Médiapiac
Jövőre szigorúbb közönségszavazást ígér Az Év Honlapja
A verseny közönségszavazásával kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy bizonyos indulók nem játszanak tiszta lapokkal. Megkérdeztük a szervezőket, az egyik elégedetlen versenyzőt és a meggyanúsított pályázók egyikét is. Egyelőre nem tudni, hogyan döntenek a szervezők, de jövőre biztosan szigorúbb lesz a szavazás. Idén áthidaló megoldással kísérleteznek.
Az utóbbi hetekben egyre többen jelezték Az Év Honlapja verseny Facebook oldalán, hogy anomáliák lehetnek a közönségszavazás körül. Azt hogy egyes szereplők esetleg csalnak, arra alapozták a panaszkodó és nem egy esetben a versenyből való kiszállást kilátásba helyező honlap tulajdonosok, hogy egy-két pályázat esetében meglehetősen gyorsan gyarapodtak a szavazatok, akár éjjel is 4 ezres bővülést elérve.
Az egyik hasonló értelmű bejegyzést a verseny Facebook oldalán Szalai Nóra, az 5percangol.hu tulajdonosa tette, aki azonban – a szervezőkkel történt egyeztetés nyomán – mégsem szállt ki a versenyből. Megkeresésünkre elmondta: eleinte egyáltalán nem nézték, hogyan alakul a közönségszavazás, mert őket inkább a szakmai díj elnyerése motiválja, ám aztán láttak néhány elégedetlen kommentet a Facebookon, és mivel ezek egybevágtak az általuk megfigyeltekkel, maguk is a kételyek megfogalmazása mellett döntöttek.
Ő is azt a kritikát fogalmazta meg, amit mások: van-e értelme olyan formában a közönségszavazásnak, ahogyan ebben az évben meghirdették. Azaz egy IP-címről többször is lehet szavazni, bármilyen azonosítás (pl. Facebook azonosító vagy e-mail cím megadása) nélkül. “Valószínűleg nem bizonyítható a csalás, de fizikai képtelenség a némely indulónál tapasztalható gyors és egyenletes gyarapodás. A szervezőknek a verseny presztízse miatt is ki kellene küszöbölniük az IP-címekkel kapcsolatos problémát. Nem fair, hogy egy csaló is ugyanazt a logót használhatja, amit egy szakmai zsűrizés nyomán díjat nyert honlap” – fogalmazta meg többek problémáját.
A két leginkább „szidott” pályázat a TVN.hu-féle Észkerék, amely az Oktatás kategóriában indult, a másik pedig a Közösségi oldalak között nevezett NDK-s magyarok lapja. Úgy tudjuk, a szervezők mindkét site-tal kapcsolatban vizsgálódnak, de bármi is lesz ennek az eredménye, azt nem hozzák nyilvánosságra a december 2-i eredményhirdetés előtt. Mint Varga István főszervező mondja: nem szeretnék, ha az esetleg tisztességtelen eszközökkel élők elvonnák a figyelmet a valóban tisztességes versenyzők elől. Tény, hogy néhány napja az Észkerék még 55 ezer szavazat körül állt, mostanra a 80 ezres régióban jár, míg az NDK-s oldal 63 ezer körül áll jelenleg.
Bár a vizsgálódás eredményét nem tudni még, Varga István annyit elárult, hogy statisztikákat kértek be a gyorsan gyarapodó versenyzőktől, ahol felmerült a szavazórobotok vagy egyéb meg nem engedett eszközök használatának gyanúja, és az érintett oldalak elmondása szerint “nagyon együttműködőek” voltak. Kérdés persze, hogy mi számít meg nem engedett eszköznek, s mennyire lehet ennek fényében kiszűrni a csalást. Az például nem tilos, hogy egy pályázó szavazásra buzdítson, ám az kérdés, hogy ezért jutalmat jóváírni fair-e, ahogyan azt a verseny Facebook-oldalán megjelent egyik kép szerint a TVN.hu tette. Sőt, egyébként az sincs leírva a szabályzatban, hogy szavazórobot sem használható, mert azt evidenciának tekintették.
 |
| forrás: Facebook, Az Év Honlapja page |
Megkérdeztük a TVN.hu-t is, és Ha Ngoc Lan ügyvezető igazgató az alábbi nyilatkozatot tette feltett kérdéseinkre válaszul: “A TVN.HU Kft. részéről soha, semmilyen manipuláció nem történt ebben az ügyben. A www.eszkerek.hu oldalunkon közel 2 évet dolgoztak a fejlesztőink, egyedi 3 D-s design elemeket létrehozva.Mint bizonyára tudja, a TVN MÉDIA számos egyéb oldallal is rendelkezik, ahol jeleztük a látogatóinknak a szavazás lehetőségét, ezt bizonyára a versenytársaink is megtették. Ezen kívül se robottal, se bármilyen egyéb módon, a szavazást nem kívántuk és a nem is kívánjuk befolyásolni. A TVN MÉDIA különböző oldalait, portfólióját több mint 10 éve építjük, ezen idő alatt eljutva, havi 1 millió egyedi látogatóig, akikből 600.000 fő regisztrált is nálunk. Oldalainkat évek óta a Gemius/Ipsos auditálja, ezzel is alátámasztva a hitelességünket. Cégünk munkatársai nem vesznek részt a szavazáson. Ezeket a vádakat viszont rosszindulatú és irigy vádaskodásnak tartom és visszautasítom”.
Ilyen formán ez patt helyzetnek tűnik, így megkérdeztük Varga Istvánt, hogy mi lehet a helyzet feloldása, mivel az egyértelműnek tűnik, hogy a közönségszavazáson van mit javítani. Mint elmondta, nehéz a csalásokat igazolni, és ők nem is törekednek “FBI szintű feltörhetetlen” rendszerre. Abban gondolkodnak ugyanakkor, hogy jövőre szigorúbb lesz a közönségszavazás, azaz valamilyen azonosítót kell majd megadni, főleg mivel “mára nem okoz gondot az anonimitás elhagyása például e-mail cím megadásával”. Szerinte korántsem olyan súlyos a probléma, mint azt a panaszok jelzik, “nem valószínű, hogy valaki Nebraskában ül és kattintgat”. Ám mivel maga is azt tartja kívánatosnak, hogy a verseny és az indulók presztízse ne szenvedjen csorbát, veszik a jelzéseket. Az idei áthidaló megoldás az lesz, hogy a közönségszavazásban kettébontják az indulókat, és külön díjazzák a 10 ezer alatti és fölötti szavazatszámot kapottakat.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció