziumban kezdődött, imádtam a festőművész rajztanárom, Radics István művészettörténet-óráit. Idővel gyűjteni kezdtem az alkotásokat. Bizonyos értelemben a kollégáim, maga a szerkesztőség is egyfajta gyűjtemény. Ahogy a műtárgyakat, úgy azokat az embereket is „le kellett vadásznom”, akikkel szerettem volna együtt dolgozni. Úgy érzem, nagyon egyben vagyunk. A híradós csapatban csak olyanok dolgoznak, akik valamiben jobbak, kitartóbbak vagy elmélyültebbek nálam. Nélkülük nem tudtam volna végigcsinálni ezt a két évtizedet

– mondja Kotroczó Róbert a vele készült portréinterjúban.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Szabad internet: az interneten mindent szabad? Az internet szabályozása, az e-kormányzás régóta fontos kérdés, azonban a közelmúltban számos okból – a koronavírusjárvány okozta digitális robbanás, az egyre másra előkerülő, közösségi médián elkövetett bűncselekmények és a szólásszabadság kérdésköre miatt – ismét időszerűvé vált a téma. Kinek kéne kezébe venni az internet irányítását, és hogyan próbálják megakadályozni a különböző platformok, hogy a bűnözés melegágyává váljanak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Amikor elkezdtük a donate kampányunkat 2018-ban, azt mondtam a támogatóknak szánt videóban, hogy nekem az Index volt AZ újság, ahol szerettem írni, mert kvázi azt csináltam, amit akarok. Ezt a fajta szabadságot pedig sehol máshol nem fogom megkapni, mármint olyan helyen, ahol hajlandó is lennék dolgozni, szóval ha beüt a derült égből a NER, akkor részemről ennyi volt a sajtómunkáskodásnak

– kezdi Varga Attila Sixx az Indexről írt cikkét, amelyből kiderül, hogy számára nem lesz másik.

Horvát János (Fotó: Egry Tamás)

A mai világban arra, amit televíziósként tudtam, amit szerettem, nincs szükség, és ezt elfogadtam. Nem is szívesen venném fel a mai televízió diktálta tempót, de olyan szerepben el tudom magam képzelni, hogy politikai riportereket oktassak. És persze ott a pókerközvetítés, amelyben Korda Gyuri a prímás, én a brácsás, szükségünk van egymásra

– mondja Horvát János újságíró, diplomata, az első Riporter kerestetik győztese, A Hét és a Napzárta című műsor alapítója, egykor az MTV 2-es csatornájának igazgatója és a Sport TV elnöke, volt kubai nagykövet, akinek nincs dicsőségfala, az életének furcsa kurflijaira viszont szívesen emlékezik.

Az elmúlt időszakban rengeteget hallhattunk a Zoomot érő kibertámadásokról és az ezzel egybekötött kritikákról. Tény azonban, hogy bár az elmúlt hónapokban a Zoom került leginkább a biztonsági szakértők célkeresztjébe, más videókonferencia applikációkkal is érdemes óvatosan bánni. Ha például egy csapat tagjai nem frissítik azokat rendszeresen, akkor akár a vállalati szintű szoftverekkel is adódhat probléma. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehetséges ezt kivédeni, illetve ha végképp mellőzni szeretnénk a Zoomot, akkor milyen más lehetőségek állnak rendelkezésre?

Bombera Krisztina (Fotó: Soós Bertalan)

A pénz és a hírnév soha nem volt elég fontos ahhoz, hogy beleugorjak szerintem rossz döntésekbe, amelyek ártottak volna az adott csatornának is és nekem is. Történeteket szerettem volna elmesélni olyan emberekről, akik pozitív irányba változtatták meg a világot, a többi nem érdekelt

– mondja magáról Bombera Krisztina, aki véletlenül csöppent bele a televíziózásba, és akit kezdetektől kizárólag a komoly témák foglalkoztatnak, mint a különféle társadalmi rendszerek működése, és az, hogy amelyek rosszak, vajon hol és hogyan lehetnének akár jobbak is a jövőben.

Észtország: élen a digitalizációban – Sokan európai Szilikon-völgyként emlegetik. Az elektronikus oktatása szárnyal. Szinte bármilyen hivatali ügyet el lehet intézni online. Egyre másra szüli az innovatív start-upokat. De vajon minek köszönheti ez a kis balti állam, Észtország a sikereit? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az adatvagyon-gazdaság nem olyan téma, amivel nap mint nap találkozunk a médiában, pedig egy óriási új gazdasági ágazatról van szó, melynek kiépítése éppen most zajlik hazánkban. Az adat nagyon fontos nyersanyag, egyesek szerint egyenesen az olajjal egyenértékű, de ahogyan az olajat is, úgy az adatot is ki kell termelni, felszínre kell hozni. Hogy tisztább képet kapjunk arról, hogyan is zajlik ez a folyamat és mit jelent majd a média és marketing szektor számára, megkérdeztük Jobbágy Lászlót, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

Ahogyan a digitalizáció, úgy az internetes zaklatás is egyre inkább terjed, nem csak hazánkban, de a világon mindenhol. Nem csoda, hogy a különböző szervezetek, szoftverfejlesztők és önkéntesek egyre hevesebben dolgoznak azon, hogy a kornak megfelelő újszerű megoldásokat találjanak a problémára. A Bullstop egy igazi hiánypótló alkalmazás, ami - bár egyelőre még csak angol nyelven érhető el - áttörést jelenthet a kiberzaklatás elleni védelemben - legyen szó gyermekekről vagy akár felnőttekről. Az applikáció egyben példaként is szolgálhat azoknak, akik hasonló projekteken dolgoznak.

Szilágyi Lenke és B. Müller Magda (Fotó: Soós Bertalan)

A fotó kordokumentum, ha jól sikerül, önálló életre kel. Ha mögé lehet látni sorsokat, emberi történeteket, akkor van rá esély, hogy még többé váljon: művészeti alkotássá. A szakmában úgy tartják, a jó standfotós olyan, mint a jó riporter, csak a valóság érdekli. De talán ennél is fontosabb, hogy képes legyen megörökíteni azokat a filmes pillanatokat, amelyek a moziban észrevétlenek maradnak. B. Müller Magda és Szilágyi Lenke a magyar film legjobb korszakainak krónikásai, akik a szakmában eltöltött évtizedekről mesélnek a velük készült interjúban.

Luxus, innováció és szolgálat. Ez a három szó jellemzi hazánk három nagy porcelángyárát, amelyek igazgatói meséltek a Médiapiacnak az örökségükről és céljaikról. Mindezt egy olyan termék tükrében, mely egyszerre örök és törékeny, sejkek és anyukák is választják, és bár a kifinomult gazdagság egyik jelképe, mégis minden háztartásban van belőle néhány.

A fiúk nyíltan konfrontálódnak, míg a lányok manipulatívabb eszközökkel bullyznak, mert még ebben is a társadalmi szerepeik szerinti elvárást követik. Sok bully maga is erőszakos környezetből jön, az áldozatok egyharmada pedig biztosan nem fordulna felnőtthöz segítségért. A webes zaklatás okairól és következményekről beszélgettünk a UNICEF Magyarország kampányában dolgozókkal.

„A felelős, érték alapú kommunikáció elengedhetetlen” – A George Floyd-ügy tanulsága a márkák számára: George Floyd halála rengeteg megbújó problémát előhozott az amerikai társadalomban. Ezek nagyrésze összefüggésben van a rendszerszintű és az internalizált rasszizmussal. Bár könnyű azt gondolni, hogy egy amerikai gyökerű problémáról van szó, a világ is sokat tanulhat abból, hogy hogyan reagáltak ebben a krízishelyzetben a különböző márkák. Erről beszélgettünk lapszámunkban Kőszegi András márkatanácsadóval.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Kiszáll a médiából az EMIH

2 órája

A 168 Órát teljes egészében átadják az eddigi kisebbségi tulajdonosnak, Milkovics Pálnak, a Pesti Hírlap tulajdonosának és a Klubrádióban meglévő kisebbségi üzletrész is az övé lesz.