2011. június 17.

Inkább összehoz, mint szétválaszt a közösségi média

Gyakori érv, hogy a közösségi hálózatok, miközben látszólag összekötik az embereket, valójában szétválasztják őket. A Pew azt vizsgálta, így van-e.

Gyakori érv, hogy a közösségi hálózatok, miközben látszólag összekötik az embereket, valójában szétválasztják őket, mivel a valódi kapcsolatokat virtuálisak helyettesítik. A Pew azt vizsgálta, hogy mennyire igaz ez az amerikai fogyasztókra. Azt találták, hogy az aktív Facebook felhasználók mindenki másnál jobban bíznak az emberekben, s a közösségi oldalak látogatói általában aktívabbak közösségi, politikai ügyekben, mint a nagy átlag.

A Pew Research Center annak járt utána az Internet & American Life Project keretében, hogy vajon igaza-e azok az állítások, amelyek szerint a közösségi média térnyerése nemhogy összehozza, hanem szétválasztja az embereket, lerombolja valódi kapcsolataikat. Azt vizsgálták, hogy függ össze a közösségi hálózatokban való részvétel az olyan tulajdonságokkal, mint a tolerancia, a bizalom, a közösségi ügyek képviselete vagy a politikai elkötelezettség.

Az adatok szerint a felnőtt amerikaiak 79 százaléka internetezik és 47 százaléka van fenn legalább egy közösségi oldalon. Ez utóbbi dimenzióban két év alatt duplázás történt, mivel 2008-ban még csak a felnőttek negyede (26%) pörgött a közösségi oldalakon. Természetesen a Facebook a legnépszerűbb: ezen a közösségi médiát használók 92 százaléka van fenn, míg a MySpace esetében 29, a LinkedInnél 18, a Twitternél pedig 13% az arány.

Megnézték, hogy mennyire bíznak meg az egyes felhasználói csoportok más emberekben. Ebből az jött ki, hogy egy átlagos internetező több mint kétszeres valószínűséggel mondja azt más csoportokhoz képest, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. A netezőkön belül a Facebook felhasználók még optimistábbnak tűntek: a site-ot naponta többször használók az átlag netezőkhöz képest 43 százalékkal, míg a nem internetező válaszadókhoz képest több mint háromszor nagyobb valószínűséggel értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberekben meg lehet bízni.

Az aktív Facebook-tagok abban is jobban teljesítettek az átlag internetezőkhöz képest (a nem internetezőkhöz képest meg pláne), hogy mennyi bizalmasuk van. E téren egyébként a nagy átlagra vonatkozó számok is halványan nőttek 2008-hoz képest. A több szoros kapcsolattal is összefügghet, hogy a közösségi oldal tagjai nagyobb arányban számíthatnak segítségre, legyen szó anyagiakról vagy érzelmi támogatásról.

Nem minden kapcsolat tud persze szoros maradni, de ez ügyben is hasznosnak bizonyult a közösségi média: a Facebook jól teljesít a szunnyadó kapcsolatok felélesztésében és ápolásában. A felmérés szerint egyébként az átlagos Facebook felhasználónak 229 barátja van, akiknek a legnagyobb hányada (22%) gimnáziumi ismerős, 12% a tágabb család tagja, 10% pedig munkatárs.

Miközben általánosságban a közösségi médiáról elmondható, hogy tagjai politikailag, közösségileg, illetve általában a kapcsolatépítés terén aktívabbak, mint az átlag internetezők vagy a nem netezők, a social médiában mozgók között is vannak különbségek. Míg a Facebook tagjai inkább a hasonló embereket és véleményeket keresik, inkább azokat hallgatják meg, a MySpace felhasználói jóval nagyobb valószínűséggel mérlegelnek többféle, akár az övéktől eltérő álláspontot is.

 

A teljes tanulmány elérhető ezen a linken!

Iszak Eszti: „A bántalmazóval kellene elbeszélgetni!”

2 órája

A cyberbullying jelenség a mai fiatalokat érintő egyik legelterjedtebb probléma, így az Influencer Festival minden résztvevője és olyan világmárkák is kiállnak a tudatos, felelős social media használat mellett, mint a Coca-Cola.

″Az Index marad, ami volt″

19 órája

Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket - kezdik a szolgálati közleményüket.