Médiapiac
Kemény írással jeletkezett Kolosi Péter: ″támadás indult az RTL ellen″
„Teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult – olvasható abban a Facebook-posztban, amit Kolosi Péter, az az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese és programigazgatója közölt péntek délelőtt az oldalán.
Kolosi Péter arra a Figyelőben megjelent írásra reagált, amely szerint az RTL meghamisítaná a tévés reklámpiacra, a reklámköltésekre vonatkozó adatokat, hogy így „magyarázhassa meg”, miért lettek rosszabbak a számai 2016-ban. A programigazgató szerint árulkodó, hogy a Figyelő cikkét rögtön szemlézte a közmédia hírportálja, a hirado.hu, az Origo pedig egy nézettségi összefoglalót tett közzé, amelyből az olvasható ki, hogy Andy Vajna kereskedelmi tévéje, a TV2 megelőzte nézettségben a német hátterű RTL-t. Kolosi ebből azt olvasta ki, hogy összehangolt támadás indult az RTL ellena kormánypárti médiában.
Szerinte a Figyelő cikke azzal a szándékkal született, hogy „azt a hamis látszatot keltse, az RTL vesztességes”, a tulajdonosai pedig el akarják adni. „A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni” – írja Kolosi megjegyezve azt is, hogy a bíróságon fognak jogi elégtételt követelni a tavaly Schmidt Mária kormánybiztos tulajdonába került hetilaptól.
A tévétársaság vezérigazgató-helyettese megjegyzi: érdekes, hogy a lap beszámol arról, hogy a magyarországi tévétársaság luxembourgi anyavállalatánál 12 millió euró, azaz 3,6 milliárd üzemi nyereség keletkezett a főcsatorna (RTL Klub), a kábelcsatornák (Cool, RTLII, Film+ stb.) működéséből, illetve a magyar cég egyéb tevékenységéből, de amikoraz adózás utáni eredmény kerül szóba, akkor a Figyelő már csak az RTL Klub közel 1,5 milliárdos vesztességét emlegeti fel.
Vita az állami pénzekről
Kolosi kitér arra a vitára is, ami tavasszal folyt az állami reklámköltésekről. Az RTL ugyanis azt kezdeményezte, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületében (MEME), hogy a 2016-os teljes tévés reklámbüdzsé kiszámításánál vegyék azt is figyelembe, hogy mennyi pénzt költött el az állam a tévés piacon, ugyanis a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül az egyik legjelentősebb hirdetővé lépett elő. Az RTL kezdeményezését a MEME többsége támogatta, viszont a TV2 vitatta a metodikát, így a 2016-os reklámtorta bemutatása hónapokat csúszott.
Végül kiderült, hogy az állam 6,3 milliárd forintot költött tavaly, elsősorban a TV2-nél. A Figyelő a cikkében azt állította, hogy a piac közel 10 százalékot bővült, ám az RTL mégis vesztességes lett. „Továbbra is azt állítjuk, hogy a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent az elmúlt évben. Egyébként ez valóban sajnálatos. A környező országok legtöbbjében ugyanis valódi növekedésről beszélhetünk” – hangsúlyozta posztjában Kolosi, akiegyben azt is megjegyezte, a Figyelő elfelejtette megemlíteni, hogy TV2 is vesztességes lett 2016-ban.
A TV2 egyébként a könyveiben 7,18 milliárdos mínuszt tüntetett fel 2016-ra, ugyanakkor az árbevétele 5 milliárddal nőtt. Korábban Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjújában azt állította, azért keletkezett 1,44 milliárdos hiány az RTL Klubnál, mert a magyar állam által korábban jogtalanul beszedett reklámadót még nem kapták vissza.
Számháború
A programigazgató a pénteki posztjában kitér a nézettségi adatokra is. Az Origo által „bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a TV2 által használt 18-59-ben láthatók. Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz. Az Origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, „választókorú nézők”-re vonatkozik” – jegyezi meg az RTL vezérigazgató-helyettese.
Ezzel arra utalt, hogy ezek az adatok a piacon nehezen értelmezhetők, hiszen a kereskedelmi médiumok a hirdetők számára fontos célcsoportoknak készítik a műsoraikat, ezekben a szegmensekben versenyeznek, nem pedig 18+-ban. (A múlt hetinézettségi adatokat a Médiapiac ebben a cikkben elemezte.)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás