Médiapiac
Ismét a Klubrádiónak kedvező ítéletet hozott a bíróság
A Fővárosi Törvényszék első fokú, megismételt eljárásában szerdán nem jogerősen ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsorszolgáltatási szerződését a budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára vonatkozóan.
A Fővárosi Törvényszék első fokú, megismételt eljárásában szerdán nem jogerősen ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsorszolgáltatási szerződését a budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára vonatkozóan – írja az MTI. A döntés a jogerőre emelkedés után sem jelent azonnal műsorszolgáltatási jogosultságot a rádió számára, az ítélet indoklása szerint azonban a műsorszolgáltatási szerződés alapján már a NMHH Médiatanácsának meg kell kötni a Klubrádióval a jelenlegi törvényeknek megfelelő hatósági szerződést.
Az eljárást a rádió azért indította a Médiatanács ellen, mert bár 2010-ben az ORTT pályázatán elnyerte a budapesti, ingyenesen hirdetett körzeti frekvencia használati jogát, a hatóság jogutódja mégsem kötött vele szerződést. A médiahatóság ezt akkor azzal indokolta, hogy a rádió már rendelkezik egy frekvenciával a fővárosban, a 95,3 MHz-es hullámhosszal, amelynek használatáról nem mondott le jogszerűen, a törvények pedig kizárják, hogy egy médium egy vételkörzetben két jogosultsággal bírjon. Ez a helyzet azóta is fennáll.
Az ügyet bonyolítja, hogy a rádió eredetileg a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény (Rttv.) alapján jutott a hullámhosszhoz, ám ez jelenleg már nem hatályos, 2011 januárja óta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) szabályozza az ilyen eseteket. Az Rttv. alapján a polgári jog hatálya alá tartozó műsorszolgáltatási szerződéseket kötött az akkori hatóság a felekkel – ilyen szerződést a bíróság is létrehozhat -, míg a Médiatanács az új jogszabály szerint hatósági szerződést köt, amelynek létrehozására a bíróság nem jogosult.
A Fővárosi Törvényszék ezért a régi törvényeknek megfelelő műsorszolgáltatási szerződést hozta létre, de indoklásában kimondta azt is: az alapján az Mttv. átmeneti rendelkezései szerint a médiatanácsnak a kontraktust hatósági szerződéssé kell alakítania. A törvényszék egyszer már létrehozta első fokon a szerződést, ám a Fővárosi Ítélőtábla az erről szóló rendelkezés egy részét hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az ítélőtábla azért tartotta jogszabálysértőnek az első döntést, mert azt teljesíthetetlennek és végrehajthatatlannak ítélte.
A 92,9 MHz-es frekvenciát azóta a Médiatanács kereskedelmiként, 46 millió forintos médiaszolgáltatási alapdíjért megpályáztatta, ám a beérkező pályázatokat érvénytelenítette, így ezt a pályázati eljárást megszüntette. A rádió a jelenleg általa ideiglenes engedéllyel használt 95,3 MHz-es frekvencia pályáztatásával kapcsolatban is perben áll a hatósággal, ez ügyben már több ítélet is született. Mivel a hatóság az ítéleteket ellentmondásosnak tartotta és úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben csak jogszerűtlen döntést hozhat, az ügyészségtől kért állásfoglalást.
A Médiatanács ezt követően azt közölte, hogy “kötelességének tekinti, hogy érvényt szerezzen a jogerős bírósági döntéseknek, végrehajtsa azokat, és tevékenysége során mindenben követi a jogállam törvényeinek előírásait. Így a hatóság a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia ügyében született bírósági döntésnek is örömmel tesz eleget, amennyiben a bíróság döntése nem keletkeztet jogsértő, a médiatörvénnyel szemben álló helyzetet. A Médiatanács ugyanis csak abban az esetben köthet a bíróság döntésével összhangban szerződést erre a frekvenciára, ha ezzel nyíltan és egyértelműen megszegi a médiatörvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését, mely az európai unió jogrendjével összhangban a média- és véleménymonopóliumok kialakulását megelőzendő kizárja, hogy egy műsorszolgáltatónak, egy időben, azonos vételkörzetben két frekvenciája is lehessen. A Klubrádiónak Budapesten már van frekvenciája, a rádió jelenleg is sugározza adását a 95,3 MHz-es hullámsávon. A Médiatanács számára, mint minden más helyzetben, ebben az esetben is csak a törvényes út járható, és meggyőződése, hogy egy jogállamban egyetlen piaci szereplőnek sem lehet érdeke törvénytelen szerződés létrehozása. A jogállami megoldás mihamarabbi megtalálása érdekében a Médiatanács tanulmányozza az ítéletet.”
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció