2010. november 16.

Jöhet az adatvagyon-törvény

Fellegi Tamás benyújtotta a parlamentnek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatot.

Fellegi Tamás benyújtotta a parlamentnek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatot.

A nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslat véget vet annak a kornak, amelyben állami adatnyilvántartásokat magáncégek üzemeltettek. A javaslat felszámolja a visszásságokat és fokozottabb állami szerepvállalással újra a közérdeket érvényesíti a magánérdekekkel szemben. Az új szabályozás eredményeként helyreáll a digitális közbizalom, továbbá az állampolgárok, vállalkozások adatainak nyilvántartása, feldolgozása összehasonlíthatatlanul biztonságosabbá és olcsóbbá válik – áll a szaktárca közleményében.

Az előző kormányok az adatnyilvántartások üzemeltetését és kezelését magáncégeknek szervezték ki, így a rendszerek átláthatatlanná, átjárhatatlanná és biztonsági szempontból különösen problémássá váltak. Számos esetben nemcsak az adatra láthattak rá a magánvállalkozások, hanem az állami forrásból fejlesztett adatbázisok forráskódja is az ő tulajdonukba került. Erre a tarthatatlan, a magánérdeket leplezetlenül szolgáló helyzetre a most beterjesztett nemzeti adatvagyonról szóló törvény teljes körű megoldást nyújt és újra a közérdeket érvényesíti az üzleti érdekek helyett - írják.

Megjegyzik: az adatvagyon védelme állami feladat, ezért ennek ellátását csak az állam tudja teljes körűen garantálni, ezért a törvényjavaslat több állami adatbázis helyzetét konszolidálja az állam zavartalan működése és az állampolgárok biztonsága érdekében. A törvényjavaslat meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát és a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, kizárva a magáncégeket, így az adatfeldolgozást a jövőben kizárólag államigazgatási szerv vagy 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság végezheti csak. Ezen kívül módosítja a Büntető Törvénykönyvet is, és bevezeti az adatnyilvántartások hozzáférését akadályozó, vagy azt lehetetlenné tevőkkel szembeni büntetőjogi eljárás lehetőségét. A közérdeket jelentős mértékben sértő hátráltatás esetén a módosítás szerint öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Akár állami szerv, akár állami tulajdonú gazdasági társaság látja el a feladatot, az összehasonlíthatatlanul biztonságosabb megoldást eredményez, mint az eddigi gyakorlat, amelynek során magánvállalkozásokat bíztak meg a nemzetbiztonságilag kiemelt jelentőségű adatvagyon tárolásával és kezelésével. A magánérdekek helyett így ismét a közérdek érvényesül az informatikai vagyonkezelésben is és az állampolgárok, a vállalkozások adatainak nyilvántartása, feldolgozása biztonságosabbá és olcsóbbá válik – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében.