Médiapiac
Kevés kkv használ ma még felhőszolgáltatást
Hiába költséghatékony, helyfüggetlen és folyamatosan támogatott informatikai megoldások az úgynevezett felhő alapú (cloud) szolgáltatások, a magyar kis- és középvállalkozások töredéke él csak velük – derül ki az eNET-Telekom legfrissebb, KKV-k körében végzett felméréséből. E szerint a szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a KKV-k mintegy harmada hallott a cloud fogalmáról és alig több mint 3 százalékuk használja jelenleg. Ennek ellenére a felhő alapú szolgáltatásoknak van jövője Magyarországon is: a KKV-k körülbelül tíz százaléka be akarja vezetni a közeljövőben.
Az adatok átvitele, feldolgozása, tárolása folyamatosan fejlődik és olcsóbbá válik. Ez pedig lehetővé teszi az informatika újragondolását vállalati szinten is. A cégek számára elérhetővé válnak olyan internetalapú szolgáltatások, melyek segítségével a fájlok, programok fizikailag nem a felhasználók gépén, hanem az interneten tárolhatók, valahol a „felhőben”. (Innen származik a modell, a cloud computing elnevezése.) Mivel az adatokat feldolgozó alkalmazások is az interneten vannak, feleslegessé válhat a helyi szerver üzemeltetése. Saját eszközön csak egy kis terjedelmű, úgynevezett kliens-alkalmazás fut. Ezzel a cégek pénzt, helyet, energiát spórolhatnak.
Az úgynevezett cloud szolgáltatások már az informatikai folyamatok valamennyi szintjén elérhetők:
- Alkalmazások futtatása cloudban, azaz SaaS (Software as a Service, vagyis szolgáltatott szoftver). SaaS alatt olyan független szolgáltató által fejlesztett szoftvereket értünk, melyeket a felhasználó az interneten keresztül ér el és előre meghatározott licencdíjért használ. Szemben a hagyományos szoftverekkel, ezeket a megoldásokat a felhasználó nem telepíti a saját számítógépeire vagy szervereire. A szolgáltató tulajdonában maradnak, a szolgáltató adatközpontjában, annak gépein futnak. Ilyenek például a különböző levelezőrendszerek, az online fájlmegosztó és tárhely szolgáltatók és a komplex irodai szoftvermegoldások. Ma már könyvelő szoftverek vagy a CRM (ügyfélkapcsolat kezelő) rendszerek sem számítanak ritkaságnak.
- Platformok igénybevétele cloudon keresztül, azaz PaaS (Platform as a Service, vagyis szolgáltatott platform). A PaaS megoldások olyan fejlesztési platformok, melyeknél a fejlesztéshez szükséges eszközök éppúgy a felhőben találhatóak és webböngészőn keresztül elérhetőek, mint a SaaS megoldások. A PaaS segítségével a szakemberek anélkül is tudnak webes alkalmazásokat fejleszteni, hogy bármilyen eszközt telepítenének a gépükre. Majd telepíthetik ezeket az alkalmazásokat a PaaS kiszolgálókra minden speciális rendszeradminisztrációs háttértudás nélkül. A felhasználó tehát egy alkalmazási környezetet vásárol, pl. .NET, Java, stb. Az egyik legelterjedtebb szolgáltató a Google App Engine.
- Infrastruktúraként használt cloud erőforrások esetén IaaS-ról (Infrastructure as a Service) beszélünk. A szolgáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy valaki a virtualizált környezetében a virtuális gépeket mások számára – díj fejében – átadja. Előfordul, hogy házon belül is alkalmazzák ezt a módszert a jobb erőforrás-kihasználtság és a költséghatékonyság érdekében. A felhasználóknak akkor érdemes az IaaS-t igénybe venni, ha semmilyen berendezést vagy szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetnek az ilyen megoldásokat kínáló szolgáltatóktól mint például az Amazon vagy a hazánkban a Magyar Telekom.
Van, akinek nagyon megéri váltani
 |
Az eNET korábbi kutatásai szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások többségénél fontos szerepet játszik az informatika. Átlagosan tíz PC-nél húzódik az a határ, amelyen túl már nem nélkülözhetik a dedikált szerver (vagyis kizárólag a hálózat kiszolgálására használt szerver) alkalmazását informatikai rendszerükben. A kis- és mikro vállalatok mintegy harmada használ szervert a tevékenységének informatikai támogatásához. Jellemző azonban, hogy a felügyeleti tevékenységet kiszervezik egy adminisztrációs szolgáltatónak.
Egy ilyen cég esetében a szerver és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljes üzemeltetésének kiszervezése is célszerű lehet, hiszen bármilyen üzemhiba esetén a kiesési idő károkat okozhat – erre nyújthatnak megoldást a cloud szolgáltatások.
Ezen szolgáltatások elérhetőségével a vállalkozások számára az informatikai háttér egyes részeinek biztosítása a közgazdasági „make or buy”-hoz (“gyártsd vagy vedd meg”) hasonló „build or buy” (“építsd vagy vedd meg”) problémává válik. Lehetőségeik és céljaik mérlegelésével dönthetnek, hogy informatikai folyamataikat házon belül oldják meg vagy kiszervezik. Természetesen számos KKV a cloud szolgáltatások megjelenése előtti korszakból örökölte szerverhasználatát, ezért folyamataik a belső szerver meglétére építenek. A cloud bevezetése esetükben komolyabb átszervezést igényelhet.
Az eNET legfrissebb, KKV-k körében végzett felmérése szerint a szerverrel rendelkező cégek többsége saját telephelyén üzemelteti azt (mindössze 5 százalékuk vesz igénybe szerver elhelyezést vagy bérel szervert), de közel felüknél már külsős informatikai cég végzi a rendszer üzemeltetését. Saját szervereiket főleg emailezésre, a háttértár biztosítására és adatbázisok futtatására használják. A szerverrel még nem rendelkező cégek felénél kisebb szerepet tölt be az informatika, nincs igényük ilyen jellegű szolgáltatásokra. A másik felük esetében azonban más okokat kell keresnünk.
Cloud szolgáltatások ismertsége és használata
A kutatás szerint a cloud szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a kkv-k mintegy harmada hallott a cloud fogalmáról és csak töredékük van tisztában az ebben rejlő lehetőségekkel és szolgáltatási szintekkel (SaaS, PaaS, IaaS). A cloudot ismerő cégeknek is csak tizede (azaz az összes kkv alig több mint 3 százaléka!) veszi igénybe ezt a szolgáltatást és mintegy ötödük tervezi használni a jövőben. A felhő alapú szolgáltatások iránt nyitott vállalkozások jellemzően azok, melyek 20 főnél többet foglalkoztatnak, vagy fontos szerepet tölt be náluk az informatika. A kisebb, szerverrel sem rendelkező cégek körében sem jellemző a felhő használata, de negyedük tervezi, hogy a jövőben kipróbálja. Esetükben ez érthető is, hiszen hatékonyabb lehet a saját infrastruktúra felépítése és üzemeltetők tendereztetése helyett egyből cloud alapú szolgáltatáson keresztül megvalósítani a szükséges kapacitásokat.
Felhősödés várható
A jelenlegi alacsony használati arány ellenére a cloud szolgáltatásokat bevezetni kívánó kkv-k körülbelül tíz százalékos aránya és a legfejlettebb országok (USA, Nyugat-Európa) trendjei arra engednek következtetni, hogy a magyar cégek közt is növekedni fog a felhőalapú szolgáltatások használatának aránya.
A már jelenleg is felhőt használók elsősorban a megoldás költséghatékonyságát emelik ki. Olcsóbb megvalósítani, mintha házon belül végeznék a feladatokat, mert nem kell hozzá infrastruktúrát építeni vagy szakembert felvenni. Ezek az előnyök a jövőben tovább erősödhetnek, miközben a felhő alapú szolgáltatásokkal szemben támasztott aggodalmak (biztonsági kockázatok, a megfelelő szolgáltatás hiánya vagy, hogy nagy szaktudást igényel) a szolgáltatások terjedésével, javulásával és esetleges szabályozásával enyhülnek majd.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás