2010. december 31.

Jön a Wikileaks-könyv

Cellamagányában is feltalálta magát a Wikileaks arca: Julian Assange könyvet ír.

Cellamagányában is feltalálta magát a Wikileaks arca: Julian Assange könyvet ír. Persze nem ingyen: saját közlése szerint már talált is kiadót a műre, a cég pedig – a nemzetközi érdeklődésre számítva – egymillió angol font összegű szerződést írt vele alá.

Julian Assange közlése szerint a kiszemelt kiadó – a nemzetközi érdeklődésre számítva – egymillió font értékű szerződést írt vele alá. A Wikileaks első emberének szüksége is lesz az amerikai és nagy-britanniai kiadók pénzére, hiszen arra számíthat, hogy az ellene induló perekben súlyos summát kell kifizetnie ügyvédeinek.

2010. december 7-én vette őrizetbe a Wikileaks-főnököt a brit rendőrség. A média már akkor is azt találgatta, mi lesz a fenegyerek és honlapja sorsa. Vagyis mikor és mennyire válik a nagyhatalmi pingpongjátszma labdájává az ausztrál férfi, aki ellen hazájában, az Egyesült Államokban és Svédországban is kiadtak elfogatóparancsot.

A skandináv államban nemi erőszak gyanújával indult ellene eljárás, míg az USA hatóságai kémkedéssel és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel járnak el ellene. Ausztrália igazságügyi minisztere a napokban jelentette be, hogy az ország támogatja az amerikai nyomozást.

Mark Stevens, a férfi ügyvédje egy nyilatkozatában politikai trükknek nevezte ügyfele őrizetbe vételét. Assange jogi képviselői most azon dolgoznak, hogy óvadék ellenében szabadlábra tudják helyeztetni a kiszivárogtató-portál kiötlőjét és működtetőjét. E kérelmüket azonban visszadobták a brit hatóságok.

Egy héttel később tudódott ki, hogy saját kiszivárogtató-oldalt alapítanak a frontemberrel már jogi vesszőfutása előtt összekülönbözött Wikileaks-működtetők. Nevük már van – a kérdés csak az, mikor indulnak el. A rendszer más, de a cél ugyanaz – mondták.

Egyikük, az izlandi Herbert Snorrasson szerint a nagy különbség az lesz, hogy nem mindenki számára elérhető módon, azaz a világhálón teszik közzé az anyagokat, hanem a rendszerükbe betársult médiumok férnek hozzá azokhoz. Azaz nem a megjelentetésre, hanem a névtelen rendszerbe juttatás lehetőségére helyezik a hangsúlyt.

Az izlandi azt mondta, Assange diktatórikus módszerei okozták a szakítást, míg a Wikileaks egykori németországi szóvivője mással indokolt. "Ha átláthatóságot prédikálsz mindenki másnak, akkor neked magadnak is átláthatóan kell működnöd. Meg kell felelned azoknak az elvárásoknak, amelyeket másokkal szemben támasztasz” – érvelt Daniel Domscheit-Berg,. Az OpenLeaks szolgáltatás még nem indult el: az oldalra kattintva arról olvashatunk rövid közlést, hogy még dolgoznak a megjelenésen.