Médiapiac
Irigyek vagyunk online barátainkra
Az emberek 78%-a ki akar lépni a közösségi platformokból.
A közösségi média alapvetően azért jött létre, hogy könnyen tudjuk tartani a kapcsolatot a barátainkkal és meg tudjuk osztani a boldog emlékeinket. A Kaspersky Lab szakemberei által végzett legújabb kutatási eredmények azonban azt jelzik, hogy a közösségi médiumok hatása sok emberben negatív érzést kelt. A lájkok utáni vadászat központi szerepet játszik ebben: az emberek többsége rosszkedvű vagy ideges lesz, ha nem annyi lájkot kap egy bejegyzésére, mint amennyit remélt, és 42% -uk féltékeny, ha a barátaik népszerűbbek, mint ők. Ezen túlmenően a vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberek irigyek, ha az ismerőseik látszólag boldogabb életet élnek.
A világszerte összesen 16750 ember közreműködésével készült felmérés alapján a Kaspersky Lab elemzői kiderítették az emberek frusztrációit a szociális médiával szemben, és eszerint az emberek gyakran tapasztalnak negatív érzelmeket miután kis időt eltöltenek a közösségi média felületein különböző okok miatt, és ezek a rossz érzések felülírják a pozitív hatásokat.
A felhasználók tulajdonképpen azért látogatják ezeket a felületeket, hogy jól érezzék magukat. Az emberek többsége (65%) azért használja a közösségi hálózatokat, hogy tartsa a kapcsolatot a barátaival és kollégáival, valamint szórakoztató és vicces bejegyzéseket nézzen (60%). Egy átlagos felhasználó jelentős mennyiségű időt szán arra is, hogy létrehozza a digitális profilját és feltöltse azt pozitív pillanatokkal, illetve vidám bejegyzéseket tesz közzé (61%) és értesíti a közösséget a szabadság és/vagy vakáció során eltöltött remek időről (43%).
Aligha meglepő, hogy az emberek 72%-a szerint rendkívül bosszantóak a tolakodó reklámok és nemcsak zavarják az online kommunikációt, de tovább is mélyítik a frusztráció érzését. Annak ellenére, hogy a számos online interakció jó érzéssel tölti el az embereket, mégis gyakran keserű érzéssel figyelik barátaik boldog bejegyzéseit a szabadságról, egy hobbiról vagy szórakozásokról, mivel úgy érzik, hogy mások jobban élvezik az életet, mint ők. Például a megkérdezettek 59%-a boldogtalannak érezte magát, ha olyan buliról láttak képeket, amelyre őt nem hívták meg, 45%-ára negatív hatással voltak a barátok boldog ünnepi képei. További 37% azt is elismerte, hogy visszanézi régi, boldog bejegyzéseit, de ez csak tovább erősíti azt az érzést, hogy múltbeli élete jobb volt, mint a jelenlegi.
A modern pszichológiában külön szakirodalom van már az online jelenlétből adódó problémákra, hiszen új többlettartalom jelent meg a lájk gombokkal: jutalmazássá, elmaradása esetén büntetéssé válhat. Modern és komplex kapcsolatrendszerünkben egy lájk elmaradása másodlagos üzenetet hordoz magában a kapcsolatok rovására, mivel túl nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak.
Egy korábbi kutatás azt is kimutatta, hogy az emberek 78%-ának olyan mértékű frusztrációt okoz a közösségi média, hogy véglegesen szakítani akar(t) online jelenlétével. Az egyetlen visszatartó erő, hogy tartanak a digitális emlékeik elvesztésétől, mint például a képeik és a kapcsolataik eltűnése. Miközben a kapcsolattartás nehezen megoldható a szociális platformok nélkül.
“A kapcsolatunk a közösségi médiával egy ördögi körré vált. Szeretnénk a kedvenc közösségi portáljainkon megosztani minden ismerősünkkel azt a rengeteg pozitív tevékenységet, amit elértünk, és ami minket boldoggá tesz” – mondja Jevgenyij Chereshnev, a Kaspersky Lab közösségi média részlegének vezetője. “A valóság azonban az, hogy mindenki ugyanazt csinálja, így amikor bejelentkezünk egy közösségi média felületre, rekordmennyiségű bejegyzést vagy képeket kapunk, ahogy az ismerőseink jól érzik magukat. Úgy tűnik, mintha ők jobban élveznék az életet, mint mi. Így könnyen belátható, hogy miért lelombozó ez az embereknek, és miért döntenek sokan a teljes elhagyás mellett. A nehézséget az okozza, hogy az emberek úgy érzik, csapdába estek, amiért nagyon sok értékes emléket tárol a szociális média és nem akarják elveszíteni a hozzáférést ezekhez.”
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás